Az Európai Bizottság február elsején terjesztette elő a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet, mely Európa nulla nettó kibocsátású iparának versenyképességét és a klímasemleges gazdaságra való gyors átállást hivatott előmozdítani. A terv célja támogatóbb környezetet biztosítani ahhoz, hogy bővüljenek a nulla nettó kibocsátással járó, az ambiciózus európai éghajlat-politikai célok eléréséhez szükséges technológiákhoz és termékekhez kapcsolódó gyártási kapacitások az EU-ban.

A terv korábbi kezdeményezésekre épül, az uniós egységes piac erősségeire támaszkodik, és kiegészíti az európai zöld megállapodás és a REPowerEU terv keretében már folyó munkát. A terv a következő négy pilléren nyugszik: kiszámítható és egyszerűsített szabályozási környezet, a finanszírozáshoz való hozzáférés felgyorsítása, készségfejlesztés, valamint nyitott kereskedelem az ellenállóképes ellátási láncok érdekében.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a következőket mondta: „Egyedülálló lehetőségünk van arra, hogy gyorsan, ambiciózusan és céltudatosan mutassunk utat, és bebiztosítsuk az Unió vezető szerepét a nulla nettó kibocsátású technológiák gyorsan növekvő ágazatában. Európa elkötelezett amellett, hogy élére álljon a tiszta technológiák forradalmának. A vállalkozásaink és polgáraink szempontjából ez azt jelenti, hogy az egyszerűbb és gyorsabb szabályozási keretnek köszönhetően a készségekből minőségi munkahelyek lesznek, az innováció pedig tömegtermelésben ölt testet. Az elérhetőbbé váló finanszírozás révén a tiszta technológiák legfontosabb uniós iparágai gyorsan növekedhetnek.”

Kiszámítható és egyszerűsített szabályozási környezet

A terv első pillére egy egyszerűbb szabályozási keretet irányoz elő.

A Bizottság javaslatot fog tenni a nulla nettó kibocsátású iparról szóló jogszabályra, hogy meghatározza a tiszta technológiát alkalmazó ipari kapacitásra vonatkozó célokat, és megfelelő szabályozási keretet biztosítson e kapacitások gyors bevezetéséhez azáltal, hogy egyszerűsített és gyorsított engedélyezést biztosít, előmozdítja az európai stratégiai projekteket, és szabványokat dolgoz ki a technológiák egységes piacon történő elterjedésének támogatására.

A keretet a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály egészíti ki annak érdekében, hogy biztosítsa a hozzáférést azokhoz az anyagokhoz – például ritkaföldfémekhez –, melyek létfontosságúak a kulcsfontosságú technológiák gyártása szempontjából. A keret összefüggésében hasonlóképpen lényeges a villamosenergia-piac szerkezetének reformja, melynek célja, hogy a megújuló energia révén jelentkező alacsonyabb költségek a fogyasztók javát szolgálják.

A finanszírozáshoz való gyorsabb hozzáférés

A terv második pillére felgyorsítja a tiszta technológiák európai előállítására irányuló beruházásokat és finanszírozást. A közfinanszírozás – az európai tőkepiaci unió felé tett további előrelépésekkel együtt – jelentős mértékű, a zöld átálláshoz szükséges magánfinanszírozást szabadíthat fel. A versenypolitika keretében a Bizottság célja, hogy az egységes piacon belül egyenlő versenyfeltételeket teremtsen, miközben megkönnyíti a tagállamok számára a zöld átállás felgyorsításához szükséges támogatás lehívását. E célból a Bizottság a támogatásnyújtás felgyorsítása és egyszerűsítése érdekében konzultálni fog a tagállamokkal az ideiglenes válság- és átállási keret módosításáról, és a zöld megállapodás fényében felül fogja vizsgálni az általános csoportmentességi rendeletet, növelve a zöld beruházások támogatására vonatkozó bejelentési küszöbértékeket. Ez többek között hozzá fog járulni a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek jóváhagyásának további észszerűsítéséhez és egyszerűsítéséhez.

