A személyes adat, a pénzügyi vonatkozás és szerzői jog sem szent a mesterséges intelligenciának (MI), amely által bármikor készülhet rólunk olyan kép, hanganyag vagy videó, amit mi egyáltalán nem szeretnénk, nem is egyeztünk bele, sőt, a felvételkor jelen sem voltunk. Elég, ha valaki az arcunkat elküldi az MI-alapú alkalmazásoknak, amelyek pillanatok alatt készítenek rólunk például egy videót. Így készült el az a zene és videóklip is, melyben Azahriah és Szoboszlai Dominik szerepel és Azi meg a Szobó címmel jelent meg, viszont a valóság az, hogy ezt a számot sosem énekelte el az ismert előadó, a mesterséges intelligencia tette meg helyette. Megtanították vele Azahriah hangját, írtak hozzá szöveget, és már el is készült a mű, ami 3 milliós megtekintést hozott. Mindezekről dr. Albert Ágota LL. M, a Mesterséges Intelligencia és Legal Tech Egyesület alelnöke, mesterséges intelligencia és technológiai jogi szakjogász, adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogász beszélt a kamara i3 klubjában április 25-én. Figyelmeztetett, ma már bármilyen adatunkat ellophatják, tehát nemcsak attól kell tartanunk, hogy a bankszámlánk adatait nyúlják le és lopják el arról a pénzt, hanem amiatt is aggódhatunk, hogy a hangunkat és az arcunkat felhasználják olyanra, amibe nem egyeztünk bele. Jelezte, a mesterséges intelligencia csak azt tudja, amit megtanítunk neki, tehát nem önmagától alkot.

Kitért arra is, hogy nem csupán szövegek, képek, videók, zenék létrehozására képes az MI, hanem a megfigyelésünkben is jeleskedik. Mint mondta, egy buborékban vagyunk tartva és minél több információt osztunk meg magunkról, annál inkább befolyásolnak minket. Látják, hogy milyen oldalakat és embereket követünk, milyen cikkekre kattintunk rá gyakran, milyen a hangulatunk, hány évesek vagyunk stb. Ezek alapján például döntenek arról, hogy a közösségi oldalak milyen híreket dobáljanak fel számunkra görgetés közben, így előfordulhat, hogy valaki egy ideig csak negatív híreket láthatunk. Ugyanígy van ez a termékekkel is. Olyan dolgokról látunk hirdetéseket internetezés közben, amelyekre rákerestünk korábban vagy beszéltünk róla szóban, írásban. Sőt, ezek az okos rendszerek döntenek arról is, hogy ki menjen orvoshoz és ki ne. Az előadó egy finn egészségügyi applikációt említett példaként, ugyanis az app eldöntötte, hogy kit kell továbbutalni orvoshoz és kit nem, csak a véleménye szerint egyes emberek nem voltak olyan betegek, hogy orvoshoz kelljen fordulniuk. Pedig az egészsügyhöz való jog mindenkit megillet – mutatott rá dr. Albert Ágota, aki közölte, a szabad vélemény és a privát szféra joga is megillet mindenki, egy olasz múzeum mégis megfigyelte okos eszközök segtíségével a látogatóit, folyamatosan követte a reakcióikat. A szakember szerint nagyon fontos ügyelnünk arra, hogy kit engedünk be az otthonunkba. Nem feltélen jó, ha minden eszközünk kapcsolódik egymsához, vagy ha az okos mosógépünk az életkorunkat kérdezi az első használat előtt. 

Az előadás során az algoritmusok uralmáról is szó volt, ugyanis az már diszkriminációhoz vezet. Például, ha kérünk egy képet a ChatGPT-től, biztos, hogy a fotón férfi szerepel majd, és csak egy újabb, hosszas kérlelés után alakítja át a képet úgy, hogy azon nő szerepeljen. De hasonló diszkrimináció van az Amazonnál is, ahova nem vesznek fel informatikusnak nőket, csakis férfi láthatja el ezt a feladatot, ugyanakkor érdekes, hogy még a takarítók is informatikusok, természetesen ők is férfiak. A bankoknál is volt példa arra, hogy a férfiak több előnyt kaptak. Egy férj és feleség ugyanakkora keresettel szeretett volna hitelt igényelni, ám a férj számára jóval magasabb összegű hitelt kaphatott, mint a feleség. Megtudtuk, nemcsak a nem alapján történik a válogatás, hanem többek közt irányítószám alapján is megválogatják az embereket, így hazánkban is van olyan falu, melynek lakói nem kaphatnak lakásvásárláshoz hitelt. Az ételszállító futárokat is megfigyelik, így aki gyors, pörgős, az sok feladatot kap és jó helyekre szállíthat, aki pedig lassaban halad a kiszállítással, azt kevés feladdattal bízzák meg és előfordul, hogy a város legkülsőbb részeire küldik el.

Dr. Albert Ágota jelezte, az Európai Unió próbálja kezelni ezt a helyzetet, ezért alkottak meg egy külön törvényt is a mesterséges intelligenciára vonatkozóan. Ez alapján az MI-nek tiszteletben kell tartania az emberi méltóságot, a személyes autonómiát, valamint ellenőrizhető, felügyelhető és stabil legyen a rendszer. Továbbá az adatvédelmi szabályok betartása, az átláthatóság, az egyenlőbánásmód és a környezetbarát működés is elengedhetetlen az EU szerint. Lényegtelen, hogy a Privacy-ben mi áll, a jogrendszer mindenre és mindenkire vonatkozik.

Az április 25-ei program második felében a hallgatóság osztotta meg a tapasztalatait a mesterséges intelligencia használatáról, többen prezentálták is, hogy mi mindenre alkalmazzák.