Az Európai Bizottság új szabványosítási stratégiát terjeszt elő, amely felvázolja az egységes piaci és a globális szabványokra vonatkozó uniós megközelítést. A stratégia mellett a Bizottság javaslatot tett a szabványosításról szóló uniós rendelet módosítására, valamint elkészítette a rendelet végrehajtásáról szóló jelentést és az Unió 2022. évi európai szabványosítási munkaprogramját. Az új stratégia céljai az EU globális versenyképességének megerősítése, a reziliens, zöld és digitális gazdaság előmozdítása, valamint a demokratikus értékek érvényre juttatása a technológiai alkalmazásokban.

Bár ritkán kerülnek szóba, a szabványok az EU egységes piacának és globális versenyképességének alapját jelentik. A gyártók szempontjából a szabványok biztosítják a termékek és szolgáltatások interoperabilitását, csökkentik költségeiket, javítják a biztonságot és előmozdítják az innovációt. Láthatatlanok, de meghatározzák mindennapi életünket, legyen szó wifi-frekvenciákról, hálózathoz csatlakoztatható játékokról vagy a sílécek kötéseiről, hogy csak néhány példát említsünk. A szabványoknak köszönhetően bízhatunk abban, hogy egy áru vagy szolgáltatás a céljának megfelelő, biztonságos és nem károsítja az embereket vagy a környezetet. A harmonizált szabványoknak való megfelelés garantálja, hogy a termékek megfelelnek az uniós jognak.

Az innováció felgyorsult üteme, a zöld és digitális törekvések, valamint a műszaki szabványok és az uniós demokratikus értékek kapcsolata stratégiai megközelítést tesznek szükségessé a szabványosítás terén. A klímasemleges, reziliens és körforgásos gazdaság uniós célja nem valósítható meg európai szabványok nélkül. Ahhoz, hogy az EU továbbra is globális normaalkotó maradjon, alapvető fontosságú, hogy jelentős globális lábnyommal rendelkezzen a szabványosítási tevékenységek terén, és vezető szerepet töltsön be a kulcsfontosságú nemzetközi fórumok és intézmények munkájában. Globális szabványok alkotása révén az EU egyrészt világszerte hirdetheti értékeit, másrészt lépéselőnyt biztosíthat az uniós vállalkozásoknak.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök erről így nyilatkozott: „Szabványokon alapul a mesterséges intelligenciát használó eszközökben az adatvédelem biztosítása, akárcsak a mobil eszközök feltöréssel szembeni védelme, és ezeknek összhangban kell állniuk az EU demokratikus értékeivel. Szintén szabványokra van szükség bizonyos nagyobb – például a hidrogéntechnológiát vagy az akkumulátorokat előmozdító – beruházási projektek megkezdéséhez, valamint az innovációs beruházások értéknöveléséhez annak révén, hogy lépéselőnyt biztosítunk az uniós vállalkozások számára.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos a következőket mondta: „A műszaki szabványok stratégiai jelentőséggel bírnak. Európa technológiai szuverenitása, a más régióktól való függőség csökkentése és az uniós értékek védelme megköveteli, hogy globális normaalkotók legyünk. A most elfogadott stratégia egyértelművé teszi szabványügyi prioritásainkat, és megteremti a feltételeket ahhoz, hogy az európai szabványok világszerte meghatározóak legyenek. Fellépéseinkkel meg kell őriznünk az európai szabványosítás integritását, az európai kisvállalkozásokat és érdekeket pedig előtérbe kell helyeznünk.”

A ma előterjesztett stratégia öt fő intézkedéscsoportot javasol:

1. A stratégiai területeken felmerülő szabványosítási igények előrejelzése, rangsorolása és kezelése: Gyorsabban és az európai innovációs és szakpolitikai tervekkel összhangban kell elfogadni a szabványokat. A Bizottság számos szabványosítási igényt azonosított: a Covid19-oltóanyagok és -gyógyszerek kapcsán, illetőleg a kritikus fontosságú nyersanyagok újrahasznosítása, a tiszta hidrogén értéklánca, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású cementgyártás, a chipek (integrált áramkörök) tanúsítása és az adatszabványok terén is. Az Unió 2022. évi európai szabványosítási munkaprogramjában ezeket egyértelműen azonosítjuk, és erre ezentúl évente sor kerül. A jövőbeli szabványosítási prioritások meghatározásával egy új magas szintű fórum fog foglalkozni. A Bizottság emellett létrehozza a szabványosítási főtisztviselői tisztséget. E főtisztviselő feladata az lesz, hogy a Bizottság különböző szolgálatainak magas szintű iránymutatást nyújtson a szabványosítási tevékenységekkel kapcsolatban. Munkáját a szabványokkal foglalkozó uniós kiválósági központ fogja támogatni, amely a Bizottság szolgálataiból tevődik össze.

