Az Európai Bizottság közzétette a 2021. évi európai innovációs eredménytáblát, amely azt mutatja, hogy Európa innovációs teljesítménye EU-szerte tovább javul. Az innovációs teljesítmény 2014 óta átlagosan 12,5%-kal nőtt. Az EU-n belül folytatódik a konvergencia folyamata: a gyengébben teljesítő országok gyorsabban fejlődnek, mint a magasabb teljesítményt nyújtó országok, ennek köszönhetően csökken a köztük lévő innovációs szakadék. A szintén most közzétett 2021. évi regionális innovációs eredménytábla szerint ez a tendencia az uniós régiók innovációjára is érvényes. A globális színtéren az EU jobban teljesít, mint például Kína, Brazília, Dél-Afrika, Oroszország és India, míg Dél-Korea, Kanada, Ausztrália, az Egyesült Államok és Japán teljesítménye megelőzi az EU-ét. Az idei európai innovációs eredménytábla egy felülvizsgált kereten alapul, amely a digitalizációra és a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó új mutatókat is tartalmaz, és az eredménytáblát jobban összhangba hozza az uniós politikai prioritásokkal.

Főbb megállapítások

Eredményük alapján az uniós országok négy teljesítménycsoportba sorolhatók: vezető innovátorok, jelentős innovátorok, mérsékelt innovátorok és lemaradó innovátorok.

- Svédország továbbra is az EU vezető innovátora, amelyet Finnország, Dánia és Belgium követ, és mindegyikük jóval meghaladja az uniós átlagot.
- A teljesítménycsoportok jellemzően földrajzilag koncentrálódnak: a vezető innovátorok és a legtöbb jelentős innovátor Észak- és Nyugat-Európában található, a mérsékelt és lemaradó innovátorok többsége pedig Dél- és Kelet-Európában.
- Az EU innovációs teljesítménye 2014 óta átlagosan 12,5 százalékponttal nőtt. A teljesítmény Cipruson, Észtországban, Görögországban, Olaszországban és Litvániában nőtt a legnagyobb mértékben.
- Öt tagállam (Ciprus, Észtország, Görögország, Olaszország és Litvánia) teljesítménye legalább 25 százalékponttal javult. Négy tagállam (Belgium, Horvátország, Finnország és Svédország) teljesítménye 15–25 százalékponttal javult. Nyolc tagállam (Ausztria, Csehország, Németország, Lettország Málta, Hollandia, Lengyelország és Spanyolország) teljesítménye 10–15 százalékponttal javult. A fennmaradó 10 tagállamban a teljesítmény legfeljebb 10 százalékponttal javult.
- Összehasonlítva az uniós átlagot a kiválasztott globális versenytársakkal, látható, hogy Dél-Korea a leginnovatívabb ország, amely 2014-ben 36%-kal, 2021-ben pedig 21%-kal haladta meg az uniós teljesítményt. Az idei innovációs eredménytábla mutatói alapján az EU megelőzi Kínát, Brazíliát, Dél-Afrikát, Oroszországot és Indiát, míg Kanada, Ausztrália, az Egyesült Államok és Japán teljesítménye vezet az EU előtt.
- A 2014 óta eltelt időszakban az összesen 240 régióból 225 régióban nőtt az innovációs teljesítmény. Az idők során közeledtek egymáshoz a regionális teljesítmények, és csökkent a régiók teljesítménye közötti különbség.

A leginnovatívabb európai régió a svédországi Stockholm, ezt követi a finnországi Dél-Finnország (Etelä-Suomi) és a németországi Felső-Bajorország (Oberbayern). A dániai Hovedstaden a negyedik helyen áll, a svájci Zürich pedig az ötödik helyen.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos ezt nyilatkozta: „Az olyan európai innovációk, mint az új Covid19-oltóanyagok középpontjában álló technológiák, döntő fontosságúak a jelenlegi világjárvány elleni küzdelemben és annak leküzdésében. Az EU jobb innovációs teljesítménye nagyon pozitív jelzés. Az innovációba való beruházás révén a fenntartható, digitális és reziliens gazdaság és társadalom megteremtésének technológiai éllovasává válhatunk.”

