Az Európai Bizottság javaslatához benyújtott módosításaikkal az Európai Parlament képviselői 12-ről kilenc hónapra csökkentették azoknak az új létesítményeknek az engedélyeztetési eljárását, amelyek ún. „energiaforrások felgyorsítására alkalmas célterületeken” létesülnek. Ezeket a helyeket a tagállamok jelölik ki ott, ahol gyorsabban kiépíthetők az erőművek. Ha a felelős hatóság a kilenc hónap leteltével sem válaszol, akkor az engedélykérelem - a hallgatólagos beleegyezés elve alapján - jóváhagyottnak minősül. A határidő máshol sem lehet hosszabb másfél évnél, szemben az eredetileg javasolt két évvel, mondják a képviselők.

Megújuló energiaforrást hasznosító meglévő erőművek átalakítása esetén a célterületeken legfeljebb hat hónap az engedélykiadásra rendelkezésre álló időszak.

A célterületekre vonatkozó szabályokat a tagállamoknak úgy kell megalkotniuk, hogy elkerüljék a környezeti károkozást. Ha az teljes mértékben nem lehetséges, akkor jelentősen mértékelni kell a kedvezőtlen környezeti hatást. A Natura2000 területeket, természetvédelmi területeket és parkokat, illetve a beazonosított madár- vagy tengeri emlős-vándorútvonalakat - a rajtuk található épített felületek, például tetők, parkolók vagy közlekedési infrastruktúra kivételével - ki kellene zárni az alkalmas célterületek közül. A képviselők olyan elemekkel is bővítették a javaslatot, amelyek garantálják, hogy az erőművek létesítése és a célterületek kinevezése előtt a nyilvánosságot is megkérdezik.

Több napelemet és hőszivattyút

A javaslat arra is kötelezné a tagállamokat, hogy az épületekre szerelhető napelemekre vonatkozó engedélyeket egy hónapon belül adják ki. Az 50 kW alatti, kisebb berendezések esetében egyszerű belejentés is elegendő lenne. A napelemek üzembe helyezéséhez körrnyezetvédelmi hatásvizsgálatra sem lenne szükség. A hőszivattyúk engedélyezési eljárása sem lehetne hosszabb egy hónapnál.

A képviselők egy nemrég sürgősségi eljárás keretében beterjesztett bizottsági javaslat egyes elemeit is beemelték a jogszabálytervezetbe annak érdekében, hogy az már 2023-ban életbe léphessen. A javaslat célja, hogy Európa-szerte minél hamarabb minél több napelemet kapcsoljanak rá a villamosenergia-hálózatra.

Markus Pieper (EPP, Németország) jelentéstevő szerint

„Ma leraktuk annak az alapjait, hogy a gyorsabb engedélyeztetés következtében felgyorsuljon a hozzáférés a megújuló energiához, és így igazán beinduljon az energiaátmenet. Ahogy azt a hallgatólagos beleegyezés elve is mutatja, mozgásszabadságot biztosítottunk a tagállamoknak és az engedélyezési hatóságoknak, abból a közösen vallott gondolatból kiindulva, hogy a megújulóenergia-projektek kiemelten közérdekű ügyek, amelyek élvezhetnek némi könnyítést az uniós környezetvédelmi jogszabályok terén.”

A vita magyar felszólalója

Gyürk András (független)

A  következő lépések

A jelentést 407 szavazattal, 34 ellenszavazat és 181 tartózkodás mellett fogadták el. A képviselők arról is döntöttek, hogy ez a jelentés alkossa a parlamenti tárgyalási kiindulóontot a tagállamokkal folytatandó tárgyalásokon, ahol a jogszabály végleges formájáról megállapodnak majd.

Háttér

A Bizottság a jogszabály-tervezetet a REPowerEU-csomag részeként nyújtotta be az Oroszországból származó fosszilis energiahordozóktól való európai függés csökkentése céljából. A jogszabály a megújuló energiára, az energiahatékonyságra és az épületek energiahatékonyságára vonatkozó irányelveket módosítja, amelyek felülvizsgálata már az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag részeként is zajlik.

Forrás: az Európai Parlament Sajtóközleménye, 2022. december 15.