Kérdések és válaszok az Európai Bizottság konvergenciajelentésével kapcsolatban

Miről szól a 2022. évi konvergenciajelentés?

Az Európai Bizottság 2022. évi konvergenciajelentése értékeli azt a haladást, amelyet az euróövezeten kívüli tagállamok az euró bevezetése terén elértek. Az Európai Unió Tanácsa e konvergenciajelentés alapján dönt arról, hogy egy adott tagállam teljesíti-e az euróövezethez való csatlakozás feltételeit.

Az Európai Bizottság konvergenciajelentése az EKB konvergenciajelentésétől elkülönülten, de azzal párhuzamosan kerül közzétételre.

Konvergenciajelentés kétévente készül, vagy akkor, amikor egy tagállam kifejezetten kéri az euróövezeti csatlakozásra való felkészültségének értékelését – amint ezt például Lettország 2013-ban tette.

Dánia kivételével minden uniós tagállam jogi kötelezettséget vállalt az euróövezethez való csatlakozásra. Dánia a Maastrichti Szerződés keretében a kívülmaradás lehetőségét választotta, így e jelentés rá nem terjed ki.

Melyek a konvergenciakritériumok?

Az eurót bevezető tagállamokkal szembeni követelmény, hogy magas szintű, fenntarható gazdasági konvergenciát érjenek el, amelynek vizsgálatára a konvergenciajelentésben kerül sor a konvergenciakritériumok alapján. E kritériumokat (amelyeket néha maastrichti kritériumokként is emlegetnek) az EUMSZ 140. cikkének (1) bekezdése tartalmazza.

A fenntarthatóság a maastrichti kritériumok kulcsfontosságú jellemzője, ami azt jelenti, hogy a konvergencia terén elért haladást a tartósságot garantáló strukturális elemekre kell alapozni, és nem pedig ideiglenes tényezőkre.

Leegyszerűsítve a kritériumok a következők:

Mit mérnek?

Hogyan mérnek?

Konvergenciakritériumok

Árstabilitás

 

Harmonizált fogyasztóiár-infláció

Fenntartható árteljesítmény, és a vizsgálatot megelőző egy év átlagos inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal haladja meg a három legjobban teljesítő uniós országét.

Rendezett államháztartás

Államháztartási hiány és adósság

A tagállam a vizsgálat idején nem áll túlzottdeficit-eljárás alatt

Árfolyam-stabilitás

Az árfolyam alakulása az ERM-II-ben

Az árfolyam-mechanizmusban (ERM-II) való részvétel, két éven keresztül komoly feszültségek nélkül

A konvergencia tartóssága

Hosszú távú kamatláb

Legfeljebb két százalékponttal haladja meg a vizsgálatot megelőző egy évben az árstabilitás tekintetében legjobban teljesítő három uniós ország árstabilitási rátáját.

A Szerződés a gazdasági integráció és konvergencia szempontjából releváns egyéb tényezők vizsgálatát is előírja. Ezek az egyéb tényezők magukban foglalják a piaci integrációt és a fizetési mérleg alakulását. Az egyéb tényezők értékelése fontos mutatója annak, hogy egy tagállam euróövezeti integrációja zökkenőmentesen végbe mehet-e.

Mi az euró bevezetésének menete, azt követően, hogy a tagállam teljesít minden szükséges kritériumot?

A 2022-es konvergenciajelentés alapján a Bizottság javaslatot nyújt be az ECOFIN-Tanácsnak, amely – az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, valamint az eurócsoportban és az állam-, illetve kormányfők között folytatott megbeszélést követően – dönt arról, hogy az ország megfelel-e a szükséges feltételeknek, és bevezetheti-e az eurót.

Ha a döntés kedvező, a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) megteszi a szükséges jogi lépéseket, és – a Bizottság javaslata alapján, az EKB-val folytatott konzultációt követően – elfogadja azt az átváltási árfolyamot, amelyen a nemzeti valuta helyébe az euró lép, és amely így visszavonhatatlanul rögzítetté válik.

Köteles-e minden euróövezeten kívüli tagállam csatlakozni az euróhoz?

Elvileg minden olyan tagállam, amely nem rendelkezik kívülmaradási záradékkal (ld. Dánia), jogi kötelezettséget vállalt az euró bevezetésére, amint teljesítik a szükséges feltételeket. Az egyes országok azonban maguk határozzák meg az euró felé vezető útjukat, és nincs előírt menetrend.

Az EU-hoz 2004-ben, 2007-ben és 2013-ban, az euró bevezetése után csatlakozott tagállamok csatlakozásukkor nem teljesítették az euró bevezetésének feltételeit. A csatlakozási szerződéseik ezért hagynak számukra időt a szükséges kiigazítások megtételére.