2. Az európai szabványosítási rendszer irányításának és integritásának javítása: Az európai szakpolitikákat és jogot támogató európai szabványokról európai szereplőknek kell dönteniük. A Bizottság ezért javaslatot tesz a szabványosításról szóló rendeletnek az európai szabványosítási rendszer irányítását javító módosítására. Bár az európai rendszer továbbra is nyitott, átlátható, inkluzív és pártatlan marad, a javaslat értelmében a jövőben a Bizottság által az európai szabványügyi szervezeteknek adott megbízásokat az EU és az EGT-tagállamok képviselőinek, vagyis a nemzeti szabványügyi testületeknek kell kezelniük. Ezáltal kiküszöbölhető, hogy az EU-n és az EGT-n kívüli képviselők esetleg beavatkozzanak a szabványügyi döntéshozatalba olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint például a kiberbiztonság vagy a hidrogénszabványok. A Bizottság ezenfelül fokozott figyelmet fog fordítani a rendszer inkluzivitására, a kkv-k és a civil társadalom érvényesülésére. Felhívja az európai szabványügyi testületeket irányítási struktúráik korszerűsítésére, valamint új szakértői felülvizsgálati eljárást kezdeményez a tagállamok és a nemzeti szabványügyi testületek körében a civil társadalom és a felhasználók igényeinek jobb figyelembevétele, továbbá kkv-barát szabványosítási feltételek teremtése érdekében. Ezzel párhuzamosan a Bizottság a szabványosításról szóló rendelet felülvizsgálatát is elindítja.

3. Európa vezető szerepének erősítése a globális szabványok terén: A Bizottság a magas szintű fórum segítségével új mechanizmust hoz létre az uniós tagállamokkal és a nemzeti szabványügyi testületekkel való együttműködésre az információcsere, valamint a nemzetközi szabványosítás terén Európa által képviselt megközelítés koordinálása és megerősítése érdekében. Fokozni fogja az egyeztetéseket az uniós tagállamok és a hasonlóan gondolkodó partnerek között. Az unió támogatni fogja az Afrikában és a szomszédságpolitikában részt vevő országokban folytatott szabványosítási tevékenységeket.

4. Az innováció támogatása: A Bizottság szerint jobban ki kell használni az uniós finanszírozású kutatásokat arra, hogy az innovatív projekteket szabványosítás révén felértékeljük, illetve előrejelezzük a szabványosítási igényeket. Ezért a Bizottság megkezdi egy „szabványosítási ösztönző” használatát a Horizont 2020 és a Horizont Európa program keretében, hogy tesztelje a kutatási eredmények relevanciáját a szabványosítás terén. 2022 közepéig elkészül egy szabványosítási gyakorlati kódex kutatók számára, amely remélhetőleg hozzájárul az Európai Kutatási Térségben (EKT) a szabványosítás és a kutatás/innováció közötti kapcsolat megerősítéséhez.

5. A szabványosítási szakértők következő generációjának színre léptetése: A szabványok kidolgozásához a legjobb szakértőkre van szükség, és Európa e téren épp generációváltás előtt áll. A Bizottság elő fogja mozdítani a szabványokkal kapcsolatos tudatosság növelését a tudományos körökben, például az uniós egyetemi napok szervezése és a kutatók képzése keretében.

Háttér-információk

A szabványok mára globális jelentőségre tettek szert. Más régiók jobb stratégiával és nagyobb határozottsággal növelik globális befolyásukat e terén. Az európai szabványosítási rendszernek tovább kell fejlődnie ahhoz, hogy e kihívást kezelje. Az új szabványosítási stratégiára vonatkozó bizottsági elképzeléseket és a szabványosítási rendelet kiigazítását „A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében” című bizottsági közlemény harangozta be.

A harmonizált szabványok olyan európai szabványok, amelyeket valamely elismert európai szabványügyi szerv (a CEN, a CENELEC vagy az ETSI) dolgoz ki az Európai Bizottság felkérésére. Ezek a szabványok elfogadásukkal az uniós jog részévé válnak, és használatukkal a gyártók az egységes piac egészén igazolhatják az uniós jogszabályok követelményeinek való megfelelést, ami hozzájárul a kisvállalkozások költségeinek csökkentéséhez. A folyamat a Bizottság és a szabványosítási közösség közötti köz-magán társuláson alapul, amelyben a szerep- és feladatköröket a 2012. évi szabványosítási rendelet határozta meg.

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2022. február 2.