Nagy Márton a Mol vezetőivel tárgyalt

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a családok és a gazdaság védelme érdekében a Mol vezetőivel, köztük Ratatics Péterrel, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) elnökével, a Mol Fogyasztási Szolgáltatások ügyvezető igazgatójával tárgyalt – tájékoztat a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. A MÁSZ és a Mol is kész az együttműködésre az üzemanyagárak moderálásában. A közlemény szerint a felek megvizsgálták az elmúlt időszak üzemanyagár emelkedésének okait és az árak várható alakulását, továbbá elemezték és konkretizálták az elmúlt időszakban felmerült problémákat, kockázati tényezőket. A kormányzatot képviselő gazdaságfejlesztési miniszter az ágazat résztvevőinek világossá tette, hogy minden lehetséges eszközzel tompítani kívánja az üzemanyagárak növelését.

A magyar dolgozók több mint fele új munkahelyet keres

A 24.hu szemlézte a Work Force HR szolgáltató felmérését, amiben 500 munkavállalót kérdeztek meg, hogy a munkaerőpiaci fluktuáció aktuális helyzetét vizsgálják. Az eredményekből kiderül, hogy a válaszadók 62 százaléka tervezi elhagyni munkahelyét a közeljövőben.  A szellemi munkavállalók 60 százaléka, a fizikai dolgozók 70 százaléka keres új munkahelyet. A legtöbben (64%) a magasabb fizetés miatt váltanának, 53% pedig olyan állást keres, ahol jobban megbecsülik a munkájukat. A válaszadók 42%-a szakmai fejlődési lehetőség hiánya miatt keres új munkát.

Idén lassul, jövőre élénkül a közép- és kelet-európai gazdaságok aktivitása

Az infláció okozta idei lassulás után jövőre élénkül a közép- és kelet-európai térség gazdaságainak aktivitása az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) őszi regionális előrejelzése szerint. Az EBRD azt valószínűsíti, hogy 2024-ben a magyar gazdaság növekszik a leggyorsabban a közép-európai és a balti EU-térségen belül. A 2023-ra szóló regionális növekedési prognózist a bank 0,2 százalékponttal javította, elsősorban a korábban vártnál valószínűleg gyorsabb idei törökországi és közép-ázsiai növekedési ütemek miatt. A 2024-re adott friss előrejelzés a májusban kiadott előző becslésnél 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mindenekelőtt éppen a vártnál gyorsabb idei növekedés jövőre belépő bázishatásai miatt.

Csökkent a német vállalatok foglalkoztatási hajlandósága

Két és fél éves mélypontra csökkent szeptemberben a német vállalatok foglalkoztatási hajlandósága a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének felmérése szerint. A német vállalatok új munkavállalók felvételével szembeni hozzáállását számszerűsítő mutató, az ifo "foglalkoztatási barométere" 95,8 pontra, 2021 februárja óta a legalacsonyabbra csökkent szeptemberben az augusztusi 97,0 pontról. Az ifo felmérése szerint a munkaerőfelvétel érezhetően lelassult: az új megrendelések hiánya miatt az iparban sok vállalat arra készül, hogy kevesebb munkaerővel kell majd beérnie. Ugyanez a helyzet a kereskedelemben és az építőiparban is.