Az Európai Bizottság elfogadta az EU gazdasági biztonsága szempontjából kritikus és a tagállamokkal közös további kockázatértékelés tárgyát képező technológiai területekről szóló ajánlást. Ez az ajánlás az európai gazdasági biztonsági stratégiáról szóló közös közleményen alapul, amely átfogó stratégiai megközelítést vezet be az EU gazdasági biztonságára vonatkozóan.

Az ajánlás az átfogó megközelítésben szereplő négy kockázattípus egyikének, nevezetesen a technológiabiztonsággal és a technológia kiszivárgásával kapcsolatos kockázatnak az értékelésére vonatkozik. A kockázatértékelés objektív jellegű lesz, és egyelőre sem az eredményei, sem a kapcsolódó nyomonkövetési intézkedések nem megjósolhatóak Az ajánlásban a Bizottság tíz kritikus technológiai területet sorol fel. Ezeket a technológiai területeket a következő kritériumok alapján választották ki:

• a technológia támogató és transzformatív jellege: a technológia potenciálja és jelentősége a teljesítmény és a hatékonyság jelentős növelésének és/vagy az ágazatok, képességek stb. radikális változásának ösztönzése szempontjából;
• a polgári és katonai fúzió kockázata: a technológia jelentősége mind a polgári, mind a katonai ágazatban és mindkét terület előremozdítására való képessége, valamint annak a kockázata, hogy bizonyos technológiákat a béke és a biztonság aláásása érdekében használnak fel.
• annak a kockázata, hogy a technológia felhasználható az emberi jogok megsértésére: a technológiával való esetleges visszaélés az emberi jogok megsértése céljából, ideértve az alapvető szabadságok korlátozását is.

A tagállamokkal közösen elvégzendő kockázatértékelés

A tíz kritikus technológiai terület közül az ajánlás négy olyan technológiai területet határoz meg, amelyek nagy valószínűséggel a technológiabiztonsággal és a technológia kiszivárgásával kapcsolatos legérzékenyebb és legközvetlenebb kockázatokat hordozzák:

• Fejlett félvezető-technológiák (mikroelektronika, fotonika, nagyfrekvenciás csipek, félvezetőgyártó berendezések);
• Mesterségesintelligencia-technológiák (nagy teljesítményű számítástechnika, felhőalapú számítástechnika és pereminformatika, adatelemzés, számítógépes látástechnológia, nyelvfeldolgozás, tárgyfelismerés);
• Kvantumtechnológiák (kvantum-számítástechnika, kvantumkriptográfia, kvantumkommunikáció, kvantumérzékelés és radarok);
• Biotechnológiák (génmódosítási technikák, új génkezelési technikák, géntámadás, szintetikus biológia).

A Bizottság azt ajánlja, hogy a tagállamok a Bizottsággal együtt először ez év végéig végezzék el e négy terület közös kockázatértékelését. Az ajánlás tartalmaz néhány irányadó elvet a közös kockázatértékelések strukturálására, köztük a magánszektorral folytatott konzultációt és a titoktartás védelmét.

A jegyzékben szereplő egy vagy több további technológiai területre vagy azok alcsoportjaira vonatkozóan a tagállamokkal közösen végzendő további kockázatértékelésekre irányuló javaslatokról való döntéshozatal során a Bizottság figyelembe veszi a vizsgált technológiai terület előmozdítására vagy az azzal kapcsolatos partnerségek kialakítására irányuló, folyamatban lévő vagy tervezett intézkedéseket. Általánosabban, a Bizottság szem előtt fogja tartani, hogy az érintett területeken az EU versenyképességének fokozása érdekében hozott intézkedések hozzájárulhatnak bizonyos technológiai kockázatok csökkentéséhez.

A következő lépések

A Bizottság a megfelelő szakértői fórumokon keresztül együtt fog működni a tagállamokkal a fent említett négy technológiai terület közös kockázatértékelésének kezdeményezése érdekében.

A Bizottság emellett nyílt párbeszédet fog folytatni a tagállamokkal a további kockázatértékelések megfelelő ütemezéséről és hatóköréről, figyelembe véve többek között az időtényezőnek a kockázatok alakulásához való hozzájárulását. A Bizottság 2024 tavaszáig további kezdeményezéseket terjeszthet elő e tekintetben, figyelembe véve az említett párbeszédet és a kezdeti közös kockázatértékelésekkel kapcsolatos első tapasztalatokat, valamint a felsorolt technológiai területekkel kapcsolatban esetlegesen kapott további információkat.

Az ajánlás nem érinti a kockázatértékelés eredményét. Kizárólag a kockázatok szintjére és jellegére vonatkozó részletes közös értékelés eredménye szolgálhat alapul annak jövőbeni megvitatásához, hogy szükség van-e konkrét és arányos intézkedésekre az említett technológiai területek bármelyikének vagy azok bármely alcsoportjának előmozdítása, védelme, illetve e területeken partnerségek kialakítása érdekében.

Háttér-információk

A Bizottság és a főképviselő 2023. június 20-án elfogadta az európai gazdasági biztonsági stratégiáról szóló közös közleményt. Az európai gazdasági biztonsági stratégia hárompilléres megközelítésen alapul: az EU gazdasági bázisának és versenyképességének ösztönzése; a kockázatokkal szembeni védelem; valamint partnerségek kialakítása az országok lehető legszélesebb körével a közös problémák kezelése és a közös érdekek érvényesítése céljából.

Számos intézkedést határoz meg az ellátási láncok rezilienciájával kapcsolatos kockázatok, a kritikus infrastruktúrák fizikai és kiberbiztonságával kapcsolatos kockázatok, a technológiabiztonsággal és a technológia kiszivárgásával kapcsolatos kockázatok, valamint a gazdasági függőségek és a gazdasági kényszerítés fegyverként való felhasználásával kapcsolatos kockázatok kezelése érdekében. Az ajánlásban szereplő jegyzék ezen intézkedések harmadik kategóriájának részét képezi.

 

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2023. október 3.