Kamatstopot vezet be a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) hiteleire, meghosszabbítja a Széchenyi kártya hitelprogramot és gyármentő programot is hirdet a kormány - közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton a kormányinfón.

A miniszter emlékeztetett, már korábban döntöttek az árstopok fenntartásáról, a múlt szerdai kormányülésen pedig további három döntést hoztak: a Magyar Kereskedelmi és Iparkarama és a Vállakozók Országos Szövetsége kérésére kiterjesztik kamatstopot kkv-k hiteleire is. Meghosszabbítják a Széchenyi kártya hitelprogramját, és gyármentő programot is hirdetnek.

Az intézkedések részleteiről Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter számolt be, hangsúlyozva, hogy szankciós infláció ellen küzdenek, de úgy, hogy közben a recessziót is igyekeznek elkerülni. Elmondta: november 15-től vezetik be a kamatstopot a kis- és közepes vállalkozások hiteleire. A június 28-i szintre viszik vissza a kamatokat visszamenőleg is, és jövő júliusig lesz életben a kamatstop - magyarázta.

Kifejtette: június 28-án 7,77 százalék volt a bankközi kamatláb, ma ez 16,69 százalék, de visszakerül a június 28-i szintre. A kkv-k esetében körülbelül 60 százaléka a hitelállománynak támogatott hitel, de 40-45 százalék változó kamatozású hitel - mutatott rá. Hozzátette: ennek állománya megközelíti a 2000 milliárdot, és közel 60 ezer kkv érintett. A részletszabályok hamarosan megjelennek a közlönyben.

A tárcavezető második intézkedésként említette, hogy a Széchenyi kártya kamata január 1-jéig 3,5 százalék, utána 5 százalékra emelkedik, az érintett termékek körét pedig szűkítették, áramvonalasították. Elmondta: "nagyon fontos az, hogy a kamattámogatást ki fogjuk fizetni", és "az 5 százalékot tudjuk garantálni".

Nagy Márton kitért arra, hogy harmadik lépésként elkezdenek gondolkodni azon, hogy a bankadót ne csak fiskális eszközként használják, hanem gazdasági ösztönzőként is, és a bankadó részévé tegyék a hitelezési aktivitási kérdéskört. "Tehát aki hitelez, az kevesebb bankadót fizet, aki pedig nem hitelez, az többet fizet" - magyarázta. Hozzáfűzte: a jövő héttől kezdenek el dolgozni ezen a programon.

A kamatstopra vonatkozó kérdésre válaszolva Nagy Márton hangsúlyozta, ez a lépés a moratórium alternatívája, "vagy kamatplafont alkalmazhatunk, vagy moratóriumot". Ez egy sokkal célzottabb beavatkozás; ott avatkozunk be, ahol szükség van rá - fogalmazott, majd jelezte, a probléma a változó kamatozású termékeknél van, a cél pedig az, hogy "ne kapjon még egy költségsokkot a kis-középvállalkozói szektor".

Elmondta azt is: a Széchenyi-kártya kamatait félévekre határozzák meg, azaz január elsejétől június végéig lehet felvenni ezeken a kamatokon a hiteleket; a most bejelentett szint "nagyon-nagyon kedvező kamatlábnak tekinthető". A miniszter szerint minden esély megvan arra, hogy miközben Németország recesszióba eshet, Magyarországot növekedési pályán lehet tartani.

Amikor az energiaintenzíven termelő kis- és középvállalkozásoknak indított támogatási programról kérdezték, Nagy Márton elmondta: az október elsején indult kiírásra eddig ezren jelentkeztek a számba jöhető kilencezer cég közül. Hangsúlyozta: idén az energiaszámla közel felét állja, jövőre zöldberuházás-támogatást ad a kormány, amely az önerőt is 15 százalék erejéig finanszírozza.

Nagy Márton úgy nyilatkozott, a kamatstop költségeit a bankrendszer viseli, ez a teljes változó kamatozású kkv-hitelállomány esetében évi 150 milliárdos veszteséget jelent a számukra. Ennek megfelelően fél évre mintegy 80 milliárd forint, ami a bankrendszert érinti - fogalmazott, hozzátéve, hogy az extraprofit-adó bevezetése óta a kamatemelés további többletjövedelmet hozott a pénzintézeteknek. Azt gondoljuk, hogy ezt a terhet könnyedén el fogja viselni a bankrendszer - fogalmazott Nagy Márton. Arról, egyeztettek-e a bankszövetséggel, a miniszter azt közölte, tájékoztatást adtak a kérdésben a szervezetnek.