Kamaránk küldöttgyűlésén a kamarai díjak átadásakor kétszer is szólították Lángi Zoltánt, a metALCOM Zrt. igazgatósági tagját, társtulajdonosát: előbb a Szolgáltatásért Díjat vehette át, majd vállalata nevében az Év Duális Képzőhelye Díjat. A 270 főt foglalkoztató szentesi cég, kamaránk önkéntes tagja, piacvezető szerepet tölt be a magyar távközlési területen kulcsrakész megoldásszállítóként. Töretlen fejlődésüket a válságok sem tudták megtörni. Lángi Zoltánnal beszélgettünk.

 

A metALCOM-ot 1999-ben alapították Szentesen – alig telt el két év, és egy újsághirdetésre jelentkezett a csapatba Lángi Zoltán, az akkor mindössze 27 éves szegedi gépészmérnök. Máig emlegeti, hogy ő volt a harmincadik munkavállaló a metALCOM-nál. Műszaki előkészítőként kezdett dolgozni, a korábbi munkahelyén – a szegedi KÉSZ Kft.-nél – szerzett tapasztalatait jól tudta hasznosítani. Az évek során fokozatosan lépett előre a vállalati karrierlétrán, előbb előkészítés-vezető, majd műszaki igazgató, operatív-igazgatóhelyettes, ma pedig már az igazgatóság tagja és 2007 óta társtulajdonos is.  A 270 főt foglalkoztató metALCOM Zrt.16 milliárdos árbevétellel zárta az elmúlt évet.

Mit talált akkor itt, Szentesen 2001-ben, és mi változott az elmúlt két évtizedben?  

A cég tevékenységi köre kezdetben a mobilhálózat-fejlesztések kapcsán bázis­állomások és átviteltechnikai adatkapcsolatok kiépítésére terjedt ki. A fejlődést maga az élet hozta, a szolgáltatók részéről jött az igény, hogy ha már felrakjátok az antennát, rakjátok fel az acélt is hozzá, amire fel tudjátok szerelni. De ha felrakjuk az acélt, mi lenne, ha mi magunk le is gyártanánk. És ha már legyártjuk, miért ne tervezhetnénk mi magunk?  És ha már tudunk acélszerkezetet gyártani és tervezni, akkor tudunk csarnokot is tervezni és építeni – ha már úgyis vannak statikusaink. Mindig volt bennünk egy olyan innovatív attitűd, hogy csináljunk mást is, mint amit addig. Így alakult ki az energetika üzletágunk is. Haladtunk előre lépésről lépésre, és ezekből alakultak ki a különböző üzletágak, szakmai tudások és kompetenciák, amelyek a cégünket jellemzik. Mint a legóban, a kockák elkezdtek összeépülni és a végére kialakult egy versenyképes komplett szervezet.

Üzletági ajánlásaikban következetesen „kulcsrakész” megoldásokat kínálnak. Hogyan kell ezt érteni?

Szó szerint. Vállalatunk alapfilozófiája a kulcsrakész megoldások szállítása, és ez ma már piaci igény, a megrendelő is ezt várja el. Rábök például a térkép egy pontjára, hogy oda kéri az adott létesítményt, és neki semmi más dolga ne legyen, mint hogy a végén átveszi a kulcsot. Ez csak úgy működik, hogy a partnereink tudják, maximálisan megbízhatnak bennünk, amit vállalunk, azt a teljesítés során végig be is tartjuk. Mindig az lebeg a szemünk előtt, hogy olyan legyen a végeredmény, amit ő elképzelt, és amire tényleg szüksége van. És az elégedett megrendelő visszajön és a jó hírünket viszi.
Aztán azzal, hogy ezek a telepített és üzembe helyezett rendszerek folyamatos törődést, odafigyelést igényelnek, ezt a terhet is levesszük partnereink válláról – így alakult ki az üzemeltetés üzletágunk. Budapesti központunkban 24 órás diszpécserszolgálatot működtetünk, aminek nagyon szigorú rendelkezésre-állási feltételei vannak, ahogy az egy kritikus infrastruktúrába tartozó szolgáltatásnál lenni szokott. Ha  hajnali 2-kor van valami probléma, akkor hajnali 2-kor indulnak szakembereink a helyszínre.

Időközben kinyílt a világ metALCOM előtt. Merre járnak?

Folyamatosan keressük a nyitási lehetőségeket, 2010-ben kezdtünk először Albániában dolgozni, de Nagy-Britanniá­tól Lengyelországon át Montenegróig számos, elsősorban európai országban voltak vagy vannak munkáink. Azt mondtuk, ha valamit meg tudunk csinálni Magyarországon, azt meg tudjuk csinálni máshol is. Figyeljük a lehetőségeket, most éppen Ausztriában kezdtünk egy távközlési projektbe, ahol egy komoly optikai hálózatfejlesztésben sikerült megállapodni.

Egy cég sikere azon is múlik, hogy mennyire motiváltak az ott dolgozó emberek, és mennyire tudnak azonosulni a vállalat céljaival.

Egy vállalkozásnak folyamatosan fejlődnie kell, új kihívásokat, új célokat kell találnia – ez hozzá kell, hogy tartozzon a természetéhez. Ha nem így lenne, a világ elmenne mellettünk. Kérdésére válaszolva, próbáljuk olyan okos kollégákkal körülvenni magunkat, akiket élvezettel tölt el, ha valami újdonságot csinálhatnak, ha valami kihívással találkoznak. Rendszeresen vannak oktatásaink. Szerelőinket is folyamatosan képezzük, hiszen új technológiák jelennek meg, a tudást is hozzá kell igazítani. Arra próbáljuk inspirálni a kollégákat, hogy mindenki próbáljon fejlődni, kicsit továbblépni a saját határain. És van egy komoly előrelépési programunk is, ha valaki hozzánk jön, láthatja az előmeneteli lehetőségeit. Nem skatulyázunk be senkit abba a pozícióba, amibe felvettük, a rátermettségén, ambícióján  múlik, hogy előrelépjen, más munkakörben is kipróbálhassa magát. Remek gárda jött össze metALCOM Zrt.-nél, akikkel jó együtt dolgozni!

