Az Európai Unió és Japán a G7-ek kereskedelmi minisztereinek Oszakában megrendezett találkozója alkalmával mérföldkőnek számító megállapodást kötött annak érdekében, hogy az online világban folytatott üzleti tevékenység egyszerűbbé, kevésbé költségessé és hatékonyabbá váljon. A megállapodás megkötésére az EU–Japán magas szintű párbeszéd keretében került sor, amelynek elnöki tisztét Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, Nisimura Jaszutosi japán gazdasági, kereskedelmi és ipari miniszter és Joko Kamikava japán külügyminiszter közösen töltötte be.

Az EU és Japán egyaránt a világ legnagyobb digitális gazdaságai közé tartozik. Ez a megállapodás mérföldkő a társadalmaink és gazdaságaink digitalizációjának előmozdítására irányuló közös erőfeszítéseink terén. Az adatok nemzetközi áramlása döntő szerepet játszik ebben. Megerősítésüket követően az elfogadott rendelkezések bekerülnek az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodásba. E rendelkezések lefektetik a digitális kereskedelem közös megközelítésének alapjait, és határozott üzenetet közvetítenek a digitális protekcionizmus és az önkényes korlátozások ellen. Emellett összhangban vannak az EU digitális menetrendjével és az uniós adatvédelmi szabályokkal, valamint hozzájárulnak a digitális kereskedelem menetrendjének és az indiai–csendes-óceáni térségre vonatkozó uniós stratégiának a megvalósításához. Hasonló tárgyalásokra kerül majd sor Koreával és Szingapúrral is.

A most elfogadott megállapodás a legtöbb ágazatban – többek között a pénzügyi szolgáltatási, a közlekedési, a gépipari és az e-kereskedelmi ágazatban – kézzelfogható előnyöket biztosít a vállalatok számára. A körülményes adminisztratív és tárolási követelmények megszüntetésével lehetővé teszi számukra a hatékony adatkezelést, valamint kiszámítható jogi környezetet biztosít a terjeszkedéshez. A megállapodás egyik jelentős eleme a költséges adatlokalizációs követelmények felszámolása, amely felesleges terhet jelent az európai és japán vállalkozások számára. Ez azért lényeges, mert így a vállalatoknak nem kell helyben, fizikai eszközökön tárolnia az adatokat. Ez nemcsak többletköltségekkel és további nehézségekkel járna – mivel előfordulhat, hogy a vállalkozásoknak több helyszínen adattároló eszközöket kell létrehozniuk és fenntartaniuk, és meg kell kettőzniük a felhasznált adatokat mennyiségét, ami negatív hatással lenne versenyképességükre – , hanem alááshatná az ilyen adatok biztonságát is.

A magas szintű párbeszéd során az EU és Japán ismételten elkötelezte magát amellett, hogy biztosítják a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rendszert, valamint, hogy olyan nemzetközi adatáramlási szabályokat alakítanak ki, amelyek tiszteletben tartják értékeinket és szabályozási megközelítéseinket.

Háttér-információk

2022 októberében az EU és Japán közösen úgy döntött, hogy megkezdi a tárgyalásokat annak érdekében, hogy az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodásba belefoglalják az adatok nemzetközi áramlására vonatkozó szabályokat.

Az EU célja, hogy a kereskedelemi partnereivel közösen létrehozott megállapodásait korszerű szabályokkal egészítse ki a digitális kereskedelemre vonatkozóan. Az EU–Új-Zéland kereskedelmi megállapodásban és az EU–Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodásban is szerepelnek hasonló szabályok.

Továbbá az EU egy digitális kereskedelmi megállapodás létrehozására irányulóan megkezdte a tárgyalásokat Szingapúrral, és hamarosan Dél-Koreával is tárgyalásokat indít.

Az EU adatközpontú gazdasága gyorsan növekszik: értékét[1] 2019-ben 325 milliárd euróra becsülték, ami a bruttó hazai termék (GDP) 2,6%-ának felel meg, és 2025-re várhatóan csaknem megháromszorozódik és eléri a 830 milliárd eurót, azaz a teljes uniós GDP 5,8%-át.[2] Japán esetében az adatgazdaság a becslések szerint 2019-ben a GDP 1,2%-át tette ki.

 

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2023. október 28.