Íme kamaránk 2023. július 5-i rövid gazdasági hírei:

Nem megy jól a szolgáltatószektor az euroövezetben sem

Júniusban az év eleje óta a leggyengébb növekedési ütemet mutatta az euróövezeti szolgáltatóipar, de általában a gazdasági teljesítmény is az S&P Global gazdaságkutató intézet beszerzésimenedzser-indexének tanúsága szerint. Az euróövezeti szolgáltatóipari index végleges értéke júniusban 52,0 pontra, öt havi mélypontra, január óta a legalacsonyabbra csökkent. A Hamburg Commercial Bank (HAMBURG KOMMERSÖL BANK) szerint a 2022-es gyenge utolsó negyedév után az év elején felgyorsult a teljesítmény növekedése az euróövezeti szolgáltatóipari szektorban, ez azonban mostanra az euróövezet összes nagy országában ismét jelentős mértékben veszített lendületéből. Azt, hogy ezután hogy teljesít az ágazat, egyelőre nem tudni.

Jövőre akár 4 százalékos GDP-növekedés is lehet Magyarországon

Jövőre akár 4 százalékos GDP-növekedés is lehet Magyarországon az MBH elemzői szerint. A bankholding szakértői úgy gondolják, hogy idén 1 százalékos bruttó nemzeti összetermék erősödés lehet. A jövőévi biztató növekedési kilátásoknak pedig az - európai gazdaságokban is - elmaradó akut energiaválság, az európai gazdaságok alkalmazkodóképessége, az energiaárak folytatódó visszaesése ágyazhat meg, ugyanakkor a gyengébb belső és külső kereslet némileg visszafoghatja azt. Emellett a mezőgazdaság vártnál lényegesen jobb teljesítményt mutat, kilátásai a csapadékosabb időjárás miatt továbbra is kedvezőek.

 

A cégek harmada az inflációval azonos mértékű áremelést jósol

A kitöltő cégek 74 százaléka az értékesítési árak emelését tervezi a következő félévben, 8 százalékponttal kevesebben, mint 2022 októberében. Mindez a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) féléves konjunktúravizsgálatából derült ki, mint ahogy az is, hogy 2022 áprilisa óta először csökkent az előző félévhez képest azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek áremelkedésre számítanak. Az árak növelését tervező vállalkozások aránya ugyanakkor továbbra is meghaladja a járvány előtti időszakban tapasztalható szintet. A cégek 36 százaléka az inflációval azonos mértékű áremelést prognosztizál. Az inflációnál nagyobb mértékű áremelkedést várók aránya 15 százalékról 6 százalékra esett vissza az előző félévhez képest.

Több mint 40 százalékkal esett vissza a lakáseladások száma

Idén 41 százalékkal kevesebb lakás cserélt gazdát Magyarországon az első félévben, mint 2022 első felében a Duna House becslése szerint. Az újépítésű lakásoknál is drasztikus a csökkenés: az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe szerint mind a kereslet, mind az új kínálat volumene a 2014-2015-ös szinteket idézi. Az ingatlanközvetítő cég becslése alapján 2023 első félévében összesen 43987 adásvétel történt, amely a tavalyi első félévhez képest 41 százalékos, az erősebb 2021-hez képest 47 százalékos, de még a járvánnyal sújtott 2020-as év első feléhez képest is 26 százalékos elmaradást mutat. Szerintük idén a legjobb esetben is 110 ezer lakás cserélhet gazdát.