Melyek a konvergenciajelentés fő megállapításai?

Bulgária

A jogszabályok összeegyeztethetőségének és a konvergenciakritériumok teljesítésének értékelése alapján, valamint a gazdasági integráció és a konvergencia szempontjából fontos egyéb tényezőket – így a fizetési mérleg alakulását, valamint a termék-, a munkaerő- és pénzügyi piacok integrációját – is tekintetbe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Bulgária nem teljesíti az euró bevezetésére vonatkozó feltételeket. Különösen:

  • A jogi szabályozás nem teljesen felel meg az EUMSZ 131. cikke szerinti összeegyeztethetőségre vonatkozó előírásnak.
  • Bulgária nem teljesíti az árstabilitásra vonatkozó kritériumot.
  • Bulgária teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot.
  • Bulgária teljesíti az átváltási kritériumot.
  • Bulgária teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájára vonatkozó kritériumot.

Cseh Köztársaság

A jogszabályok összeegyeztethetőségének és a konvergenciakritériumok teljesítésének értékelése alapján, valamint egyéb fontos tényezőket tekintetbe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Cseh Köztársaság nem teljesíti az euró bevezetésére vonatkozó feltételeket. Különösen:

  • A jogi szabályozás a Cseh Köztársaságban nem teljesen felel meg az EUMSZ 131. cikke szerinti összeegyeztethetőségre vonatkozó előírásnak.
  • A Cseh Köztársaság nem teljesíti az árstabilitásra vonatkozó kritériumot.
  • A Cseh Köztársaság teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot.
  • A Cseh Köztársaság nem teljesíti az átváltási kritériumot.
  • A Cseh Köztársaság teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájára vonatkozó kritériumot.

Horvátország

A jogszabályok összeegyeztethetőségének és a konvergenciakritériumok teljesítésének értékelése alapján, valamint egyéb fontos tényezőket tekintetbe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Horvátország teljesíti az euró bevezetésére vonatkozó feltételeket.

Magyarország

A jogszabályok összeegyeztethetőségének és a konvergenciakritériumok teljesítésének értékelése alapján, valamint egyéb fontos tényezőket tekintetbe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarország nem teljesíti az euró bevezetésére vonatkozó feltételeket. Különösen:

  • A jogi szabályozás Magyarországon nem teljesen felel meg az EUMSZ 131. cikke szerinti összeegyeztethetőségre vonatkozó előírásnak.
  • Magyarország nem teljesíti az árstabilitásra vonatkozó kritériumot.
  • Magyarország teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot.
  • Magyarország nem teljesíti az átváltási kritériumot.
  • Magyarország nem teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájára vonatkozó kritériumot.

Lengyelország

A jogszabályok összeegyeztethetőségének és a konvergenciakritériumok teljesítésének értékelése alapján, valamint egyéb fontos tényezőket tekintetbe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Lengyelország nem teljesíti az euró bevezetésére vonatkozó feltételeket. Különösen:

  • A jogi szabályozás Lengyelországban nem teljesen felel meg az EUMSZ 131. cikke szerinti összeegyeztethetőségre vonatkozó előírásnak.
  • Lengyelország nem teljesíti az árstabilitásra vonatkozó kritériumot.
  • Lengyelország teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot.
  • Lengyelország nem teljesíti az átváltási kritériumot.
  • Lengyelország nem teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájára vonatkozó kritériumot.

Románia

A jogszabályok összeegyeztethetőségének és a konvergenciakritériumok teljesítésének értékelése alapján, valamint egyéb fontos tényezőket tekintetbe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Románia nem teljesíti az euró bevezetésére vonatkozó feltételeket. Különösen:

  • A jogi szabályozás Romániában nem teljesen felel meg az EUMSZ 131. cikke szerinti összeegyeztethetőségre vonatkozó előírásnak.
  • Románia nem teljesíti az árstabilitásra vonatkozó kritériumot.
  • Románia nem teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot.
  • Románia nem teljesíti az átváltási kritériumot.
  • Románia nem teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájára vonatkozó kritériumot.

Svédország

A jogszabályok összeegyeztethetőségének és a konvergenciakritériumok teljesítésének értékelése alapján, valamint egyéb fontos tényezőket tekintetbe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Svédország nem teljesíti az euró bevezetésére vonatkozó feltételeket. Különösen:

  • A jogi szabályozás Svédországban nem teljesen felel meg az EUMSZ 131. cikke szerinti összeegyeztethetőségre vonatkozó előírásnak.
  • Svédország teljesíti az árstabilitásra vonatkozó kritériumot.
  • Svédország teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot.
  • Svédország nem teljesíti az átváltási kritériumot.
  • Svédország teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájára vonatkozó kritériumot.

