Az elmúlt években aligha volt olyan gazdasági fórum, ahol Dr. Kőkuti Attila, kamaránk elnöke ne hívta volna fel az illetékesek, legyen az államtitkár vagy miniszter figyelmét, hogy a vármegye kedvezőtlen gazdasági számai jórészt annak köszönhetők, hogy ez a térség rendre kimaradt a nagy beruházási hullámokból. És rendre hozzá szokta tenni: egy ezermilliárdos nagyságrendű ipari multi megjelenése alapjaiban tudná megváltoztatni és dinamizálni a vármegye gazdasági életét. Most itt van!

– Elnök úr, érez most valamiféle elégtételt?
– Addig mondtuk, lehet, hogy még Kínában is meghallották… Viccet félre téve, sokáig vártunk rá, de megérte, mert ilyen volumenű ipari beruházás, mint amekkorának a BYD autógyára ígérkezik, még nem nagyon volt Magyarországon. És ráadásul egy hihetetlen fejlődési görbét mutató multinacionális nagyvállalat jön ide. Úgyhogy az örömök mellett, nekem már az a folyamat jár az eszemben, amikor a lehetőségekből valóság formálódik, és amiben rengeteg feladata lesz mindenkinek, a kamarának is.
– Ön szerint minek köszönheti Szeged, hogy több országot érintő nemzetközi és hazai versenyben a legvonzóbb helyszín tudott lenni a kínai befektetők számára?
– Nem tudjuk pontosan, de az biztos, hogy a város fekvése, a szerb és a román határ közelsége (ez utóbbi hamarosan schengeni lesz), a térség nagyon kedvező logisztikai átjárhatósága, a két autópálya, a kiváló egyetemünk, a munkaerő mobilizálhatósága, a város sokszínűsége, a zöld gondolat és az elektromobilitás melletti elkötelezettsége szerepet játszhatott a kínaiak döntésében. 

Kulcskérdés a tempó
– Nemzetközi nagyvállalat beruházásáról van szó, amiben nyilván helyi vállalkozások is szeretnének szerephez jutni. Milyenek az esélyeik?
 – Sok mindent még nem tudunk, de az infrastruktrúra-fejlesztésekről már igen, hiszen a Magyar Közlönyben megjelentek az ezzel kapcsolatos ionformációk. Ha csak az utak többsávosítására, a tram-train vonal szintbeli kereszteződéseinek megszüntetésére, vagy a vasúti összeköttetés biztosítására gondolunk, máris igen komoly beruházásokról beszélhetünk. Ezeket a munkákat minden bizonnyal magyar vállalkozások kapják meg, és remélhetőleg minél nagyobb arányban helyiek.  A tempó itt is kulcskérdés lesz, ami önmagában komoly kihívást jelent. Számos olyan feladat jelentkezik máris, amit biztos, hogy helyiekkel célszerű megoldani. Gondoljunk csak a földmunkákra (a régészeti feltárások már zajlanak), a hozzá kapcsolódó szállításra és logisztikára, vagy a várhatóan óriási léptékű beton-, illetve betonelem-szükségletre. És még csak az építkezés kezdeti időszakáról beszéltünk. A gyár kivitelezésével, működésével kapcsolatos részleteket még nem ismerjük, de biztos, hogy abban is számos beszállítási lehetősége lesz a hazai, illetve helyi vállalkozásoknak.

