A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Humán Szakemberek Országos Szövetsége 2020. október 14. napján megtartotta Humán Klub ülését, melyet online térben is nyomon lehetett követni.

 

Az ülés témája volt: Álljunk meg egy szóra! … Pandémia.

Gazdasági-jogi problémák - Aktuális kérdések az emberi erőforrásokkal foglalkozóktól

 

Vendégünk volt dr. Horváth Péter Károly ügyvéd, a CSMKIK kamarai tanácsadó hálózat tagja, a Horváth Kiss Bene Ügyvédi Társulás alapító tagja.

 

Előadónk 2006-ban nyitotta meg ügyvédi irodáját. Széleskörű tapasztalattal rendelkezik a polgári és kereskedelmi jog, versenyjog, munkajog, ingatlanjog, valamint az általános társasági jog terén. Praxisa elsősorban magyar és német tulajdonú magyarországi gazdasági társaságok részére nyújtott jogi tanácsadásra terjed ki. Az elmúlt években kiemelten foglalkozott magyar és nemzetközi munkajogi kérdésekkel, problémákkal, így széleskörű tapasztalatot szerzett ezekben az ügyekben.

Az első hullám váratlanul ért bennünket, sok esetben drasztikus lépéseket kellett megvalósítani, a kormány válaszul számtalan jogi megoldást dolgozott ki. Július elsejével normalizálódni látszott a COVID-helyzet, de sajnos szeptemberben megérkezett a második hullám. Most hogyan kell cselekednünk?

 

Témáink voltak:

 

Pandémiás cselekvési terv kidolgozása

Első, és egyben legfontosabb most az Innovációs és Technológiai Minisztérium által készített Vállalati Fehér Könyv - Gyakorlati útmutató a vállalati pandémiás terv elkészítéséhez és végrehajtásához. A folyamatos és biztonságos működés elemi érdeke minden kis-, közép- és nagyvállalatnak, amelyhez ezen útmutató hasznos segítséget kíván nyújtani.

Kiemelt a szerepük a lakosság alapvető ellátását biztosító, a társadalom működőképességének fenntartása szempontjából kritikus erőforrásoknak, intézményeknek, szervezeteknek. Ide tartozik például az egészségügyi ellátórendszer, élelmiszeripar, mezőgazdaság, kereskedelem, áruszállítás, energiatermelés- és szolgáltatás, ivóvíz ellátás, hulladékgazdálkodás, honvédelem, katasztrófavédelem, közbiztonság, kormányzati szféra és közigazgatás, tömegközlekedés, hírközlés, postai szolgáltatás, bankok és üzleti szféra. Megfelelő felkészülésüket ezért prioritásként kell kezelni.

Itt tudják letölteni az útmutatót:

https://www.kormany.hu/download/1/3f/d1000/20200901_Vallalati_feher_konyv.pdf

 

Milyen munkavédelmi intézkedések biztosítása terheli a munkáltatót?

A munkáltató feladata a nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit biztosítani és az ahhoz kapcsolódó munkavégzési és adatkezelési folyamatokat megszervezni és kialakítani.

Ennek keretében tehát, pandémiás felkészülést és tervezést koordináló ad hoc munkacsoport megalakítása, ki kell jelölni a koordinátorokat, felkészülési tervet, munkarendet kell készíteni. Kockázatértékelés el kell végezni egyéni és szervezeti szinten. Kockázatcsökkentő intézkedések („home office”), szükséges fizikai változtatások megtervezése (távolságtartás), szükséges egyéni védelem (pl. maszk, „barrierek”), fertőtlenítőszerek (illetve alapanyagok, készletek) stb. beszerzésének megtervezése, alternatív beszerzési források feltárása. Munkavállalók tájékoztatásához szükséges intézkedések megtervezése (a megfelelő belső kommunikációs csatornák létrehozása, kiépítése). Napjában többször is fertőtleníteni azokat a felületeket, amelyeket kézzel gyakran érintenek, különösen azokat, amiket különböző emberek érintene. Rendszeresen kell fertőtleníteni a fizikai elválasztókat is. Biztosítson alkohol bázisú gyorsfertőtlenítőt (célszerűen érintésmentes adagolóval), illetve fertőtlenítő kendőket a munkavállalók számára, hogy fertőtleníthessék munkakörnyezetüket minden használat előtt.

 

Mit tartalmazzon, és milyen gyakorisággal kell tájékoztatni a munkavállalókat?

Gyakoriság egyénileg határozható meg, első körben célszerű volna egy szóbeli tájékoztatás, majd pedig figyelemfelhívó plakátok kihelyezése a gyakran használatos helyiségeknél.

