Minden, amit érdemes tudni az EU kereskedelmi politikájáról

EEN

A nemzetközi kereskedelmet egyre inkább az jellemzi, hogy a különböző államok gazdaságai kölcsönösen függnek egymástól. Az EU világszinten az egyik legfontosabb szereplő a nemzetközi kereskedelmi színtéren, ahol magas minőségű termékekkel népszerűsíti Európát.

A kereskedelempolitika uniós szintre emelése nagyobb súlyt biztosít a tagállamoknak a kétoldalú tárgyalások során és a multinacionális szervezetekben, mint például a Kereskedelmi Világszervezet (WTO). Az EU fő célja ezen a téren, hogy növelje az európai vállalatok lehetőségeit a kereskedelem akadályai, mint a vámok, vagy különböző kvóták megszüntetésén keresztül, valamint garantálja a tisztességes versenyt.

Az EU-ban több mint 36 millió munkahely az Unión kívüli exporttól függ, ezért is szerepel ez a terület kiemelt helyen az EU napirendjén. Az EU a kereskedelempolitikáján keresztül is igyekszik előmozdítani az emberi jogok védelmét, az alapvető szociális és biztonsági sztenderdek felállítását, a környezet védelmét és a fenntartható fejlődést. Emellett kiemelt figyelmet fordít a fogyasztóvédelmi szabályok betartatására.

Hogyan működik az EU kereskedelmi politikája?

Az EU kereskedelempolitikája magában foglalja az áruk és szolgáltatások kereskedelmét, a közvetlen külföldi befektetéseket, a szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásait és a közbeszerzéseket.

Három fő elemből áll:

  • kereskedelmi megállapodások az EU-n kívüli országokkal
  • a piac szabályozása az uniós vállalatok és termelők védelme érdekében
  • részvétel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) munkájában, amelynek ugyan az uniós országok egyenként is a tagjai, az EU képviseli az érdekeiket a nemzetközi színtéren

Kereskedelmi megállapodások

A kereskedelmi egyezményeket az EU az Unión kívüli országokkal köti, hogy jobb feltételekben állapodjon meg a tagállamok számára, és ösztönözze a beruházásokat. Különböző típusai vannak:

  • gazdasági partnerségi megállapodások – ilyen egyezményeket köt az EU például az afrikai, vagy karibi országokkal
  • szabadkereskedelmi megállapodások a fejlett országokkal
  • társulási megállapodások, például Tunézia esetében


Az EU folyamatban lévő kereskedelmi megállapodásait bemutató infografikánkat ide kattintva lehet elérni.

Az EU és a Kereskedelmi Világszervezet

Az EU és tagállamaival együtt 164 ország részvételével működő Kereskedelmi Világszervezet (WTO) azért jött létre, hogy szabályosan működő nemzetközi kereskedelmet biztosítson. A szervezetet felhatalmazták, hogy közbenjárjon és döntsön nemzetközi kereskedelmi vitákban, így a múltban már többször megakadályozta, hogy különféle viták elmérgesedjenek.

A közösen lefektetett szabályok alapján bármely WTO-tag panaszt tehet és jóvátételért folyamodhat, ha szabálytalanságot tapasztal.

Az EU és a WTO viszonyáról ide kattintva lehet többet megtudni.

Az uniós szabályozás

Az EU feladata az is, hogy biztosítsa a tisztességes verseny feltételeit a tagállamok kereskedői számára. Ezek közé tartozik például, hogy dömpingellenes intézkedéseket hoz.

dömping a tisztességtelen verseny egy formája, ilyenkor a termékeket olyan áron értékesítik, amely nem tükrözi az előállításukhoz szükséges valós értéket. Az európai cégeket nehéz helyzetbe hozza, ha ilyen termékekkel kell versenyre kelniük, ez pedig súlyos esetben cégbezárásokhoz és elbocsátásokhoz is vezethet.

Emellett az EU szabályozza a közvetlen külföldi befektetéseket is. Az Unió a világ egyik legnyitottabb beruházási rendszere, és az uniós tagállamok együttvéve a világon a legkisebb mértékben korlátozzák a közvetlen külföldi befektetéseket, de bizonyos mértékű szabályozás nagyon fontos.

Nemzetközi kereskedelem uniós szinten

Ez a terület uniós kompetencia, ami azt is jelenti, hogy elsősorban az EU egésze lép fel a tagállamok nevében a tárgyalások és egyeztetések során, nem pedig az országok egyenként. A kereskedelmet gátló akadályok leküzdése, valamint annak érdekében, hogy vállalkozásai számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítson, az Unió számos kereskedelmi megállapodásról folytat tárgyalásokat.

Lisszaboni Szerződés az Európai Parlamentet társjogalkotóvá tette a kereskedelemmel és beruházással kapcsolatos ügyekben.

Forrás: Európai Parlament – 2019. június 6.

2019-06-07T08:58:21+00:00