A jogszabállyal egy olyan átfogó intézkedéscsomag került bevezetésre, amelynek célja, hogy a félvezető-technológiák és -alkalmazások terén biztosítsa az EU ellátásbiztonságát, rezilienciáját és technológiai vezető szerepét.

A félvezetők a digitális és digitalizált termékek alapvető építőelemei. Az okostelefonoktól és az autóktól kezdve a kritikus egészségügyi, energetikai, védelmi, kommunikációs és ipari automatizálási alkalmazásokon és infrastruktúrákon át a félvezetők központi szerepet játszanak a modern digitális gazdaságban. Továbbá erős geostratégiai érdekek övezik őket és a globális technológiai verseny homlokterében állnak.

A csipekről szóló európai jogszabály konkrétan megerősíti az uniós gyártási tevékenységeket, felélénkíti az európai tervezési ökoszisztémát és az értéklánc egészében támogatja a kapacitásbővítést és az innovációt. Célja, hogy 2030-ra az Európai Unió piaci részesedése elérje a 20%-ot, vagyis a jelenlegi globális piaci részesedés kétszeresét.

A csipekről szóló európai jogszabály három pillére

A csipekről szóló európai jogszabály három fő pillérből áll.

Az első pillér – az Európai Csipkezdeményezés – Európa technológiai vezető szerepét azáltal erősíti, hogy megkönnyíti a tudástranszfert a laboratóriumok és a gyártólétesítmények között, áthidalja a kutatás és az innováció, valamint az ipari tevékenységek közötti szakadékot, és előmozdítja az innovatív technológiák európai vállalkozások általi ipari hasznosítását. Az Európai Csipkezdeményezést elsősorban a csipekkel foglalkozó közös vállalkozás hajtja végre.

A kezdeményezés 3,3 milliárd EUR összegű uniós támogatásban részesül, amelyet várhatóan hasonló összegű tagállami források egészítenek majd ki. Ez a beruházás konkrétan olyan tevékenységeket fog támogatni, mint a fejlett kísérleti gyártósorok létrehozása az innováció és a technológiafejlesztés felgyorsítása érdekében, felhőalapú tervezési platform kifejlesztése, kompetenciaközpontok létrehozása, kvantumcsipek kifejlesztése, valamint a hitelfinanszírozáshoz és a saját tőkéhez való hozzáférést megkönnyítő Csipfinanszírozási Alap létrehozása.

A csipekről szóló európai jogszabály második pillére az állami és magánszereplőket hivatott ösztönözni arra, hogy ruházzanak be a csipgyártók és beszállítóik gyártási létesítményeibe.

A második pillér egy olyan keretet hoz létre, amely beruházások vonzásával és a termelési kapacitás növelésével biztosítja az ellátás biztonságát a félvezetőgyártásban. Ehhez felállít egy rendszert, melynek keretében az Unióban a maguk nemében első gyártólétesítmények „integrált gyártólétesítménynek” vagy „nyílt uniós üzemnek” minősíthetők. Ezek a létesítmények – az Unió érdekeit szem előtt tartva – hozzájárulnak az ellátás biztonságához és az ökoszisztéma rezilienciájához. A Bizottság a csipekről szóló jogszabályra irányuló javaslat közzétételekor már jelezte, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel összhangban állami támogatás nyújtható a maguk nemében első létesítményeknek.

A csipekről szóló európai jogszabály harmadik pillére egy koordinációs mechanizmust hozott létre a tagállamok és a Bizottság között a tagállamokkal való és a tagállamok közötti együttműködés megerősítésére, a félvezető-ellátás nyomon követésére, a kereslet felmérésére, a hiány előrejelzésére, és ha szükséges, a válságszakasz aktiválására. Első lépésként 2023. április 18-án létrejött a félvezetőkkel kapcsolatos riasztási rendszer. A rendszer lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy jelentsék a félvezető-ellátási lánc zavarait.

A következő lépések

Szintén a most lép hatályba a csipekkel foglalkozó közös vállalkozásról szóló rendelet, amely lehetővé teszi, hogy megkezdődjön az Európai Csipkezdeményezés fő részének végrehajtása. Emellett a Csipfinanszírozási Alap is megkezdi tevékenységét. A csipekről szóló jogszabály hatálybalépésével hivatalosan megkezdődik a félvezetőkkel foglalkozó újonnan létrehozott európai testület munkája is, amely a Bizottság, a tagállamok és az érdekelt felek közötti koordináció fő platformja lesz.

A második pillér keretében az ipar a tervezett „maguk nemében első” létesítmények esetében kérelmezheti az „integrált gyártólétesítmény” vagy a „nyílt uniós üzem” státusz odaítélését. Ez a státusz lehetővé teszi e létesítmények Unión belüli létrehozását és működtetését, és ezáltal az adminisztratív kérelmekkel és az engedélyekkel kapcsolatos egyszerűsített megközelítés alkalmazását. Az ilyen státuszt elnyert létesítményeknek továbbá meg kell felelniük azoknak a kritériumoknak, amelyek biztosítják, hogy válság idején hozzájáruljanak az uniós célkitűzésekhez, és megbízhatóak legyenek csipszállítóként.

Háttér-információk

A közös európai félvezetőgyártási ágazatra vonatkozó stratégiát először a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen jelentette be az Unió helyzetéről szóló 2021. évi beszédében. 2022 februárjában a Bizottság a csipekről szóló európai jogszabály mellett egy, az érdekelt felek körében végzett célzott felmérést tett közzé, hogy részletes információkat gyűjtsön a csipek és a félvezetők iránti keresletről, és jobban megértse, milyen hatással van Európa iparára a csiphiány. 2022 februárjában a Bizottság javaslatot tett a csipekről szóló európai jogszabályra. 2023 áprilisában az Európai Parlament és az uniós tagállamok között politikai megállapodás jött létre a csipekről szóló európai jogszabállyal kapcsolatban. Az intézkedések végrehajtásával Európa elérheti a Digitális évtized 2030 keretein belül kitűzött célokat, amelyek elősegítenék egy zöldebb és befogadóbb digitális Európa létrehozását.

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2023. szeptember 21.