Tartalmazza az alábbi javaslatokat:

Fertőző betegség gyanúja esetén – enyhe tünetek esetén is – a teljes gyógyulásig tartózkodjon otthonában. Köhögéskor, tüsszentéskor zsebkendővel, vagy a könyökhajlat belső felével takarja el száját, orrát. Javasolt eldobható papír zsebkendő használata, amelyet használat után dobjon ki egy zárható szemeteszsákba, vagy ha ez nem elérhető, akkor helyezze a táskájába. Ezt követően ne feledkezzen meg az alapos kézmosásról, vagy az alkoholos kézfertőtlenítésről. Gyakran mosson kezet meleg vízzel és szappannal. A kézmosás legalább fél percig tartson, és alkalmazza a javasolt lépéseket . A fertőtlenítő kézmosást követően - a kézhigiéné fenntartása érdekében - papírtörlő segítségével nyissa és csukja a mosdó ajtaját. A használt papírtörlőt dobja az erre kijelölt szemetesbe. Ha kézmosásra nincs lehetősége, dörzsölje be a kezét alkohol tartalmú kézfertőtlenítőszerrel. A fentiekkel megakadályozhatja, hogy a kezéről a szabad szemmel nem látható kórokozók tárgyakra, onnan pedig mások kezére kerüljenek, illetve, hogy a saját arcára vigye át, ahonnan a légutakba kerüléssel megfertőződhet. Kerülje orrának, szemének, szájának a megérintését. Ha mégis szükség van erre, akkor alapos kézmosás, vagy alkoholos kézfertőtlenítés után kerüljön rá sor. Hordjon maszkot, mely az orrát és a száját eltakarja, különösen zárt terekben, ha a legalább 1,5-2 méteres távolság nem tartható. Gyakran cserélje, és tisztítsa maszkját. Maszk felvétele előtt és levétele után alaposan mossa meg, vagy fertőtlenítse a kezét. Rendszeresen tisztítsa meg a gyakran használt tárgyakat, gyakran érintett felületeket (pl. asztal, kilincs, billentyűzet stb.). Kerülje a zsúfolt helyeket, különösen, ha azok zártak. Kerülje a zajos helyeket is, ahol csak kiabálva lehet beszélni másokkal. Tartson legalább 1,5 m távolságot másoktól. Kerülje a közvetlen érintést a munkahelyen: pl. a kézfogást, ölelést, puszit. Kerülje a munkahelyi zárt terekben (pl. teakonyhában, pihenő- és öltözőhelyiségekben) a hosszantartó beszélgetéseket, közös étkezéseket. Célszerű lehet a helyiségek ajtajára táblán kifüggeszteni, hogy egyszerre legfeljebb hány embert tartózkodhat bent. Kerülje a liftek használatát. Lehetőség szerint közlekedjen az emeletek között lépcsőn. Zárt terekben gondoskodjon a gyakori szellőztetésről. Kerülje a szűrő nélküli levegő keringetéses eszközök használatát (pl. ventilátor).

 

Mi történik, ha a munkáltató nem tartja be a járványügyi intézkedéseket?

Amennyiben nem biztosítja a megfelelő védőtávolságot, higiéniás feltételeket, nagy valószínűséggel megjelenik a munkavállalók körében a fertőzés, ebben az esetben 10-14 napos karanténba kerülnek a munkavállalók, leállhat a teljes termelés, ami bevételkiesést eredményezhet. Előfordulhat, hogy szövődmény alakul majd ki a munkavállaló szervezetében, ebben az esetben jogosan élhet kártérítési perrel. Ezért kell cselekvési tervet készíteni, a megelőzés, és a megfelelő védelem most a legfontosabb. Amennyiben a munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit nem tartja be, a munkavállaló megtagadhatja a munkavégzést.

 

Mire kell figyelni home office elrendelése esetén?

Ahol megoldható, tegye lehetővé a munkavállalók otthonról történő munkavégzését. Támogassa őket ebben, például informatikai eszközök, vagy a távmunkához szükséges szoftverek oktatásának biztosításával. Az üzleti kommunikáció, illetve egyes szolgáltatások lehetőség szerint olyan csatornákon keresztül valósuljanak meg, amelyek támogatják a fizikai távolságtartást (például telefonon vagy online). Célszerű írásban rögzíteni a távmunkát, kötetlen munkaidő-beosztást, rendszerességét, jellegét. Ezzel együtt számos kérdés felmerülhet, így különösen a munkaidő nyilvántartás naprakész vezetése, szabadság, kontroll, rezsiköltségek megtérítése, munkahelyi baleset, adatvédelem (GDPR) témakörökben, amit minden egyes szervezetnek egyénileg kell meghatározni.

 

Mi a teendő olyan munkaköröknél, melyek esetén a home office nem lehetséges?

