Robotok segítségével biztosítja az egyenletes minőséget a Váll-Ker

CSMKIK, Gazdasági hírek

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által megalkotott és elfogadott gazdasági jövőképe szerint egy megyei vállalkozás – működjön bármely szektorban –, csak akkor maradhat versenyképes 2030-ra, ha a digitalizáció, automatizáció, robotizáció és autonóm munkavégzés területén fejlesztéseket eszközöl. Ennek szellemében a kamara elnöksége 2019-et a Robotika Évének nyilvánította, melynek nyitó konferenciáját március 27-én tartották a kamarában. Ebbe a programsorozatba illeszkedik az innovációt, illetve a vállalkozói versenyképesség növelését célzó RILIAM projekt május 8-i rendezvénye is, ahol kamaránk önkéntes tagja, a makói Váll-Ker Kft. mutatta be, hogyan jelent meg a robotizáció a kandallógyártó vállalat életében, és hogyan változtatta meg a termelés hatékonyságát. A 100 százalékban magyar tulajdonú cég ügyvezető igazgatóját, Tóth Istvánt kértük meg, avassa be vállalkozó olvasóinkat a részletekbe.

Igazgató úr, kérem, vázolja fel annak a meredeken felfelé tartó ívnek a legfontosabb állomásait, amelyek az 1992-es indulástól napjainkig mutatják a Váll-Ker fejlődéstörténetét.

– 1992-ben, a rendszerváltáskor, a Vas- és Fémipari Szövetkezet csődbe jutása miatt alapította meg 1992-ben 18 fő a Váll-Ker Kft.-t. A felszámoló bizottságtól munkaügyi pályázatokkal 3 év alatt megvásároltuk a 2 gyártóterületünket és 3 gyártócsarnokot, ahol el tudtuk kezdeni a kandallógyártást Németországba. 2001-re 35 főről 98 főre emelkedett a dolgozói állományi létszámunk. 2001-ben rendeztük meg az első Grillfesztivál – termékbemutató rendezvényünket, amely azóta is minden évben nagy népszerűségnek örvend. 2006-ban azt gondoltuk, hogy elértük a kapacitásaink határát, abban az évben 20 000 db kandallót gyártottunk és szállítottunk ki a vevőinknek. A következő 5 évben új telekkel bővítettük a gyártóterületet, és további 2 gyártócsarnokot és egy szociális épületet építettünk sikeres uniós pályázatoknak köszönhetően. 2007-ben beszereztük az első lézer vágógépet, amellyel elkezdődött a kft. automatizálása. Ugyanebben az évben nyertem el a CSMKIK elismerését a gazdasági életben elért eredményeimért. 2013-ban újabb telekbővítésre volt szükségünk, hogy két új csarnokot építhessünk. Ebben az évben újabb CSMKIK elismerésben részesülhettem Makó és térsége gazdaságának fejlesztéséért, illetve nyertünk egy Presztízs Díjat is, a Váll-Ker Kft. az év vállalkozása lett. 2016- ban újabb csúcsot döntöttünk, a legyártott kandalló darabszám meghaladta a 31 000 darabot, a dolgozói létszám folyamatosan 250 főre emelkedett. 2017-ben megépítettük a 8. csarnokot, ahol a kandallók előkészítése és festése modern körülmények között, festőrobottal történik. 2018–2019-ben újabb sikeres uniós pályázattal újabb, nettó 600 MFt-os beruházást hajtunk végre. Két csarnokot építünk, bővítjük a gépparkot lézer vágógépekkel, festőrobotokkal, fejlesztjük az informatikai és logisztikai rendszerünket, és az egyik új csarnokban egy okos üzemet valósítunk meg, bevezetjük az ipar 4.0 ipari megoldást, amellyel várhatóan újabb szintre emeljük a kft. működését, tevékenységét.

– Egyszerűen az automatizáció, a technikai civilizáció szerves fejlődése hozta magával a robotizációt, vagy valami nagyobb ugrásról van szó?

– A kft. árbevételének 99%-a 27 éve exportált kandallókból származik. Ahhoz, hogy hos – szú távon versenyképes termékeket tudjunk gyártani az európai piacra, folyamatosan új kihívásoknak kell megfelelnünk. A minőségi elvárások és környezetvédelmi követelmények folyamatos szigorodása új feltételeket szab a piacon. Ahhoz, hogy a dolgozóinkat, a jó szakembereket meg tudjuk tartani, az elvárt bérezésen felül plusz pénzeket kell fizetni. Ennek természetes velejárója az automatizáció és a technikai, technológiai fejlődés. Csak a legkorszerűbb gépekkel lehet biztosítani az egyenletes, magas színvonalú minőséget, fokozni a termelékenységet, ugyanakkor csökkenteni a működési költségeket. További lehetőség a létszám megtartására, hogy a dolgozóinkat cégen belüli átképzéssel megtanítjuk a robotok kezelésére és kiszolgálására.

– Amikor megjelent a Váll-Kernél az első (második, harmadik…) robot, hogyan fogadták a dolgozók?

– Az első hegesztőrobotot 2012-ben vásároltuk meg. A magas minőségi elvárások kényszerítettek bennünket arra, hogy 2017-ben beruházzunk egy festőrobotra is, mert a kandallókon használt hőálló festék nagyon érzékeny a festékréteg vastagságra, csak 20–40 mikron között lehet a festékréteg. Ezt kézi erővel nagyon nehéz volt biztosítani. A dolgozók örültek az új technológiának, mert belátták, hogy nemcsak az embereknek (pl. laptop, notebook, okos telefon, bankkártyahasználat stb.), hanem a cégeknek is folyamatosan fejlődni kell. Sikerült ezáltal azt a szemléletmódot elfogadtatni, hogy ami ma elegendő a piacon, az holnap már kevés. Évről évre folyamatosan növekedett a rendelésállományunk, és ennek a teljesítését újfajta szemlélettel, korszerű gépekkel, robottechnika megvalósításával tudtuk, tudjuk teljesíteni. És egyébként is az a tapasztalatunk, hogy a dolgozók szívesebben kezelnek egy robotot, mint kézzel hegesztenek vagy festenek, hiszen nincsenek olyan fizikai igénybevételnek kitéve.

