Szakképzési törvény módosításával kapcsolatos munkajogi tájékoztatás

Felmerült néhány munkajogi, többek között a szabadságok megállapítására és kiadására irányuló kérdés az Szkt-módosítása kapcsán (bővebben itt írtunk róla), amelyről alábbiakban szeretnénk partnereinket, duális képzőhelyeket tájékoztatni.

 

Részmunkaidős szakképzési munkaszerződés adómentessége:

Részmunkaidős szakképzési munkaszerződés esetén (felnőttképzési jogviszonyban) az Szkt. 90/B §-a előírja a munkabér mértékét, de megengedi a felek eltérő megállapodását. Kérdés, hogy abban az esetben, ha a meghatározott mértéknél magasabb munkabérben állapodnak meg, a munkabér milyen mértékig SZJA- és szocho-mentes.

Az, hogy az Szkt. megengedi, hogy a munkáltató többet fizessen a felnőttképzési jogviszonyban álló szakképzési munkaszerződéses személynek a törvényi minimumnál, nem jelenti feltétlenül, hogy ehhez magasabb adókedvezmény is kapcsolódik.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény szerint a szakképzési munkaszerződéses jogviszony alapján a kifizetőnek nem keletkezik szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége, munkabér összegére vonatkozó korlátozás nélkül:

5. § (1)Nem keletkezik az 1. § (1)-(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége - e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében -

e)a kifizetőnek

ea) a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 83. § (1) bekezdése szerintiszakképzési munkaszerződés, illetve az Szkt. 125. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tanulószerződés

alapján létrejött jogviszonyra tekintettel;

Az SZJA törvény azonban az Szkt-ban meghatározott mértékre hivatkozik, ezért a szakképzési munkabér csak az Szkt.-ban meghatározott mértékig SZJA-mentes, annak ellenére, hogy a felek megállapodhatnak magasabb munkabérben is:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 4.11 pontja szerint adómentes:

 „a szakképzési munkaszerződés alapján a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemélynek a szakképzésről szóló törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabér és a minimálbért meg nem haladó mértékű más pénzbeli és nem pénzbeli juttatás”

 

Saját dolgozóval kötött módosított munkaszerződés, jogosultságok:

Saját dolgozó esetén a szakképzési munkaszerződés elemeivel módosított munkaszerződés 2024. január 1-jétől már nem számít szakképzési munkaszerződésnek. Mi a helyzet a munkáltató által 2023-ban érvényesített adókedvezményekkel, 2024-ben semmire nem jogosult?

Ha a gazdálkodó szervezet továbbra is érvényesíteni kíván adókedvezményt, akkor szerepelnie kell a duális képzőhelyek nyilvántartásábanés külön szakképzési munkaszerződést kell kötnie a képzésben résztvevő személlyel legkésőbb 2024. január 1-jétől. Ettől az időponttól kezdődően ugyanis nem számít szakképzési munkaszerződésnek a saját dolgozóval fennálló, módosított („megbontott”) munkaszerződés, így nem járnak utána az említett adókedvezmények sem.

sikerdíj jár a munkáltatónak, ha 2023-ban legalább hat hónapig szakképzési munkaszerződéses jogviszonyban állt a vizsgázóval.

2024. január 1-jétől semmilyen szakképzési munkaszerződésekhez kötődő kedvezmény nem jár a csak módosított,Szkt. 90/A § (1) bekezdésénekb) pontja szerinti munkaszerződésekre, így a TAO kedvezmény sem, mivel ezek a szerződések többé nem számítanak szakképzési munkaszerződésnek.

 

Szabadság kiadása:

szabadság meghatározása és kiadása felnőttképzési jogviszonyban kötött részmunkaidős szakképzési munkaszerződések esetén: saját dolgozó esetében, ha az Szkt. 90/A §-ának (1) bekezdése a) pontja szerint önálló szakképzési munkaszerződést kötnek, illetve Szkt. 90/B §-a szerinti, többes jogviszonyban kötött részmunkaidős szakképzési munkaszerződés esetén.

A téma nem speciálisan a szakképzési munkaszerződéshez kötődik, hanem az Mt. általános szabályai szerint válaszolható meg. Részletes tájékoztatást példákkal a témában külön csatolt fájlban küldjük.