A Bizottság emellett elő fogja segíteni a tiszta technológiákkal kapcsolatos innováció, gyártás és bevezetés finanszírozására szolgáló meglévő uniós alapok felhasználását. A Bizottság a beruházási igények folyamatban lévő felmérése alapján azt is vizsgálja, hogy miként lehetne uniós szinten nagyobb mértékű közös finanszírozást elérni a nulla nettó kibocsátással járó technológiák gyártására irányuló beruházások támogatása érdekében. A Bizottság rövid távon együtt fog működni a tagállamokkal, különös tekintettel a REPowerEU, az InvestEU és az Innovációs Alap forrásaira, hogy áthidaló megoldást találjanak a gyors és célzott támogatás biztosítására. Középtávon a Bizottság strukturális választ kíván adni a beruházási igényekre azáltal, hogy a többéves pénzügyi keret 2023 nyara előtt esedékes felülvizsgálata keretében javaslatot tesz egy Európai Szuverenitási Alapra.

Annak érdekében, hogy a tagállamok könnyebben férhessenek hozzá a REPowerEU forrásaihoz, a Bizottság ma új iránymutatást fogadott el a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekről, melyben ismerteti a meglévő tervek módosításának és a REPowerEU-fejezetek kidolgozásának folyamatát.

Készségfejlesztés

A zöld átállás az összes munkahely 35–40%-át érintheti, ezért a jól fizetett, színvonalas munkahelyekhez szükséges készségfejlesztés a készségek európai évének egyik prioritása lesz, és a terv harmadik pillére erre fog összpontosítani.

Az emberközpontú zöld átállás megvalósításához szükséges készségfejlesztés érdekében a Bizottság javaslatot fog tenni nulla nettó ipari akadémiák létrehozására, hogy továbbképzési és átképzési programokat vezessenek be a stratégiai iparágakban. A Bizottság azt is mérlegeli majd, hogy a képesítésekkel kapcsolatos tényleges készségeket elismerő, a készségek elsődlegességére összpontosító megközelítés miként kombinálható a jelenlegi képesítésközpontú megközelítésekkel, továbbá hogy miként lehet megkönnyíteni a harmadik országbeli állampolgárok hozzáférését az uniós munkaerőpiacokhoz a kiemelt ágazatokban. Emellett vizsgálja azokat a lehetőségeket is, melyek elősegítik és összehangolják a készségfejlesztés állami és magánfinanszírozását.

Nyitott kereskedelem az ellenállóképes ellátási láncok érdekében

A negyedik pillér a globális együttműködés mellett arra összpontosít, hogy a kereskedelmet a tisztességes verseny és a nyílt kereskedelem elve alapján a zöld átállás szolgálatába állítsa, az EU partnereivel folytatott együttműködésre és a Kereskedelmi Világszervezet munkájára építve. E célból a Bizottság a zöld átállás támogatása érdekében folytatja a szabadkereskedelmi megállapodások uniós hálózatának és a partnerekkel való együttműködés egyéb formáinak fejlesztését. Megvizsgálja továbbá a tiszta technológia/nulla nettó ipari partnerségek, valamint egy kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó klub létrehozásának lehetőségét, mely egyesíti a nyersanyag-fogyasztókat és az erőforrásokban gazdag országokat annak érdekében, hogy versenyképes és diverzifikált ipari bázis révén biztosítsa a globális ellátásbiztonságot.

A Bizottság emellett védelmet biztosít az egységes piacon a tiszta technológiák ágazatában folytatott tisztességtelen kereskedelemmel szemben, és eszközei révén gondoskodik arról is, hogy a külföldi támogatások ne torzítsák a versenyt az egységes piacon, így a tisztatechnológia-ágazatban sem.

Háttér-információk

A Bizottság által 2019. december 11-én előterjesztett európai zöld megállapodás azt a célt tűzte ki, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges földrész. Az európai klímarendelet kötelező erejű jogszabályban rögzíti az EU azon kötelezettségvállalását, hogy megvalósítja a klímasemlegességet, valamint azt a köztes célt, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkenti a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

A klímasemleges gazdaságra való átállás során Európa versenyképessége nagymértékben függ attól, hogy képes-e olyan tiszta technológiákat kifejleszteni és gyártani, amelyek lehetővé teszik ezt az átállást.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök a 2023 januárjában a Világgazdasági Fórum alkalmával Davosban tartott beszédében bejelentette az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet: a kezdeményezés arra irányul, hogy az EU a tiszta technológiákkal kapcsolatos beruházások révén fokozza versenyelőnyét, és továbbra is vezető szerepet töltsön be a klímasemlegesség felé vezető úton. A terv reagál továbbá az Európai Tanács azon felkérésére, hogy a Bizottság az EU rezilienciájának és versenyképességének biztosítása érdekében 2023. január végéig tegyen javaslatokat az összes releváns nemzeti és uniós eszköz mozgósítására és a beruházások keretfeltételeinek javítására.

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2023. február 1.