A digitális évtized helyzetéről szóló, most közzétett első jelentés átfogó képet ad arról, hogy milyen eredmények születtek a digitális átállás megvalósítása terén, és mennyire sikerült elősegíteni, hogy az Unió digitális szempontból szuverénebbé, reziliensebbé és versenyképesebbé váljon. A jelentés négy fő pillérre összpontosítva értékeli az EU teljesítményét Európa 2030-as célkitűzései és célértékei tekintetében: e négy pillér a digitális készségek, a digitális infrastruktúra, a vállalkozások digitalizációja, ezen belül a mesterséges intelligencia használata és a közszolgáltatások digitalizálása. A jelentés továbbá nyomon követi azt is, hogyan teljesültek a digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozatban foglaltak. Ez a nyilatkozat az EU biztonságos és fenntartható digitális átalakulás iránti elkötelezettségét tükrözi, és az embereket helyezi a középpontba.

A 2023. évi jelentés, amely az éves jelentések sorában az első, kollektív fellépésre szólítja fel a tagállamokat a jelenlegi beruházási hiányosságok kezelése, az európai digitális átállás felgyorsítása és a digitális évtized szakpolitikai program célkitűzéseinek elérésére irányuló erőfeszítések fokozása érdekében. A digitális évtized szakpolitikai program, amelyet az Európai Parlament és a Tanács fogadott el és 2023. január 9-én lépett hatályba, az uniós és a nemzeti hatóságok közötti együttműködésen alapuló irányítási rendszert foglal magában.

A 2023-as jelentésben szereplő horizontális ajánlások és az országspecifikus ajánlások egyértelműen és a cselekvésekre összpontosítva jelölik ki a követendő utat. Az ajánlások képezik majd a Bizottság és a tagállamok közötti, közös céljaink elérésével kapcsolatos megbeszélések és együttműködés alapját. Ezt a munkát nagyszabású, több országra kiterjedő projektek, többek között az újonnan bevezetett európai digitális infrastruktúra-konzorciumok (EDIC-ek) végrehajtása segíti majd.

Az alábbiakban a jelentésben tárgyalt különböző területekre vonatkozó főbb megállapítások olvashatók.

Digitális infrastruktúra – biztonságos konnektivitás

A jelenlegi 2030-as célkitűzés értelmében a gigabites lefedettségnek mindenki számára elérhetőnek kell lennie, és minden lakott területen biztosítani kell az 5G teljesítményű hálózatokat.

Jelenleg a száloptikás hálózatok, amelyek kritikus fontosságúak a gigabites hálózati összekapcsoltság biztosítása szempontjából, a háztartásoknak csupán 56%-át érik el, míg 5G lefedettséggel a lakosság 81%-a – a vidéki területeken pedig mindössze 51%-a – rendelkezik. Az önálló 5G hálózatok kiépítése azonban lemaradásban van, és az 5G minősége még mindig elmarad a végfelhasználók elvárásaitól és az iparági igényektől. A vidéki háztartások 55%-ában még mindig nem elérhető a fejlett hálózatok valamelyike, 9%-a pedig egyáltalán nem rendelkezik helyhez kötött hálózattal.

További, legalább 200 milliárd EUR összegű beruházásra van szükség ahhoz, hogy Unió-szerte biztosított legyen a gigabites lefedettség, valamint az 5G lefedettség valamennyi lakott területen. A tagállamoknak fel kell térképezniük konnektivitási hiányosságaikat, és meg kell vizsgálniuk, hogy a beruházásokat támogató uniós szabályozási keret előnyeit kiaknázva milyen finanszírozási lehetőségek állnak rendelkezésre a kereskedelmi szempontból nem életképes területeken – többek között a vidéki és távoli területeken – történő magánberuházások kiegészítésére.

Félvezetők

A jelenlegi 2030-as cél az, hogy az élvonalbeli félvezetők globális gyártásának értékén belül az EU megkétszerezze részesedését, azaz globális piaci értékbeli részesedése a jelenlegi 10%-ról 20%-ra emelkedjen.