Az Mt. nem tesz különbséget a szabadság mértékében az alapján, hogy a munkaszerződés rész- vagy teljes munkaidőre szól-e. Ezért ugyanannyi (munkanap) szabadság jár a munkavállalónak napi négy órára szóló munkaszerződés esetén, mintha teljes munkaidőben dolgozna. A különböző jogviszonyok alapján járó szabadságok nem adódnak össze. Az egyik az egyik jogviszony, a másik a másik jogviszony tekintetében érvényes. Aszerint, hogy az egyes jogviszonyok szerinti munkabeosztás megfelel-e az általános munkarendnek, vagy egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint valósul meg, más a szabadságok kiadásának módja.

Az általános munkarend szerint minden munkanapon belül egyenletesen oszlik meg a kétféle jogviszonynak megfelelő munkaidő (x+y). Ez esetben a fő munkaviszonyban kivett szabadság a napi x óra munkaidő alól mentesít, míg a szakképzési munkaszerződés alapján kiadott szabadság a napi y óra szakirányú oktatásban való részvétel alól.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás eseténa Mt. 124. §-át kell alkalmazni a szabadságok kiadására. A szabadság elszámolásának egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén alapvetően kétféle módja van.

a) Az egyik lehetőség az Mt. 124. § (3)-(4) bekezdése szerinta szabadság órákban való elszámolása. Ez alapján a munkavállaló, illetve képzésben részt vevő személy a munkaidő-beosztás szerinti időtartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

b) A másik lehetőség az Mt. 124. § (2) bekezdése szerint, amikora szabadság kiadása és elszámolása munkanapban történik. Ebben az esetben a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot.

A szabadság kétféle elszámolási módja között a munkáltató jogosult választani, választását a naptári év során nem változtathatja meg. Szakképzési munkaszerződés esetén az órákban való elszámolás a javasolható, a másik elszámolási mód ugyanis problémákat vet fel a képzési idő tekintetében bizonyos esetekben. 

A szabadságok kiadásánál a szünetekkel kapcsolatos szabályok csak a tanulói jogviszonyban állókra vonatkoznak.

Felnőttképzési jogviszonyban a képzéseket a tanévtől függetlenül, rugalmasan meg lehet szervezni, ebben az esetben az Mt. általános szabályai vonatkoznak a szabadság kiadására – értelemszerűen a képzés szervezésével összehangoltan kell kiadni a szabadságot.

 

Akiknek az Szkt. 84. §-ának (5) bekezdésének módosítása alapján 30 helyett 45 napra nő a szabadságuk (18 év feletti tanulói jogviszonyosok), esetükben hogyan kell 2023-ban módosítani a szabadságot?

Az Szkt. 128/A §-nak (3) bekezdése alapján a szakképzési munkaszerződésekre vonatkozó módosításokat 2023. szeptember 1-jétől kell alkalmazni, így a szabadságok növekedését is időarányosan kell figyelembe venni (szeptember 1-jétől december 31-ig a naptári év egyharmada, így tehát nem +15-öt, csak +5-öt, egészen pontosan a naptári napok arányában kell számolni: 2023. szeptember 1-december 31.: 121 nap; 121/365*15=4,97). A gyakorlatban érdemes a nyári szabadság kiadásánál már figyelembe venni ezt, hogy a többlet szabadság kiadható legyen az iskolai szünetekben 2023. december 31-ig.

Akinél eddig az Szkt. 83. § (7) bekezdése alapján alkalmazták a szabadság arányosítást is (többes jogviszonyban), 2023. szeptemberétől módosítani szükséges a szakképzési munkaszerződését, mivel valamennyi felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevőre az általános 30 munkanap szabadság vonatkozik (2023-ra szintén időarányosan alkalmazva a növekedést).

 

Rövid idejű szakképzési munkaszerződés:

Az átmeneti rendelkezés értelmében a rövid SZMSZ-re vonatkozó új szabályokat (évente két alkalommal, egyenként 2-12 hét, de évente összesen 12 hét) is csak 2023. szeptembertől lehet alkalmazni, most nyárra továbbra is a minimum 4 hetet kell megvalósítani, hiába hatályos 2023.07.01. napjától a rendelkezés, csak szeptembertől alkalmazandók a szakirányú oktatásra és a szakképzési munkaszerződésre vonatkozó új szabályok, így ez is.

 

A projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium finanszírozásában valósul meg a Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére, a projekt, illetve a támogatási szerződés száma: GFA-KA-KIM-17/2022/TK/05.