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos elmondta: „Európa innováció melletti elkötelezettségét az innovációs teljesítmény folyamatos javulása is mutatja. Valamennyi uniós tagállam és régió többet fektet be az innovációba, az EU-ban pedig szűkül az innovációs szakadék. Európa innovációs kapacitásának fellendítése érdekében a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram elő fogja mozdítani a kiválóságot, és támogatni fogja a vezető kutatókat és innovátorokat a zöld, egészséges és reziliens Európa megteremtéséhez szükséges rendszerszintű változások előmozdításában.”

Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos így fogalmazott: „Az innováció egyre inkább a fejlődés és a konvergencia előmozdításának egyik meghatározó tényezője Európa-szerte. Bár ezek a fontos jelentések rávilágítanak az Európa nagy részén elért eredményekre, továbbra is jelentős innovációs szakadék áll fenn, különösen a kevésbé fejlett és a peremterületek esetében. Az innovációs szakadék kezelése alapvető fontosságú a gazdasági, társadalmi és területi kohézió szempontjából. A kohéziós alapok továbbra is támogatják az intelligens és a helyi adottságokból kiinduló innovációs stratégiákat.”

Háttér-információk

Az európai innovációs eredménytábla összehasonlító elemzést nyújt az uniós országok, más európai országok és a regionális szomszédok innovációs teljesítményéről. Értékeli a nemzeti innovációs rendszerek viszonylagos erősségeit és gyengeségeit, és segíti az országokat abban, hogy meghatározzák azokat a területeket, amelyek beavatkozást igényelnek. Az első európai innovációs eredménytáblát 2001-ben tették közzé. Az európai innovációs eredménytábla bizonyítja, hogy az EU és tagállamai elkötelezettek a kiválóságon alapuló, versenyképes, nyitott és tehetségvezérelt kutatás és innováció mellett. Támogatja továbbá olyan szakpolitikák kidolgozását, amelyek fokozzák az innovációt Európában, és tájékoztatják a politikai döntéshozókat a gyorsan változó globális környezetben. Emellett a kutatás és az innováció alapvető része a koronavírus-válságra adott összehangolt uniós válasznak, amely Európa fenntartható és inkluzív helyreállítását is támogatja. E cél elérésének kulcseleme az innovációs teljesítmény mérése.

Az EU 2020. évi tudományos, kutatási és innovációs teljesítményéről szóló jelentése (SRIP) szerint Európa termelékenységnövekedésének mintegy kétharmadát az innováció vezérelte az elmúlt évtizedekben. A kutatás és az innováció fokozza termelési ágazataink rezilienciáját, gazdaságaink versenyképességét, valamint társadalmaink digitális és ökológiai átalakulását. Biztosítja továbbá a jövőre való felkészülést, és elengedhetetlen az európai zöld megállapodás és a digitális iránytű megvalósításához. A Horizont Európa, az EU 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó kutatási és innovációs programja – melynek költségvetése 95,5 milliárd eurót tesz ki – elő fogja segíteni Európa környezeti és digitális átalakulásának felgyorsítását. Ugyanebben az időszakban a kohéziós politika több mint 56,8 milliárd eurót ruház be a kutatási és innovációs kapacitásokba, a digitalizációba és a készségekbe, hogy támogassa az európai régiók innovatív és környezetbarát gazdasági átalakulását. Ezek a célok központi helyet foglalnak el az EU aktualizált iparstratégiájában is, amely új intézkedéseket javasol az egységes piac rezilienciájának megerősítésére. A stratégia olyan intézkedéseket is javasol, amelyek választ adnak a kulcsfontosságú stratégiai területeken meglévő függőségeinkre, valamint felgyorsítják a zöld és digitális átállást, amelyek mind fontos szerepet játszanak majd az EU innovációs teljesítményének javításában. Emellett az Európai Kutatási Térség (EKT) a kutatás, az innováció és a technológia számára egységes és határok nélküli, kiválóságon alapuló piacot hoz létre, ugyanakkor Unió-szerte fellendíti a kutatási és innovációs eredmények piaci elterjedését.

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2021. június 21.