A kisvállalati adózás választhatóságának legfontosabb kritériumai, hogy a KIVA alanyiság adóévét megelőző adóévben a vállalkozás átlagos statisztikai állományi létszáma várhatóan nem haladja meg az 50 főt; a bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, és a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot.

Kiva kalkulátor

A Pénzügyminisztérium kiva-kalkulátora ITT érhető el, ahol próbaszámításokat lehet elvégezni.

Mi a kiva?

A kisvállalati adó egy egyszerűsített adónem, amely kiváltja a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adót és társasági adót. Az adónem által korábban szintén kiváltott szakképzési hozzájárulás 2022. január 1-től megszűnt. 2021. július 1-től a kisvállalati adózók számára is elérhetővé vált adó visszaigénylés keretében szakképzési vagy hallgatói munkaszerződéshez, illetve felsőfokú intézménnyel kötött együttműködési megállapodáshoz kapcsolódóan adóvisszaigénylést érvényesíteni. 2022. január 1-től megszűnik a szakképzési hozzájárulás, ezután a kisvállalati adóalanyoknak azonban a szociális hozzájárulás adóról szóló törvény alapján lesz lehetőségük visszaigénylést érvényesíteni.

A kisvállalati adózási formára a kis-és középvállalkozások akkor válnak jogosulttá, amennyiben a választás egyéb törvényi feltételei is megvalósulnak. Adóalanynak minősülhet többek között az egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság, szövetkezet és lakásszövetkezet, valamint ügyvédi és közjegyzői irodák.

A megfelelő vállalati működési formán és az egyéb, előírt feltételek teljesítésén túl a kiva alannyá válás feltétele, hogy az adott kis- vagy középvállalkozás a jogalanyiság választásáról határidőn belül, elektronikus úton bejelentést tegyen az adóhatósághoz az erre rendszeresített formanyomtatványon. A kiva alanyiság a választás adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A kiva alanyiság kezdetének napjától a vállalkozás számára új üzleti év kezdődik, az új üzleti éve kezdetét megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal az általános szabályok szerint beszámolót kell készíteni a vállalkozásnak.

A kiva alanyiság választására az újonnan alakuló vállalkozások is jogosultak, választásukat a bejelentkezéssel egyidejűleg tehetik meg. A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás adóalanyisága a létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti, míg, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, az első jognyilatkozat megtételének napján. Minden más esetben pedig adóalanyisága az állami adóhatósághoz történő bejelentkezése napjával kezdődik. Fontos kiemelni, hogy a bejelentés nem jogszerű akkor, ha a vállalkozó állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása az 1 millió forintot meghaladja a bejelentés napján.

Ki választhatja a kivát?

A kisvállalati adózási forma választására a kis- és középvállalkozások az alábbi feltételek teljesülése esetén jogosultak:

• az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző évben – az adóévben, amely a kisvállalati adóalanyiság alkalmazásának első adóévét megelőzi) várhatóan nem haladja meg az 50 főt,
• az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, ennél rövidebb adóév esetében az összeg időarányos részét,
• az adóévet megelőző két naptári évben adószámát a NAV jogerősen nem törölte,
• üzleti évének mérlegforduló napja december 31.,
• az adóévet megelőző adóévéről készített beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot,
• ellenőrzött külföldi társasággal az adóévet megelőző adóévben nem rendelkezik,
• az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült, Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő adóköteles bevételeit, az adóévet megelőz adóévben várhatóan nem haladja meg a 939 810 000 forintot.

Az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni.

A kiva alapja és mértéke

A kisvállalati adó alapja a jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye, illetve az egyes további módosító tételek egyenlege, kiegészítve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. Az adóalap védelmét, a jövedelem kétszeres adóztatásának elkerülését, továbbá az adóalapban elhatárolt veszteség felhasználhatóságát a módosító tételek biztosítják. Az adó mértéke 2022. január 1-jétől 10 százalék. A kiva alapja főszabály szerint az alábbi növelő, valamint csökkentő tételek egyenlege, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel. Nem minősül személyi jellegű kifizetésnek a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege.

A kiva adóalapot növelő tételek:

• a tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítása) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összeg,
• az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kivai alanyiság időszakában jóváhagyott osztalékot),
• a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, illetve ráfordítások, x a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedésekor az elengedett követelés összege, kivéve, ha azt magánszemély javára engedték el, vagy az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll,
• az adóalanyiság időszakában megállapított és megfizetett bírság vagy pótlék összege,
• és a pénztár értékének tárgyévi növekménye, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értékét meghaladó része.

A pénztár mentesített értéke a tárgyévi összes bevétel 5%, de legalább 1 millió forint vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke, ha ez az összeg a fenti összeget (1 millió forint) meghaladta. Ezen három mutatóérték közül a legmagasabb összeget kell a pénztár mentesített értékének tekinteni. Ameddig a pénztár értéke a pénztár mentesített értéke alatt marad, annak változása nem befolyásolja a vállalkozó adóalapját.

A kiva adóalapot csökkentő tételek:

• a tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összeg,
• a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel összege, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentett bevétel összege, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság (ideértve a kezelt vagyont) nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként (ennek igazolásához nyilatkozatot kell kérni az osztalékot megállapító külföldi társaságtól),
• a pénztár értékének tárgyévi csökkenése, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értékét meghaladó része; a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének és mentesített értékének pozitív különbözete.

A fentieken túl az adóalap módosítása szükséges akkor, ha a kiva alanya a kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéket határoz meg. Ekkor az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével kell módosítani., A kisvállalati adó alapja főszabály szerint nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetéseknél (minimum adóalap). A személyi jellegű kifizetésnek az a személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben, ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját, valamint a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét). A béren kívüli juttatás és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás is beleszámít a személyi jellegű kifizetésekbe. A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5 százalékát kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. Amennyiben a fenti tételek egyenlege negatív, akkor a negatív egyenleg elhatárolt veszteséget képez, amelynek összegével az adózó a következő adóévekben csökkentheti a pozitív egyenleget.

Az adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe a Katv. szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt, a társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társasági adóalapnak azt a részét is, amelyet a társasági adóalap vagy a kisvállalati adóalap meghatározásakor csökkentésként még nem vett figyelembe. Az új beruházások kiemelt szerepet jelentenek a kisvállalati adó szabályozásában; az új beruházások finanszírozása kapcsán keletkezett negatív egyenlege gyorsabban érvényesíthető, ha az új beruházás összegéig rugalmasabb szabályozást biztosít az általános veszteségelhatárolási szabályoknál. Így az új beruházás összegéig a kisvállalati adózó a tárgyévi negatív egyenleggel, valamint a korábbi évek elhatárolt veszteségével a főszabálytól eltérően a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkentheti a tárgyév és a következő adóévek adóalapját. Az adózó által a tárgyévi adóalap csökkentéseként felhasznált tárgyévi negatív egyenleg a későbbi években értelemszerűen nem vehető figyelembe elhatárolt veszteségként. Új beruházás a kisvállalati adóalanyiság időszakában beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összege, függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben.

Forrás: MKIK Adótanácsadó 2022