Az Európai Bizottság új szabályokat javasolt annak érdekében, hogy hatékonyabbá és biztonságosabbá tegye az uniós forrásadó-eljárásokat a befektetők, a pénzügyi közvetítők (pl. bankok) és a tagállami adóhatóságok számára. Ez a kezdeményezés – amely a 21. század társasági adózásáról szóló közlemény és a tőkepiaci unióra vonatkozó 2020. évi bizottsági cselekvési terv kulcsfontosságú eleme – elő fogja mozdítani a méltányosabb adózást, hozzá fog járulni az adócsalás elleni küzdelemhez, és Unió-szerte támogatni fogja a határokon átnyúló befektetéseket.

A „forrásadó” kifejezés például arra a helyzetre utal, amikor az egyik uniós tagállamban illetőséggel rendelkező befektető köteles adót fizetni a másik tagállamban szerzett kamat vagy osztalék után. Gyakran ez a helyzet a határokon átnyúló tevékenységet folytató befektetők esetében. Ebben a helyzetben a kettős adóztatás elkerülése érdekében számos uniós tagállam írt alá kettős adóztatási egyezményeket, amelyek kizárják, hogy ugyanazt a magánszemélyt vagy társaságot kétszer adóztassák meg. Ezek az egyezmények lehetővé teszik a határokon átnyúló tevékenységet folytató befektetők számára, hogy a más tagállamban befizetett adótöbblet visszatérítése iránti kérelmet nyújtsanak be.

A probléma az, hogy ezek a visszatérítési eljárások gyakran hosszadalmasak, költségesek és nehézkesek, ami frusztrációt okoz a befektetőknek, és fékezi az EU-n belüli és az EU-ba irányuló határokon átnyúló befektetéseket. Jelenleg az egyes tagállamokban alkalmazott forrásadó-eljárások nagyon eltérőek. A befektetőknek az EU-ban több mint 450 különböző formanyomtatványt kell használniuk, amelyek többsége csak a nemzeti nyelveken érhető el. A Cum/Ex és a Cum/Cum botrány azt is megmutatta, hogyan lehet visszaélni a visszatérítési eljárásokkal: az e gyakorlatokból eredő adóveszteséget a 2000–2020 közötti időszakban 150 milliárd EUR-ra becsülték.

A ma javasolt kulcsfontosságú intézkedések megkönnyítik a befektetők, a pénzügyi közvetítők és a nemzeti adóhatóságok dolgát:

• A közös uniós digitális adóügyi illetőségi igazolás felgyorsítja és hatékonyabbá teszi a forrásadó-könnyítési eljárásokat. Például az EU-ban diverzifikált portfólióval rendelkező befektetőknek csak egy digitális adóügyi illetőségi igazolásra lesz szükségük ahhoz, hogy ugyanabban a naptári évben több visszatérítési kérelmet is benyújtsanak. A digitális adóügyi illetőségi igazolást a kérelem benyújtását követő egy munkanapon belül ki kell állítani. Jelenleg a legtöbb tagállam továbbra is papíralapú eljárásokra támaszkodik.
• A meglévő szokásos visszatérítési eljárást kiegészítő két gyorsított eljárás: a „forrásadó-könnyítési” eljárás és a „gyors visszatérítési” rendszer, amelyek Unió-szerte felgyorsítják és összehangoltabbá teszik az adókönnyítés folyamatát. A tagállamok megválaszthatják, hogy melyiket használják – beleértve a kettő kombinációját is.
• A „forrásadó-könnyítési” eljárás keretében az osztalékfizetéskor vagy kamatfizetéskor alkalmazott adómérték közvetlenül a kettős adóztatási egyezmény rendelkezéseinek alkalmazandó szabályain alapul.
• A „gyors visszatérítési” eljárás keretében az első kifizetésre annak a tagállamnak a forrásadó-kulcsát figyelembe véve kerül sor, amelyben az osztalékot vagy kamatot kifizették, de a túlfizetett adók visszatérítését a befizetés időpontjától számított 50 napon belül folyósítják.

Ezek az egységes eljárások a becslések szerint évente mintegy 5,17 milliárd EUR megtakarítást jelentenek a befektetők számára.

• Az egységes adatszolgáltatási kötelezettség biztosítja a nemzeti adóhatóságok számára a kedvezményes adómértékre való jogosultság ellenőrzéséhez és az esetleges visszaélések feltárásához szükséges eszközöket. A tanúsított pénzügyi közvetítőknek be kell jelenteniük az osztalékfizetést vagy a kamatfizetést az illetékes adóhatóságnak, hogy ez utóbbi nyomon követhesse az ügyletet. Különösen fontos, hogy a nagy uniós pénzügyi közvetítők felvetessék magukat a tanúsított pénzügyi közvetítők nemzeti nyilvántartásába. Ez a nyilvántartás önkéntes alapon nyitva áll a nem uniós és a kisebb uniós pénzügyi közvetítők számára is. Azok az adózók, akik tanúsított pénzügyi közvetítőkön keresztül fektetnek be az EU-ban, élvezhetik a gyorsított forrásadó-eljárások előnyeit, és elkerülik az osztalékfizetések kettős adóztatását. Minél több pénzügyi közvetítőt vesznek nyilvántartásba, annál könnyebb lesz az adóhatóságok számára a visszatérítési kérelmek feldolgozása, függetlenül az alkalmazott eljárástól.

A következő lépések

A javaslatnak a tagállamok általi elfogadását követően 2027. január 1-jén kell hatályba lépnie.

Háttér-információk

A mai javaslat csak egy a Bizottság azon kezdeményezései közül, amelyek célja az eljárások egyszerűsítése a vállalkozások számára és a visszaélésszerű adózási gyakorlatok elleni küzdelem. 2022 decemberében a pénzügyminiszterek elfogadták az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslatot. Emellett 2023 májusában politikai megállapodás született az EU-ban lakóhellyel rendelkező ügyfelek számára kriptoeszközügyleteket bonyolító valamennyi szolgáltatóra alkalmazandó, az adózás átláthatóságát szolgáló új szabályokról. A ma előterjesztett javaslat egyúttal a tőkepiaci unióra vonatkozó 2020. évi bizottsági cselekvési tervnek is kulcsfontosságú eleme.

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2023. június 19.