E cél elérésére jött létre a csipekről szóló európai jogszabály, amely 2023. szeptember 21-én lépett hatályba, és amelynek célja egy virágzó félvezető-ökoszisztéma és reziliens ellátási láncok kialakítása. A tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a hazai csiptervezési és -gyártási kapacitások további ösztönzésére, valamint a fejlett technológiákkal kapcsolatos helyi készségek ágazatokon átívelő fejlesztésére irányuló nemzeti szakpolitikákat és beruházásokat.

A vállalkozások digitalizálása

A digitális szakpolitikai program három célt tűz ki a vállalkozások digitalizációjának előmozdítására:

• az uniós vállalkozások legalább 75%-ának felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat, nagy adathalmazokat és/vagy mesterséges intelligenciát (MI) kell alkalmaznia tevékenységeihez;
• a kis- és középvállalkozások (kkv-k) több mint 90%-ának el kell érnie legalább egy alapszintű digitális intenzitást (ez a fogalom a különböző digitális technológiák vállalati szintű használatát mutatja);
• az unikornisok (azaz a több mint 1 milliárd EUR értékű vállalatok) számát meg kell kétszerezni.

További beruházások és ösztönzők nélkül az előre jelzett alapforgatókönyv szerint 2030-ra a számítási felhőt a vállalkozásoknak csupán 66%-a, a nagy adathalmazokra épülő technológiákat 34%-a, a mesterséges intelligenciát pedig 20%-a fogja használni. Emellett – a legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján – az uniós kkv-knak csupán 69%-a éri el a digitális intenzitás alapvető szintjét, és a tagállamok között egyenetlen és elégtelen előrehaladás tapasztalható. A technológia elterjedésének javítása érdekében a tagállamoknak fel kell hívniuk a figyelmet a vállalkozások digitalizálásának előnyeire, valamint népszerűsíteniük és támogatniuk kell az európai digitális innovációs központokat.

Az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt az uniós székhelyű unikornisok száma. Ha ez a tendencia folytatódna, az lehetővé tenné az EU számára, hogy akár 2030 előtt teljesítse célját, de a piacok gyors változásai miatt ebben az esetben sem dőlhetnénk elégedetten hátra. Ráadásul a többi fejlett gazdasághoz képest továbbra is vannak lemaradásaink: 2023 elején az EU-ban bejegyzett unikornisok száma 249 volt, míg az Egyesült Államokban 1444, Kínában pedig 330 ilyen vállalat működött.

A közszolgáltatások digitalizálása

A digitális évtized szakpolitikai program célkitűzései között szerepel a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100 %-os online hozzáférhetősége, és adott esetben a közigazgatási szervekkel való online kapcsolattartás lehetősége az uniós polgárok és vállalkozások számára; az uniós polgárok 100%-a számára online hozzáférés elektronikus egészségügyi adataikhoz, valamint az uniós polgárok 100 %-a számára hozzáférés a biztonságos elektronikus azonosításra (eID) szolgáló eszközhöz.

Számos tagállam jó helyzetben van ahhoz, hogy megvalósítsa a közszolgáltatások és az egészségügyi nyilvántartások teljes körű digitalizálását, valamint polgárai számára a digitális személyazonosság (eID) bevezetését. Jelentős beruházásokra van azonban szükség a közszolgáltatások határokon átnyúló viszonylatban való elérhetővé tétele és teljesítményének javítása érdekében. Az európai digitális személyiadat-tárca teljes körű kiépítése folyamatban van: várhatóan 2030-ra fejeződik be, és kiegészül a 2023 júniusában javasolt digitális euróval.

Digitális készségek

Az EU elkötelezett amellett, hogy a 16–74 év közöttiek legalább 80 %-ának körében növelje az alapvető digitális készségek elsajátítását, és 2030-ra legalább 20 millió IKT-szakemberrel rendelkezzen.

