Energiaár-plafont vezet be a kormány

Energiaár-plafont vezet be bizonyos szektorokban a vállalkozásoknak a kormány. Júliustól a legmagasabb árat 200 euró per megawattban állapítja meg, ennyiért vehetik majd az áramot a mostani 320 euró per megawatt helyett - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Gulyás Gergely szerint ez három szektort, a feldolgozóipart, a szálláshelyeket és a raktározás-szállítással foglalkozó vállalkozásokat érinti. A tárcavezető szerint ez több mint 5000 vállalkozásnak segít, és 40 milliárdos kiadást jelent. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nemrégiben azt kérte a kormánytól, hogy fontolja meg a fix áras szerződések azonnali felülvizsgálatát és piaci árszinthez igazítását.

Hideg élelmiszer is vásárolható SZÉP-kártyával

Arról is határozott a kormány, hogy ideiglenesen nemcsak meleg élelemre, hanem hideg élelmiszerre is lehet költeni a SZÉP-kártyán lévő pénzeket. Augusztus 1-től december 31-ig van erre lehetőség. Ebben az időszakban a munkáltatók a SZÉP-kártya-keretet további 200 ezer forinttal megemelhetik. Arról is döntött a kormány, hogy az extraprofitadóra kötelezett gyógyszerforgalmazók július 1-től az extraadó felét, tehát 20 százalékot leírhatnak az adójukból, ha ezt kutatás-fejlesztésre (K+F) fordítják. A gyógyszergyártók extraprofitadóját megfelezték, és a mai döntés alapján még egyszer meg lehet felezni, ha K+F tevékenységre költik azt a pénzt a cégek.

Jelentősen javultak a vállalkozások kilátásai

A vállalkozások jelentősen kedvezőbbnek ítélik meg a helyzetüket a múlt félévhez képest - mindez a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének konjunktúra kutatásából derült ki. A felmérés rámutat arra is, hogy a cégek várakozásai továbbra is erősen megoszlanak vállalati kategóriák szerint. A konjunktúramutató a feldolgozóipari cégek esetében a legmagasabb. De nagymértékben javult a helyzet a kereskedelmi és az építőipari vállalkozások körében is.

A digitális átállás jelenti a legnagyobb hajtóerőt

A digitális átállás jelenti a legnagyobb hajtóerőt a hazai vállalatok innovációs tevékenységében – ezt mutatja a K&H innovációs indexe. Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője elmondta, hogy a cégek figyelme a digitális fejlesztésekre összpontosul, új termékekkel és szolgáltatásokkal nem most rukkolnak elő. Szerinte ellentétes erők hatnak a vállalati innovációra. Az infláció és a gazdasági válság arra készteti a vállalatokat, hogy költségeiket csökkentsék, működési hatékonyságukat javítsák. Így jelenleg az innováció egyetlen aktív területe a háttérfolyamatok digitalizációja. Soha nem volt még ilyen magas a digitális transzformációt előtérbe helyező cégek aránya – harmaduknak fontos, közel tizedüknek a legfontosabb feladatot jelenti.

Történelmi csúcsra ért a bankszámlák száma

Hitelért nem állnak sorban a magyarok, de a bankszámlák száma történelmi csúcsra ért, a devizaszámlák népszerűsége különösen megugrott – derül ki a Bank360.hu összeállításából. A Magyar Nemzeti Bank adataiból kiderül, hogy meghaladta a 10,8 milliót a magyarországi bankokban vezetett számlák száma, ezzel megdőlt a korábbi történelmi csúcs. Március végén azonban már 9,616 milliónál is több forint bankszámlát, emellett 1,188 millió devizaszámlát vezettek a hazai pénzügyi intézmények, utóbbi szintén történelmi rekord. A devizaszámlák iránti keresletet indokolhatja a forint árfolyamának ingadozása. Emiatt sokan kezdtek devizában megtakarítani, illetve a bankban lévő forintjaikat euróra, dollárra váltani. A magas forintkamatok másik következménye volt, hogy a vállalkozások devizahiteleket vettek fel, ezekhez szintén szükség lehetett deviza bankszámlára.