 

– Mint a vállalati prezentációjukból is kiderült, látványos hatékonysággal teljesítenek a robotok – számítottak ilyen impozáns termelékenységi mutatókra?

– Az európai piacon az árakat nem lehet emelni, ugyanakkor a költségeink folyamatosan nőnek (például energia- és bérköltség). Ahhoz, hogy ezeket a költségeket ki tudjuk termelni, sokkal hatékonyabb termelésre, és az üzemi költségek csökkentésére volt szükség. Természetesen elvárásunk volt a robotok üzembe helyezésével a hatékonyságunk, termelékenységünk növelése. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy 1992-ben a tulajdonostársakkal azt a döntést hoztuk, hogy osztalékot nem fizetünk, hanem a megtermelt nyereséget folyamatosan visszaforgatjuk a vállalkozásba a fejlődés és a fejlesztések érdekében. – Láttam, az egyik fotón, ahogy „védőruhában” dolgozik a festőrobot. Egyáltalán milyen igényeik vannak ezeknek a robotoknak, vagyis milyen szerviz-, illetve szakemberhátteret igényel a működtetésük? – A robotok szervizelését az adott robotgyártó cég szakembere végzi. Nagyon fontos, hogy biztosított legyen az üzembiztos, folyamatos működés. Elvárás a szervizelő szakemberekkel szemben, hogy rugalmasak legyenek, hogy a felmerülő problémákat minél hatékonyabban és gyorsabban megoldják. Szükségünk van programozókra, gépkezelőkre, akik be tudják állítani az alkalmazást, és a hegesztőrobotokhoz például olyan hegesztési ismeretekkel rendelkező szakemberekre, akik el tudják végezni a robot hegesztési beállításait és finomhangolását. – Úgy is kérdezhetném: miben jobb a robot, miben jobb az ember? – A robotok biztosítani tudják az egyenletes minőséget, az állandó teljesítményt, a hatékonyságot, kiszámíthatóak, és ezért nagyban javítják a tervezhetőséget, de nem tudják kiváltani az emberi munkaerőt. Programozni kell, be kell állítani, ki kell szolgálni, folyamatos informatikai és technológiai fejlesztést igényel, és karbantartást kell végezni bizonyos időközönként. Ezeket a feladatokat az ember tudja elvégezni. Azt gondolom, hogy az emberek szeretnek is olyan munkahelyeken dolgozni, ahol nap mint nap kihívásoknak kell megfelelni. Hajlandók képezni magukat, hogy az új technikát működtetni tudják. Egyébként a megrendelésállományunk folyamatosan nő, és ez is indokolja a dolgozói létszám megtartását. Míg egy műszakban kézzel történt a hegesztés és festés, robottal három műszakban tudunk dolgozni.

– A Váll-Ker jövőképe a folyamatos innováció, az új üzemi épületüket el is nevezték Ipar 4.0 csarnoknak – ennyire belejöttek? Mi jön még?

– Így utólag elmondhatjuk, hogy jó döntést hoztunk, amikor a robottechnika irányába kezdtük el fejleszteni a vállalkozásunkat. 2012-ben bevezettünk egy vállalatirányítási rendszert, amellyel megalapoztuk a legújabb beruházásunk feltételeit, és meg tudjuk valósítani az ipar 4.0 ipari megoldás bevezetését. Ezzel meg tudunk felelni a 4. ipari forradalom kihívásainak, az elektronika és informatika segítségével tudjuk irányítani a termelést.

– Mit tanácsol azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a romló versenyképességük, munkaerőgondjaik ellenére is még csak ott tartanak, hogy tenni kellene valamit. Mit lépjenek, hogyan lépjenek?

– Azok a vállalkozások, amelyek a fejlesztéseik során nem törekedtek a korszerű technológiára, technikára, nagyon nehéz lesz megfelelni a 4. ipari forradalom kihívásainak. A ma kihívásai arra kényszerítik a vállalkozásokat, hogy újragondolják a működésüket, mert a régi, elavult folyamatokkal és gondolkodásmóddal nem lehet versenyben maradni. Lépést kell tartani a technikai, technológiai változásokkal Ezért minél hamarabb el kell kezdeni a felzárkózást, például vállalatirányítási rendszer bevezetésével és gyártásautomatizálással. Léteznek nagyon kedvező kamatozású hitelek és pályázati lehetőségek, vissza nem térítendő támogatások.

– A kamara meghirdette a Robotika Évét, szakmai programokkal, a tapasztalatok, a jó gyakorlatok megosztásával igyekszik felhívni a vállalkozók figyelmét az új ipari forradalomnak is nevezhető változásokra, illetve az arra való innovatív felkészülésre. Mit gondol a kezdeményezésről?

– Nagyon jó, hogy a kamara felvállalta ezt, és elkezdett vele foglalkozni, mert már így is komoly elmaradásban van Magyarország. Nagyon fontos felhívni a vállalkozások figyelmét erre, tájékoztatni őket a lehetőségeikről, illetve felkészíteni őket, hogy hogyan tudják a vállalkozásukat minél hamarabb a fejlődés irányába állítani.

Őrfi Ferenc

2019-06-14T10:53:47+00:00