A jelentés azonban azt mutatja, hogy 2030-ra a jelenlegi feltételek mellett a lakosságnak csak 59%-a fog legalább alapvető digitális készségekkel rendelkezni, és az IKT-szakemberek száma valószínűleg nem fogja meghaladni a 12 milliót. A tagállamoknak prioritásként kell kezelniük a magas színvonalú oktatásba és készségekbe történő beruházásokat, és a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok, illetve a matematika területén fiatal kortól kezdve elő kell mozdítaniuk a nők részvételét.

Értékek és elvek az online társadalom számára

A jelentés kiemeli, hogy az EU úttörő szerepet játszik a biztonságos és emberközpontú digitális átalakulás megteremtésében, amint azt a digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozat is rögzíti. Az EU megfelelő szakpolitikai és jogalkotási intézkedéseket vezetett be, például a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt, a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabályt és a virtuális világokról szóló közleményt.

Fenntartható digitális átállás

A jelentés nyomon követi a digitális átállás zöldebbé tételére irányuló, folyamatban lévő erőfeszítéseket. Az olyan intézkedések, mint a javításhoz való jogra vonatkozó kezdeményezés, a mobiltelefonok és táblagépek környezettudatos tervezésére vonatkozó kritériumok, valamint az energiarendszerek digitalizálására vonatkozó uniós cselekvési terv csökkenteni fogják a digitális technológiák környezeti hatását. A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveken vagy közös beruházásokon keresztül megvalósuló további beruházások szintén elengedhetetlenek a nulla nettó kibocsátású digitális megoldásokra való teljes átállás előmozdításához, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatások környezeti lábnyomának mérésére szolgáló jobb nyomonkövetési mechanizmusok bevezetéséhez.

Nemzetközi partnerségek

A 2030-ig szóló „Digitális évtized” program hangsúlyozza a nemzetközi együttműködés fontosságát az uniós értékeknek a hasonlóan gondolkodó partnerekkel való előmozdítása szempontjából. Jelentős lépés volt e célkitűzés elérése felé a Japánnal, a Koreai Köztársasággal és Szingapúrral kialakított digitális partnerségek létrehozása, valamint az Egyesült Államokkal és Indiával létrehozott kereskedelmi és technológiai tanácsok felállítása. Az EU emellett fokozta Ukrajna digitális átalakulásának támogatását is, és az országot az EU ingyenes barangolási térségébe is bevonta.

A következő lépések

A jelentés ajánlásokat tartalmaz az olyan területeken végrehajtott fellépésekre, intézkedésekre és szakpolitikákra vonatkozóan, ahol az előrehaladás nem kielégítő. A tagállamok az október 9-ig közzéteendő nemzeti ütemterveikben felvázolják, hogy milyen lépéseket kívánnak tenni a célkitűzések elérése érdekében.

A jelentés elfogadását követő két hónapon belül a Bizottság és a tagállamok megvitatják az előzetes észrevételeket, különös tekintettel a bizottsági jelentésben megfogalmazott ajánlásokra.

Háttér-információk

A 2021 szeptemberében előterjesztett „Digitális évtized” szakpolitikai program konkrét lépéseket vázol fel az innováció és a beruházások előmozdítására a digitális készségek, a digitális infrastruktúrák, a vállalkozások digitalizációja és a közszolgáltatások területén. Ezt 2022 decemberében kiegészítette a digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozat.

A digitális célok és célkitűzések terén elért eredmények nyomon követése érdekében a Bizottság a digitális évtized helyzetéről szóló jelentésbe beépítette a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatót (DESI), amely Európa digitalizáció terén elért teljesítményének éves nyomon követésére szolgál.

A Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) a digitális átállás támogatására és alakítására irányuló tevékenységei részeként jelentős mértékben hozzájárult a nyomon követéshez. Három jelentést tett közzé, amelyek módszertanokat, megállapításokat és adatokat tartalmaztak a 2030-as célkitűzések európai és nemzeti szintű megvalósításának támogatására: jelentés készült a 2030-as célok felé vezető uniós pályák becslésére szolgáló módszertanról, a digitális évtized célkitűzéseit segítő uniós finanszírozási eszközök feltérképezéséről, valamint több tematikus területen a magánberuházások nemzetközi összehasonlító teljesítményértékeléséről.

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2023. szeptember 27.