Amennyiben lehetősége van rá, úgy a legbiztonságosabb, ha a munkaidőt rugalmassá teszi, vagy távmunkát vezet be. A rugalmas munkaidő bevezetése kapcsán (akár forgórendszerben) változtathat a munkabeosztáson, ezzel egyidejűleg korlátozhatja az egy munkaterületen tevékenykedő munkahelyi alkalmazottak számát.

Műszakos munkarendet alkalmazó vállalatoknál a műszakok beosztásánál érdemes figyelemmel lenni arra, hogy lehetőség szerint mindig ugyanazok az emberek dolgozzanak együtt egy műszakban: ez a kontaktusbuborékok létrehozása. Érdemes a műszakváltást lehetőség szerint fokozatossá tenni, hogy még ekkor is elkerülhetők legyenek a nem feltétlenül szükséges kontaktusok. A munkaterület módosításával növelje a munkavállalók közötti fizikai teret, illetve növelje a fizikai teret az alkalmazottak és az ügyfelek között is (például fizikai akadályok, válaszfalak segítségével). Akár egy üresen tartott íróasztal is megfelelhet fizikai akadályként. Amennyiben a fizikai akadályok segítségével nem tudja megoldani a megfelelő távolságtartást, akkor használjon táblákat, szalagjeleket vagy más vizuális jelzéseket, például matricákat vagy színes szalagot a padlóra téve, egymástól legalább 1,5-2 méternyire, így jelölve meg, mekkora személyes távolság megtartására van szükség. A munkahelyi közösségi tereket (ahol az alkalmazottak valószínűleg összegyűlnek és kontaktus jöhet létre közöttük) zárja be, vagy korlátozza a hozzáférést az ottani tartózkodáshoz, például meghatározva az adott közösségi térben egyidejűleg tartózkodók létszámát.

Ha lehetséges, növelje az ügyfél és a pénztár közötti távolságot úgy, hogy az elektronikus fizetési terminált/hitelkártya-olvasót távolabbra helyezi a pénztártól. Részesítse előnyben az elektronikus fizetést, és az ügyfelekkel való árucserét is igyekezzen érintésmentes úton megoldani.

Ha lehetséges, ösztönözze a munkavállalókat olyan közlekedési módok használatára, amelyek minimalizálják a másokkal való szoros kapcsolatot (például kerékpározás, gyaloglás). Amennyiben van rá mód, támogassa a munkavállalókat ebben, például kerékpár-tároló létesítésével. Amennyiben az egyéni közlekedési módokkal nem megoldható a munkahelyre történő bejutás, ösztönözze és támogassa a munkavállalókat annak megszervezésében, hogy az egyébként is együtt dolgozók utazzanak egy autóban (kontaktusbuborék).

Ahol megoldható, ott a természetes szellőzés alkalmazása célszerű. A légkezelő rendszer, amennyiben ez lehetséges, legyen központilag szabályozott.

Kérje meg a munkavállalókat, hogy munkába érkezést követően azonnal mossanak kezet.

 

Mit kell tenni, ha fertőzésgyanús a munkavállaló?

Támogassák a munkáltatók az otthonmaradást, táppénz vagy „home office” keretében, ha a munkavállaló tünetes, vagy szoros kapcsolatban volt egy COVID-19 fertőzött személlyel. A tüneteket észlelő alkalmazottak értesítsék munkahelyi vezetőjüket és maradjanak otthon. Minél hamarabb kérjenek telefonos segítséget és kövessék az egészségügyi szolgáltató utasításait. A háziorvos, az ügyeletes orvos vagy a mentőszolgálat szakembere feltett kérdései megerősíthetik vagy kizárhatják a fertőzés gyanúját. Az a munkavállaló, aki szoros kontaktja volt egy COVID-19 fertőzött személynek (kontaktusba került vele legalább 15 percen át és 2 méteren belül), értesítse munkahelyi vezetőjét akkor is, ha nincsenek tünetei. A járványügyi megfigyelés szükségességéről a kerületi/járási kormányhivatal járványügyi munkatársa fogja értesíteni a munkavállalót. Írja elő és szorgalmazza, a maszkhasználatot elsősorban zárt terekben. Az egyéni védelem alkalmazása különösen fontos ott, ahol a fizikai távolságtartás és egyéb intézkedések nem tarthatók. Azokat a munkavállalókat, akik a munkába érkezéskor tüneteket észlelnek vagy a munkanap folyamán betegszenek meg, azonnal el kell különíteni a többi alkalmazottól, az ügyfelektől és látogatóktól, és haza kell küldeni őket.

Ha 7 napon belül járt a beteg munkavállaló a munkahelyén, az általa huzamosabb ideig használt területek 24 órára lezárandók a tisztítás és fertőtlenítés előtt. A 24 órás várakozási időben a lezárt területet érdemes jól kiszellőztetni. Folyamatosan tájékoztassa a munkavállalókat azokról a lépésekről, amelyeket saját egészségük védelmében alkalmazhatnak a munkahelyen és otthonukban.