Ha nem keresnék a kihívásokat, az elmúlt évek akkor is kínáltak volna bőven nem várt eseményeket – Covid, rezsiválság, háború…

 
Kezdjük a Coviddal. Igazából mi lehetőséget láttunk a lezárásokban – olyan új megoldásokat, működési modelleket találtunk ki, amelyekkel a cég a változó körülmények között is jobban tud működni. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy sikerült időben reagálnunk. Amikor az első Covid-hírek megjelentek, már előre gondolkodtunk, hogy vajon mi történik, mi várható a piacokon. Látszott, hogy ellátási problémák lesznek. Listát állítottunk össze, hogy miből lehet hiánycikk, és programot készítettünk ezek beszerzésére. Még mielőtt leálltak volna az ellátási láncok, a kurrens termékekből elkezdtünk készleteket felhalmozni. Lehet, hogy nagy készletértékünk lett, viszont nem volt olyan problémánk, hogy valami nincs, mert mondjuk, nem érkezett be a hajó Távol-Keletről.

 

Aztán jött a rezsiválság, a háború…

– Olyan szempontból szerencsések vagyunk, hogy jó ütemben, még a rezsiárak elszabadulása előtt készültünk el az energetikai korszerűsítési programunkkal, melyben napelemeket is telepítettünk. Ettől függetlenül persze a költségeink nekünk is növekedtek, az üzemanyagköltségünk drasztikusan. Itt is meg kellett találni a vállalaton belül azokat a szinergiákat, takarékossági lehetőségeket, hogy összeszervezve a feladatokat, hatékonyabban tudjunk működni. A Covid alatt kipróbált és bevezetett home office például az energiaválság alatt is hatékonynak bizonyult. Ipari gázfelhasználás pedig nálunk nem jellemző – nem olyan a gyártási tevékenységünk. Ami pedig a háborút illeti, amiből problémáink esetleg lehettek volna, az az alapanyag-ellátás (acél, elektromos kábelek), de nem lettek. Meg tudtuk oldani ezek beszerzését is.

Az Év gyakorlati képzőhelye lett a metALCOM. Mi volt a legfőbb motiváció, amiért szerepet vállaltak a szakképzésben?

Valamilyen formában régóta van kapcsolatunk a szakképzéssel, duális formában három-négy éve. Azzal a nem titkolt szándékkal állítottuk fel képzési modellünket, hogy a saját munkaerő-utánpótlásunkat is biztosítani tudjuk. A távközlési technikus képzésben vagyunk érdekeltek, amihez minden szakmai igényt kielégítő korszerű oktatási centrumot és távközlési tanpályát is létesítettünk. A távközlési műszerész szakma ma már jóval komplexebb, összetettebb tudást jelent, mint mondjuk 15 éve. Hol a programozáshoz kell érteni, hol ipari alpinistaként fel kell mászni egy toronyba antennát szerelni, hol egy kis lakatosmunkát kell elvégezni… A távközlés ma már szinte mindennek az alapja, enélkül nincsen biztonságtechnika, nincs IT-hálózat, de jóformán világítás sem. Büszkék vagyunk arra is, hogy a metALCOM szervezi az “Én távközlésem” címmel meghirdetett országos távközlési versenyt, ami egyre népszerűbb a középiskolások között.

Kiszámítható és tervezhető jövő

Bizonytalanságokkal teli időkről beszéltünk, amivel kapcsolatban azt vettük észre, hogy felértékelődött az emberekben a kiszámítható és tervezhető jövő, fókuszba került a biztonság. A metALCOM Zrt. pedig már van akkora és olyan erős vállalat, hogy nyújtani tudja ezt a biztonságot munkavállalóinak. Akikre nagyon büszkék vagyunk!  

 

Lábon járó torony

2005-ben, a készenléti szervek zárt láncú rádiófrekvenciás hálózatának kiépítése kapcsán merült fel az igény, hogy kellenének olyan mobil távközlési rendszerek, amelyek a havária (katasztrófa, tűzvész, árvíz stb.) esetén a helyszínre kitelepülve képesek koordinációs távközlési szolgáltatást nyújtani, ahol és amikor nincsen térerő – meséli Lángi Zoltán. „A magyar piacon egyedülállóként terveztünk, fejlesztettünk, építettünk és jelenleg is üzemeltetünk tehergépjárművekre épített távközlési tornyokat és kapcsolódó felépítményeket. Most már az összes mobilszolgáltató számára is építettünk ilyen járművet, és többnyire ezek üzemeltetését is mi végezzük. Főleg fesztiválokon, nagyobb sporteseményeken kell – ahogy szoktuk mondani – „sűríteni”, ahol nagyon sok ember van kis helyen, és mindenki egyfolytában a telefonját nyomkodja, fotóz, tölti fel a képeket a felhőbe. Viszont mindenki elvárja, hogy az adatszolgáltatás folyamatos és zökkenőmentes legyen. És ha ezerből csak egynek nem az, ő már azt mondja, úgy volt rossz az egész, ahogy volt. Szóval extra teljesítményt rakunk oda ilyenkor.”