Mindenre hatással lesz
– Az ilyen nagy léptékű gazdasági eseményeknél mindig lényeges szempont az is, hogy az adott beruházás milyen multiplikátor, vagyis sokszorozó hatást gyakorol majd a környezetére. Szeged, illetve térsége esetében mire számíthatunk?
– Amikor már a gyártás is elindul, az úgynevezett multiplikátor hatást fokozottan érezni fogjuk, az oktatástól, a vendéglátáson, szálláshelyeken, kiskereskedelmen, szolgáltatásokon át, a közlekedésig mindenhol. Akik ide jönnek gyárat építeni, beindítani, üzemeltetni, vezetni, itt fognak lakni, fogyasztanak, bevásárolnak, étterembe mennek, közlekednek, internetet használnak, igénybe veszik a város szolgáltatásait. Egy részük nyilván családostul jön, itt fognak élni, hozzák a saját szokásaikat, kultúrájukat, oktatási igényeiket.  Kapcsolatok alakulnak ki, a gyerekek között barátságok szövődnek. Bizonyára az is fontos szempont volt a befektetők részéről, hogy Szeged egy befogadó, multikulturális város. A turizmus is vehet egy új lendületet, hiszen elég, ha csak arra gondolunk, hogy sokan csak azért fognak Szegedre látogatni, hogy megnézzék a világ legmodernebb elektromosautó-gyártását – amire bizonyára itt is megteremtik a lehetőséget –, és akkor már megtekintik a gyár szomszédságában az ELI-t is, és ha már itt járnak, nyilván megnézik a várost, fogyasztanak, programokat keresnek, megszállnak.

Itt tarthatja a fiatalokat
– Az autógyárnak nyilván komoly munkaerőigényei lesznek, ami bizonyára megmozgatja a munkaerő­piacot, és nem hagyja érintetlenül a szakképzést és az egyetemi oktatást sem. Mi várható?
– Biztos, hogy át fog alakulni a munkaerőpiac. Az autógyárak általában igyekeznek a környezetükhöz mérten vonzó feltételeket kínálni a munkavállalóknak, kedvező szociális hálóval, normális munkahelyekkel.  Gondolom, ez így lesz a BYD-nél is. Érdemes erre is készülnie a vállalkozásoknak. Az is biztos, hogy bizonyos szakmák felértékelődnek, a robotikához automatikához, mechatronikához, informatikához értő közép- és felsőfokú végzettségű szakemberek iránt megnő a kereslet. A sorozatgyártást biztosító gépeket be kell állítani, karbantartani, programozni kell. A Szegedi Tudományegyetem is minden bizonnyal reagál a kihívásokra. Szélesedhet az átjárhatóság az egyetemi szféra és a vállalkozások között, amit a kamara is mindig szorgalmaz. Akár kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos együttműködések is kialakulhatnak, hiszen természettudományos eredményekben is gazdag Szeged, gondoljunk csak a lézerkutatásra. Nem tudom elképzelni, hogy egy ilyen szédületes fejlődődési pályát felmutató cég, mint a BYD, ne próbálna élni ezzel a lehetőséggel.
Az igazi öröm az lenne, ha azt látnánk, hogy minél több fiatal itt keresi és találja meg a boldogulását, itt látna maga előtt perspektívát. Ami realitássá válik, hiszen globális nagyvállalat jön ide, amely kinyitja számukra a világot, utazhatnak, nemzetközi tapasztalatokat szerezhetnek, kapcsolatokat építhetnek.

Elektromos közlekedés városa
– Említette, hogy lesz dolga a kamarának is, meg másoknak is… Mire gondol?
– Megpróbálunk valamiféle integrátor szerepet betölteni a beruházók és a vállalkozások között, hogy a helyi cégek minél gyorsabban, időben értesüljenek azokról a lehetőségekről, amelyekben feladat adódhat számukra. És persze fordítva is, információkkal tudnánk szolgálni a helyi vállalkozói kapacitásokról. Hatalmas a fejlődés tempója az elektromosautó-gyártásban, amihez most Szegeden is fel kell nőnie mindenkinek, a vállalkozásoktól kezdve, az egyetemen át a hatóságokig.
A legutóbbi kamarai elnökségi ülésünkön elköteleztük magunkat egy olyan szlogen mellett, amit a jövőben használni is szeretnénk: Szeged legyen az elektromobilitás városa! Jó lenne, ha azzal tűnnénk ki más városok közül, hogy az elektromos közlekedés terén mi már előbbre járunk gondolkodásmódban és megjelenésben is másoknál. Nemcsak a tömegközlekedés átállására gondolok, hanem például arra is, hogy – amellett, hogy újabb és újabb töltőállomások épülnek –. a szegedi vállalkozások is mindinkább abban gondolkodnak, hogy, ha cserélik autóikat, elektromos autóra váltanak.
Szóval, izgalmas kihívás vár az egész városra.