A bolthálózatok egymásra licitálva jelentik be az akciókat

Augusztus elsejétől 10-ről minimum 15 százalékra emeli a kormány a kötelező akciózás mértékét a 20 kijelölt termékcsoport esetében – olvasható a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében. A tárca azt írta, hogy az intézkedés látványos eredményeket hozott, ezért döntöttek a kiterjesztéséről. Hozzátették, hogy a kötelező akciózás mértékének emelése segíthet az infláció elleni küzdelemben az árstopok kivezetése után is. A GFM úgy látja, hogy a bolthálózatok mára már egymásra licitálva jelentik be a kedvezményeket.

Jelentős forintgyengülésre számít a GKI

Továbbra is a magyar gazdaság 0,5 százalékos visszaesésére számít 2023-ban a GKI Gazdaságkutató. A legfrissebb előrejelzésében arról ír az intézet, hogy az ennél is nagyobb csökkenés veszélyét csak a mezőgazdaság prognosztizáltnál is gyorsabb bővülése akadályozhatja meg. A GKI az infláció 19 százalék körüli idei emelkedését jelzi előre, de a korábban gondoltnál lényegesen nagyobb esélyt ad az év végi egyszámjegyű áremelkedés, és ezzel a valamivel 19 százalék alatti átlagos áremelkedés elérésének. Éves átlagban a tavalyihoz hasonló, 390 forint körüli euróval, vagyis az első öthavi 383 és június utolsó előtti hetének 370 forintos árfolyamához képest a második félévben jelentősen gyengülő forinttal számol az intézet.

Egyre több cég szűnik meg felszámolással

Az elmúlt két hónapban a cégalapítások száma alacsonyabb volt, mint a megszűnő cégeké, de a különbség mértéke fokozatosan csökken. A májusi cégalapítások elmaradtak az elmúlt hat év szezonális átlagától, míg a megszűnések száma is csökkent az előző hónaphoz képest, de még mindig meghaladja a szezonális átlagot. Az új felszámolási eljárások száma rekord magas – áll az Opten összefoglalójában. A felszámolási eljárásba kerülő cégek mintegy 70 százaléka már egy éve vagy annál régebben szembesült adószámtörlési eljárással. Ez az arány alacsonyabb, mint a 77 százalékos országos ráta.

Értéknek tekintik a cégvezetők a fenntarthatóságot

A cégvezetők jelentős része értéknek tekinti a fenntartható működést, nem csupán költségként veszi figyelembe - közölte a K&H. Felmérésük szerint a környezetterhelés annak ellenére is fontos szempont maradt a cégek értékelésében, hogy némiképp háttérbe szorították a gazdasági nehézségek. A legnagyobb vállalatok különösen aktívak, a 4 milliárd forintos árbevétel felettiek 54 százaléka készített már fenntarthatósági stratégiát. Számukra ez azért is fontos, mert a pénzügyi beszámolóhoz hasonló éves fenntarthatósági jelentést kell készíteniük.