Rózsika egyszerűen nem tud nyugdíjba menni

 

A Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara legutóbbi, május végi küldöttgyűlésén a Kereskedelmi Tagozat díját Margitáné Z. Nagy Rozália egyéni vállalkozó, a Z. Nagy Cukrászda vezetője kapta. Ma is fáradhatatlanul dolgozik, rajta tartja a szemét az üzleten.

A Z. Nagy Cukrászda tulajdonosa elkötelezett a tradíciók iránt, régi cukrászcsaládból származik, üzletüket és műhelyüket édesapja még 1954-ben nyitotta meg mostani helyén, a József Attila sugárúton. Igazi régi vágású cukrászdát üzemeltet Szegeden, amelyet mindenki ismer és elismer a városban. Országos versenyeken többször is díjazták szakmai felkészültségüket, a Z. Nagy Cukrászda az Év Fagylaltja versenyen három alkalommal is bronzérmes lett, 2013-ban pedig Nagymama sajtfagyija eperszósszal Lantos Borászat különdíjat kapott.

70 tanuló fordult meg műhelyében

Margitáné Z. Nagy Rozália elkötelezte magát a szakmai oktatás, valamint az utánpótlás-nevelés mellett, az elmúlt 20 évben közel 70 tanulót készített fel a cukrászpályára. – Most is van hat tanulónk, oktatásukban nagyon sokat segít nekem Tóth Zoltán mestercukrász, nélküle sokkal nehezebb lenne, nem is boldogulnék – mondta, amikor meglátogattuk a József Attila sugárúton.

Ugyanott találtuk, mint bárki más találhatta az elmúlt évtizedekben, a cukrászpult végénél üldögélt, úgy, hogy lássa a vendégteret és a műhelyt is egyszerre. Ma is rajta tartja a szemét mindenen, ismerősként köszönti a betérők többségét. Tudja, ki mit szeret, mit szokott vásárolni, és szívesen ajánl az éppen kifogyott sütemény helyett másikat.

Nem hordozta a tenyerén az élet

Margitáné Z. Nagy Rozáliát fél Szeged Rózsikának, a másik fele Babusnak szólítja. Nemcsak a cukrászdában, otthon is nélkülözhetetlen, Judit lánya elvesztése óta gondoskodik két unokájáról, segíti a ma 22 éves Ármint és a 20 éves Patrikot.

– Patrik többet segít a cukrászdában, Ármin a barátaival közös vállalkozásban dolgozik – mondja, hozzátéve, amiben tud, segít az unokáknak, de neki sem könnyű. Megtudjuk, 30 éve súlyos autóbalesetben veszítette el a férjét, aki akkor csupán 57 éves volt. Lányát, aki tovább vihette volna az üzletet, ugyancsak nagyon korán veszítette el, őt a rák győzte le.

A kérdést nagyon hosszú ideje naponta felteszi magának, hogy meddig tudja vinni még a hátán a családot és a cukrászdát. Azt mondja, veje segítsége nélkül már régen nem menne. Ahogy általában a vendéglátásban, úgy náluk sem egyszerű alkalmazottat találni. – Nehezen jönnek a fiatalok és a kevésbé fiatalok, itt ugyanis szombaton és vasárnap is dolgozni kell, és ezt ma már egyre kevesebben vállalják – mondja, miközben újabb süteményt etetne meg velem a cukrászda csöppnyi teraszán.

Ki viszi tovább az üzletet?

Megtudtuk, a járvány őket is erősen érintette, ahogy fogalmaz, minimális támogatást kaptak ugyan, de nagy teher maradt az üzleten is. Rózsika a tradíciókat és a szakmai tisztességet ápolja, miközben jól tudja, ez ma már kevés, a kor megkövetelné a továbblépést, azt a menedzserszemléletet is, amelyet ő már nem fog megtanulni.

– A vejem hozzám képest fiatal, nagyon jó vele a viszonyom, remélem, ő viszi tovább az üzletet – mondja, hozzátéve, az ukrán háború hatását persze ő sem tudja semlegesíteni. Sok tojást és olajat használnak fel a cukrászműhelyben, arra panaszkodik, hogy mindennek csak felfelé megy az ára.

Van, ami sosem változik

Rózsika édesapja 1940-ben eredetileg a Széchenyi téren nyitotta a Z. Nagy cukrászdát, ám a II. világháborúból visszatérve istállót talált a helyén. Sok időbe került, míg talpra álltak, 1951-ben pedig államosították az üzletet. Az apa 1954-ben kerékpárral járta a várost, és felfigyelt rá, hogy errefelé sok az iskola, azért döntött a József Attila sugárút mellett, ahol a cukrászda ma is áll. A gyerekek száma azóta kicsit megfogyatkozott a környéken, de azért maradt belőlük. És ugyanúgy szeretik a fagylaltot, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor még a kis gömb 50 fillérbe, a nagy egy forintba került.

Mert van, ami sosem változik.

 

A tagozati díjakról

A Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara május 27-én tartotta küldöttgyűlését a 100 éves Szegedi Füvészkertben, ekkor átadták a kamara idei tagozati díjait is: az Iparért Díjat Mura Mészáros Zsolt, a Délzsalu Kft. ügyvezetője; a Kereskedelemért Díjat Margitáné Z. Nagy Rozália, a Z. Nagy Cukrászda tulajdonosa; a Kézművességért Díjat Sákovics József, a Sákovics és Társa Faipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetője; a Szolgáltatásért Díjat pedig Angyal Lajos, az Angelus '93 Könyvvizsgáló és Tanácsadó Bt. ügyvezetője kapta. A négy díjazott közül előző számunkban már bemutattuk Mura Mészáros Zsoltot, ezúttal a másik három díjazottal ismerkedhetnek meg közelebbről olvasóink.

Kamarai tagozati díj évente egy alkalommal annak a személynek, vagy vállalkozásnak adományozható, aki, vagy amely a gazdasági, kamarai és/vagy a közéleti munkában, ágazatában a megelőző években kiemelkedő teljesítményt nyújtott, emellett etikailag is példakép. Tevékenysége tagozata és a Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ismertségét, elismertségét jelentősen növelte.