Milyen következő lépéseket kell megtennie Horvátországnak az euróövezethez való csatlakozáshoz?

Horvátország megfelel a négy nominális konvergenciakritériumnak, és jogszabályai teljes mértékben összeegyeztethetők a Szerződés követelményeivel, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az EKB alapokmányával. Ezen értékelés alapján és gazdasági integráció és a konvergencia szempontjából fontos más tényezőket is tekintetbe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Horvátország teljesíti az euró bevezetésére vonatkozó feltételeket. A Bizottság ezért az euró bevezetéséről szóló tanácsi határozatra és tanácsi rendeletre irányuló javaslatokat is elfogadott.

A Tanács – az eurócsoportban és az Európai Tanácsban folytatott megbeszéléseket, valamint az Európai Parlament és az EKB véleményét követően – várhatóan július első felében hozza meg az euró horvátországi bevezetéséről szóló végleges határozatokat.

Horvátországnak ezután folytatnia kell a gyakorlati felkészülést, amely lehetővé teszi az euróra való zökkenőmentes áttérést és az euró gyakorlati használatát Horvátországban. A Bizottság szolgálatai kapcsolatban állnak a gyakorlati felkészülésben résztvevő állami és magánszektorbeli érdekelt személyekkel és készen állnak arra, hogy az igények szerint technikai segítséget nyújtsanak a horvát hatóságoknak.

Tükrözi-e a jelentés az Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított orosz invázió hatásait?

Az Ukrajna ellen indított orosz agresszív háború mérsékelten hatott a 2022. évi konvergencia jelentés elkészítéséhez felhasznált historikus adatokra. Ez főként a jelentés határnapja (május 18.) által megszabott korlátoknak tudható be, ami az árstabilitási és a hosszú távú kamatláb-kritériumok Szerződésben meghatározott számítási módszereivel együtt azt jelenti, hogy a vonatkozó adatok még mindig nagyrészt az invázió előtti helyzetet tükrözik.

Mi az összefüggés a konvergenciajelentés és az árfolyam-mechanizmusba (ERM-II) történő belépés folyamata között?

Az eredeti ERM-t felváltó árfolyam-mechanizmus (ERM-II) 1999. január 1-jén jött létre, annak biztosítására, hogy az euró és a többi uniós valuta közötti árfolyam-ingadozások ne zavarják meg az egységes piac gazdasági stabilitását az egységes piacon belül és segítséget nyújtsanak az euróövezeten kívüli tagállamoknak az euróövezetben való részvételre való felkészülésben. Az árfolyam-stabilitásra vonatkozó konvergencia-kritérium előírja az ERM-II-ben való részvételt.

Az ERM-II-ben való részvétel önkéntes, bár az euróövezethez való csatlakozás egyik, a konvergenciajelentésben vizsgált kritériumaként egy országnak legalább két évig komoly feszültségek nélkül kell részt vennie a mechanizmusban, mielőtt bevezethetné az eurót.

Az ERM-II-ben az euróövezeten kívüli tagállam árfolyamát rögzítik az euróval szemben és az csak meghatározott korlátok között ingadozhat. Az ERM II-be való belépésről az euróövezeten kívüli tagállam kérése alapján döntenek az ERM-II-ben részt vevő felek (euróövezeti tagállamok, EKB, valamint a mechanizmusban résztvevő nem euróövezeti tagállamok – jelenleg csak Dánia – miniszterei és jegybankelnökei) kölcsönös megállapodása alapján.

Bulgária 2018 júliusában, Horvátország pedig 2019 júliusában jelentette be az ERM-II-be való belépésre irányuló szándékát. A két ország kötelezettséget vállalt számos olyan intézkedés (ún. előzetes kötelezettségvállalások) végrehajtására, amelyek biztosítják az ERM-II-ben való zökkenőmentes részvételt. Bulgária és Horvátország 2020. júliusában csatlakozott az ERM-II-höz, miután teljesítették előzetes kötelezettségvállalásaikat. Számos további olyan kiegészítő intézkedésekre is kötelezettséget vállaltak (az ERM-II-be való belépést követő kötelezettségvállalások), amelyek célja a gazdasági és pénzügyi stabilitás megőrzése, valamint a magas szintű, fenntartható gazdasági konvergencia elérése volt. 2022. július 10-én lesz két éve, hogy a két ország részt vesz az ERM-II-ben.

 

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2022. június 1.