 

Milyen szabályok alkalmazandók akkor, ha a munkavállaló azért nem tud munkát végezni, mert kiskorú gyermekével kell otthon maradnia?

A rugalmas szabadság kiadási stratégia tegye lehetővé az alkalmazottak számára, hogy otthon maradjanak, vagy gondozzák a beteg családtagot, illetve ellássák a gyermekeket, akik az iskola/gyermekgondozási intézmények esetleges bezárása miatt otthon maradásra kényszerültek. Szükség esetén fontolja meg rendkívüli szabadság kiadását a munkavállaló számára. A közös háztartásban élő gyermek jogán gyermekápolási táppénzre mindegyik szülő külön-külön szerezhet jogosultságot a jogszabályban meghatározott időtartamra. Ezen kívül alternatívák lehetnek: amennyiben megoldható, a „home office”; munkaidő-beosztás módosítása; szabadság igénybevétele, munkavállaló kezdeményezésére fizetett, fizetetlen szabadság (ebben az esetben érdemes megállapodni, hogy a munkáltató fizesse legalább az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, 7710 forintot);

 

Milyen ellátás jár járványügyi házi karantén és önkéntes karantén esetére, hogyan alakul a szabadság kiadása?

Ha a munkavállaló megbetegszik, akkor éves szinten 15 munkanap betegszabadság illeti meg, amely időszak alatt távolléti díjának 70%-ára jogosult, ezt követően pedig táppénzre.

Ha a munkavállalót közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítik, továbbá ha a munkavállaló járványügyi zárlat (karantén) miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható, akkor a munkavállaló – ténylegesen egészségügyi állapotától függetlenül – keresőképtelennek minősül Erre kizárólag táppénz illeti meg a munkavállalót, betegszabadság azonban nem.

A munkavállaló és a munkáltató megállapodhat arról is hogy a munkavállalónak teljes vagy csökkentett összegű díjazást fizet a karantén idejére. Ebben az esetben a munkavállaló biztosítása folyamatosan fennáll.

A szabadságot a munkáltató adja ki. A munkáltató évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban ad ki, ezen kívül egyoldalúan dönthet a szabadság kiadásáról.

Amennyiben valaki külföldről utazik haza, ő nem minősül keresőképtelenségnek. Így a munkabér mellett még táppénzre sem jogosult. Ebben az esetben a munkavállaló köteles megfizetni az  egészségügyi szolgáltatási járadék összegét, amely 2020 évben havi 7710 Ft, ezt a munkáltató átvállalhatja, de erre nem kötelezhető.

 

Mi történik, ha elfogy a szabadság?

Amennyiben megoldható, úgy a „home office” jöhet szóba. Amennyiben a munkavállaló nem tud otthoni munkavégzés keretében feladatokat ellátni, úgy a fennmaradt szabadság kiadása jön szóba. Ha már elfogyott, akkor a munkavállaló a munkáltatóval történő megállapodás alapján vagy hatósági karantén esetén személyi körülményeire tekintettel mentesül a munkavégzési kötelezettség alól a karantén idejére. A mentesülés időtartamára azonban nem jár munkabér, de járhat például a táppénz. A munkavállaló és a munkáltató megállapodhat arról is hogy a munkavállalónak teljes vagy csökkentett összegű díjazást fizet a karantén idejére.

 

 

Közölhető-e jogszerűen munkáltatói felmondás?

A munkáltatói felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Esetünkben a munkáltató működésével összefüggő ok, mint jogszerű felmondási indok, ami szóba jöhet a járványhelyzetben (különösen gazdasági indokok, működésképtelenség, ellehetetlenülés miatt), melyet célszerű lenne egy krízistervben részletesen szabályozni a munkáltatónak.

 

Kötelező-e a maszkviselés?

A jogszabály részletesen szabályozza, hogy mely esetekben kötelező maszkot viselni (a Kormány 431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelete a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről). A nem szabályozott kérdésekben, helyeken a munkáltató maga határozhatja meg, munkáltatói utasítás keretében a használatot az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei biztosítása érdekében. Amennyiben a védőeszköz használata nem balesetveszélyes, úgy a munkavállaló nem tagadhatja meg a maszkhasználatot. Természetesen arányosnak kell lenni az utasításnak a céljával.

 

Amennyiben további kérdéseik merülnének fel, kérem, küldjék meg a szalai.hajnalka@csmkik.hu email címre, melyeket továbbítunk szakértőnk felé!

 

 

Princzné Ördögh Katalin klubvezető

Magyar István társvezető

Szalai Hajnalka kamarai referens