Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomagról. Ez egy mérföldkőnek számító csomag, amelyet von der Leyen elnök politikai iránymutatásában, a Bizottság pedig az „Európa digitális jövőjének megtervezéséről” című, február 19-i közleményében jelentett be. A konzultációnak az a célja, hogy a polgároktól, a vállalkozásoktól, az online platformoktól, a tudományos élet szereplőitől, a civil társadalomtól és minden érdekelt féltől véleményeket, tényeket és adatokat gyűjtsön a digitális szolgáltatásokra vonatkozó jövőbeli szabálykönyv kialakításához. A szeptember 8-ig tartó konzultáció olyan kérdésekkel foglalkozik, mint például az online biztonság, a véleménynyilvánítás szabadsága, a méltányosság és az egyenlő versenyfeltételek a digitális gazdaságban.

Margrethe Vestager ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Az internet nagy lehetőségeket kínál a polgárok és a vállalkozások számára, de az online munkavégzéshez és interakcióhoz kockázatok is társulnak. Most az érdeklődő polgárok és érdekelt felek arról alkotott nézeteit kívánjuk megismerni, hogy miként kellene kialakítani a digitális szolgáltatásokra és az online platformokra vonatkozó korszerű szabályozási keretet az EU-ban. E kérdések közül sok hatással van a polgárok mindennapi életére, és mi elköteleztük magunkat amellett, hogy biztonságos és innovatív digitális jövőt építünk számukra.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Az online platformok központi szerepet töltenek be életünkben, gazdaságunkban és demokráciáinkban. Egy ilyen szereppel nagyobb felelősség is jár, de felelősségvállalás csakis a digitális szolgáltatásokra vonatkozó korszerű szabálykönyvön alapulhat. A mai napon nyilvános konzultációt indítunk: meghallgatjuk az összes véleményt, és együtt gondolkodva arra fogunk törekedni, hogy megtaláljuk a megfelelő egyensúlyt a mindenki számára biztonságos internet, a véleménynyilvánítás szabadságának védelme és az innovációhoz szükséges mozgástér biztosítása között az uniós egységes piacon.”

A digitális szolgáltatásokra irányadó jelenlegi szabályozási keret húsz évre nyúlik vissza. Segítette az európai digitális szolgáltatások növekedését, de nem ad választ az online platformok – különösen a legnagyobbak – szerepével és felelősségével kapcsolatban napjainkban felmerülő számos sürgető kérdésre.

Európának egy korszerűsített szabályozási keretre van szüksége ahhoz, hogy csökkentse a szabályozás tagállamok közötti egyre növekvő széttagoltságát, valamint jobban biztosítsa, hogy Európa-szerte mindenki online is éppolyan védelemben részesüljön, mint amikor offline dolgozik, továbbá hogy minden európai vállalkozás számára egyenlő versenyfeltételeket kínáljon az innováció, a növekedés és a globális verseny tekintetében. Szisztematikusan garantálnunk kell a felhasználók biztonságát, valamint alapvető jogaik, különösen a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartását.

A konzultáció a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomag keretében a Bizottság által bejelentett két munkaterületre terjed ki:

A szabályok első csoportja az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv alapvető elemeihez kapcsolódik, különösen a digitális szolgáltatásoknak a teljes uniós egységes piacon történő nyújtására vonatkozó szabadsághoz – összhangban a letelepedés helye szerinti szabályokkal –, valamint a felhasználók által létrehozott tartalomért való felelősség széles körű korlátozásához. Ezekre az elvekre építve arra törekszünk, hogy világosabb és korszerűbb szabályok vonatkozzanak az online közvetítők – köztük az EU-ban működő nem uniós közvetítők – szerepére és kötelezettségeire, valamint hogy hatékonyabb irányítási rendszert hozzunk létre annak biztosítására, hogy ezek a szabályok az alapvető jogok tiszteletben tartásának garantálása mellett megfelelően érvényre jussanak az uniós egységes piacon.

A második intézkedés az egyenlő versenyfeltételek kérdésével foglalkozik az európai digitális piacokon, ahol jelenleg néhány nagy online platform „kapuőrként” működik. Meg fogjuk vizsgálni a szabályokat annak érdekében, hogy a fellépjünk e piaci egyensúlyhiányok ellen, valamint azért, hogy a fogyasztók számára a lehető legszélesebb választék álljon rendelkezésre, továbbá hogy a digitális szolgáltatások egységes uniós piaca továbbra is versenyalapú legyen és nyitott maradjon az innovációra. Ez történhet a bizonyos méretet elérő valamennyi platformra vonatkozó további általános szabályok, például az önpreferenciára vonatkozó szabályok és/vagy az egyes „kapuőrökre” vonatkozó, testre szabott szabályozási kötelezettségek révén, ilyenek például a nem személyes adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó kötelezettségek, a személyes adatok hordozhatóságára vonatkozó egyedi követelmények, illetve az interoperabilitási követelmények.

Ezenfelül a Bizottság megragadja az alkalmat arra is, hogy konzultáljon az online platformokkal összefüggésben felmerülő egyéb kérdésekről, például azokról a lehetőségekről és kihívásokról, amelyekkel az önfoglalkoztatók szembesülnek az online platformokon keresztül történő szolgáltatásnyújtás során.

Ezzel párhuzamosan ma egy lehetséges új versenyjogi eszközről szóló másik konzultáció is elindul. 

A következő lépések 

A Bizottság a nagyközönséghez, a digitális szolgáltatókhoz – ideértve az online platformokat is –, az ügyfeleiket online módon elérő vállalkozásokhoz, a hatóságokhoz, a nem kormányzati szervezetekhez, a tudományos élet képviselőihez és más érintett felekhez fordul e kérdésekkel. A válaszadók 2020. szeptember 8-ig nyújthatják be válaszaikat az EU valamelyik hivatalos nyelvén. A konzultáció eredményeit a Bizottság figyelembe fogja venni a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomaggal kapcsolatos javaslatainak elkészítésekor, amelyek közzétételére várhatóan az év végén kerül sor.

Háttér-információk

A digitális szolgáltatásokra vonatkozó jogi keret az e-kereskedelmi irányelv 2000-ben történt elfogadása óta változatlan. Ez az irányelv harmonizálta a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást lehetővé tevő alapelveket, és az EU-ban a digitális szolgáltatások szabályozásának alapja volt.

A Bizottság emellett 2017-ben egy közleményben, 2018-ban pedig egy ajánlásban általános iránymutatásokat fogalmazott meg a jogellenes online tartalmak kezeléséről az online platformok és a tagállamok számára. A Bizottság továbbra is célirányos intézkedéseket hoz az online platformok, a hatóságok és a megbízható szervezetek közötti együttműködés koordinálására olyan területeken, mint a jogellenes online gyűlöletbeszéd elleni küzdelem, vagy annak biztosítása, hogy az európai fogyasztókhoz az egységes piacon eljutó termékek biztonságosak legyenek. Emellett ágazatspecifikus jogszabályok kerültek elfogadásra (különösen az audiovizuális és a médiaszolgáltatások, valamint a szerzői jogok területén), illetve előterjesztésre (az online terrorista tartalmak tekintetében).

Az idén júliusban hatályba lépő, a platformok és az üzleti felhasználók közötti kapcsolatokról szóló rendelet elfogadása a kisebb vállalkozások és az online platformokon kereskedő vállalatok számára megteremti a méltányos, átlátható és kiszámítható vállalkozási környezet horizontális alapját.

Forrás: az Európai Bizottság Sajtószolgálta, 2020. június 2.