Köthet-e a munkáltató saját munkavállalójával tanulószerződést? Munkaidőn belül? Munkaidőn kívül? (E kérdéssel kapcsolatban kérdéses az is, hogy felvetődhet-e a Munka törvénykönyve szerinti maximális foglalkoztatási idő túllépésének problémája?)

A tanulószerződésre vonatkozó Szt. szabályok nem korlátozzák a munkavállalóval történő megkötést.  Ezt – véleményünk szerint – erősíti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. § a) pontja, amely foglalkoztatóként nevesíti a munkáltatót, mint tanulószerződés kötésére jogosult szervezetet.
Tanulószerződés esetén véleményünk szerint fel sem vetődik a Munka törvénykönyve szerinti maximális foglalkoztatási idő túllépésének problémája, mivel az Szt. 35. § (1) bekezdése alapján a tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés szakképzési kerettantervében meghatározott feladat ellátására kötelezhető. Így ha munkaidő kedvezmény keretében, vagy munkaidő után van a felnőtt a tanulószerződés keretében gyakorlati képzésen, az nem tekinthető foglalkoztatási időnek.
Fontos kiemelni, hogy amennyiben a munkavállaló munkaidejében dolgozik, akkor önállóan munkát végez, míg a tanulószerződés keretében oktatói felügyelet alatti feladat-, illetve munkavégzés történik, a szakképzési kerettanterv munkatevékenységei szerint, kötelezően foglalkozási naplóban dokumentáltan.

Ha köthető tanulószerződés, jogosult-e a munkáltató a gyakorlati képzési normatíva elszámolására? Munkaidőre és munkaidőn kívüli időre kötött tanulószerződés esetén?

 A normatíva alapú szakképzési hozzájárulási kötelezettség csökkentő tételek elszámolásának szabályozása nem tesz különbséget nappali, vagy felnőttoktatásban kötött tanulószerződések között, így a felnőttel kötött tanulószerződésre elszámolható alapcsökkentő tétel a normatíva rendeletben meghatározott összeg 60 %-a, ha esti oktatás munkarendje, illetve 20%-a, ha levelező oktatás munkarendje szerinti a képzés.
Nem releváns a normatíva szempontjából, hogy a tanulószerződés keretében a munkaidőn belüli, vagy kívüli időben szervezik meg a gyakorlati képzést. 

Ha köthető tanulószerződés, jogosult-e a képzésben részt vevő felnőtt a szakképzésről szóló törvényben előírt kötelező tanulói juttatásra? Munkaidőre és munkaidőn kívüli időre kötött tanulószerződés esetén? Jelent-e adózási problémát?

Mivel a tanulószerződés – ha a felek az Szt. 42. és 43. §-ban foglalt feltételeknek megfelelnek – megköthető, így a képzésben résztvevő és tanulói jogviszonyba kerülő felnőtt jogosult lesz az Szt.-ben előírt kötelező juttatásokra.
Nem releváns a kötelező juttatások szempontjából, hogy a tanulószerződés keretében a munkaidőn belüli, vagy kívüli időben szervezik meg a gyakorlati képzést.
Adózási problémát nem okoz a kötelező juttatások biztosítása a felnőtt esetében sem, mivel a juttatás a tanuló – életkortól függetlenül, lényeg a tanulói jogviszony fennállása – részére adható béren kívüli juttatás, ugyanolyan kedvezményes adóterhekkel, mint a nappali rendszerű tanulók esetében. Amennyiben munkaidőn belüli a gyakorlati képzés, akkor adott dolgozóra (jelen esetben egyszerre munkavállalóra és tanulóra) a vállalatnak meg kell fizetnie mindkét jogviszonyra a szociális adót.

 Köthet-e a munkáltató saját munkavállalójával tanulmányi szerződést? 

A Munka törvénykönyve 229. §-a szabályozza a tanulmányi szerződés kötését. A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.
Nem köthető tanulmányi szerződés
a) munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá, ha
b) a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót.

A tanulmányi szerződés megköthetőségének lényege az, hogy történjen az időtartama alatt valamilyen munkáltatói támogatás (pl: munkaidő kedvezmény, utazási költségtérítés, tananyag, taneszköz biztosítás, stb.), amely megalapozza a tanulmányi szerződés jogosságát.

Hírek


Szeged - Egy szegedi termék is bekerült a Top 10 Legérdekesebb Magyar Innováció közé. A Solvo MDQ Kit reagenskészlet segítségével az orvosok egy egyszerű vérvizsgálattal megtudhatják, h [...]

2019.03.21.

A SOLVO Biotechnológiai Zrt. által vezetett konzorcium 1,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert versenyképességi pályázaton. A 1,4 milliárd forintos programban „őssejt [...]

2018.09.06.