Az Európai Bizottság üdvözli az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal elért ideiglenes megállapodást az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) megerősítéséről, a kibocsátáskereskedelem új ágazatokra való alkalmazásáról a gazdaság egészére kiterjedő hatékony éghajlat-politikai fellépés érdekében, valamint a Szociális Klímaalap létrehozásáról. Ez a megállapodás alapvető lépés az EU azon kötelezettségvállalásának teljesítése felé, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkenti a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. A Szociális Klímaalap ugyanakkor hozzá fog járulni annak biztosításához, hogy az átállás méltányos legyen.

Az Ukrajna elleni orosz invázióval összefüggésben ez a megállapodás ismét azt mutatja, hogy az EU eltökélt abban, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon, átalakítsa gazdaságunkat és társadalmunkat, senkit ne hagyjon hátra, továbbá biztosítsa energiabiztonságunkat. Az uniós költségvetésben az éghajlatra fordított jelentős kiadások kiegészítése érdekében a tagállamok kibocsátáskereskedelmi bevételeik egészét éghajlat-politikai és energetikai projektekre, valamint az átállás szociális vonatkozásainak kezelésére fogják fordítani.

Az uniós kibocsátáskereskedelem megerősítése és kiterjesztése

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) megszabja a szén-dioxid-kibocsátás árát, és évente csökkenti a megengedett kibocsátási szintet az olyan ágazatokban, mint a villamosenergia- és hőtermelés, az energiaigényes iparágak és a kereskedelmi célú légi közlekedés. A mai megállapodás révén – a 2005-ös szinthez képest – 2030-ra 62%-kal fog csökkenni az uniós ETS-ágazatok kibocsátása. Ez jelentős mértékben, 19 százalékponttal meghaladja a hatályos jogszabályok szerinti 43%-os csökkentést. Az éves kibocsátáscsökkentés üteme is nőni fog, mégpedig a jelenlegi rendszer szerinti évi 2,2%-ról 2024 és 2027 között 4,3%-ra, 2028-tól pedig 4,4%-ra. Megerősítésre kerül a piaci stabilizációs tartalék, amely a kibocsátási egységekből kialakult többlet csökkentése révén stabilizálja a piacot. A megállapodás fokozatosan kivezeti a kibocsátási egységek bizonyos vállalkozások számára történő ingyenes kiosztását, és 2026 és 2034 között fokozatosan bevezeti az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust (CBAM) az érintett ágazatok tekintetében. Erre azt követően került sor, hogy az európai társjogalkotók december 13-án ideiglenes megállapodásra jutottak az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról.

A megállapodás a hajózási ágazat kibocsátását is beépíti az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe, így az EU az első olyan joghatóság, amely explicit szén-dioxid-árat állapít meg a tengerhasznosítási ágazatból származó kibocsátásokra. Az épületekből és a közúti közlekedésből, valamint egyes ipari ágazatokból származó kibocsátások csökkentésére irányuló tagállami erőfeszítések támogatása érdekében 2027-től új, különálló kibocsátáskereskedelmi rendszer lép életbe a vonatkozó tüzelőanyag-felhasználás tekintetében. Bár ezekben az ágazatokban a kibocsátáscsökkentés eddig nem volt elegendő ahhoz, hogy sikerüljön az EU-t tartósan a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló cél megvalósításához szükséges pályára állítani, az új rendszer költséghatékony kibocsátáscsökkentést fog biztosítani, és olyan bevételt generál majd, amely a tagállamok számára és a Szociális Klímaalap keretében nyújtott támogatáshoz fog rendelkezésre állni. A magasabb szintű rendszer a tüzelőanyagok beszállítóit fogja szabályozni, nem a háztartásokat és a járművezetőket. Biztosítékok kerülnek bevezetésre annak érdekében, hogy lehetővé váljon további kibocsátási egységek felszabadítása a piacon, ha az árak meghaladnak bizonyos küszöbértékeket, valamint hogy elkerülhető legyen a kettős árképzés, ha már nemzeti intézkedések vannak érvényben.

A mai kompromisszum növeli az Innovációs Alap és a Modernizációs Alap méretét is. A Modernizációs Alap három további tagállamot fog támogatni az átállásban. Az Innovációs Alap kibővül, és támogatni tudja majd a tengerhasznosítási ágazat dekarbonizációs erőfeszítéseit is.

Szociális Klímaalap létrehozása         

Az új Szociális Klímaalap célzott pénzügyi támogatást fog nyújtani a tagállamoknak ahhoz, hogy az energiahatékonysági intézkedésekbe, például az otthonok szigetelésébe, a hőszivattyúkba, a napelemekbe és az elektromos mobilitásba történő beruházások révén segítsék a kiszolgáltatott helyzetben lévő polgárokat és mikrovállalkozásokat. Emellett közvetlen jövedelemtámogatást is képes lesz nyújtani az új tagállami szociális klímatervek költségei legfeljebb 37,5%-ának fedezésére. 2026-ban, a közlekedésben és az építőiparban használt üzem- és tüzelőanyagokra vonatkozó új kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálybalépése előtt kezdi meg működését, és az uniós költségvetésből 65 milliárd eurós finanszírozásban fog részesülni, amit 25%-os tagállami társfinanszírozás egészít majd ki.

További lépések

A mai ideiglenes megállapodást a Parlamentnek és a Tanácsnak hivatalosan el kell fogadnia. E folyamat lezárultát követően az új jogszabály kihirdetésre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és hatályba lép.

Háttér-információk

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer 2005-ös bevezetése óta a kibocsátások 42,8 %-kal csökkentek a rendszer hatálya alá tartozó fő ágazatokban, vagyis a villamosenergia- és hőtermelés, valamint az energiaigényes ipari létesítmények esetében. 2021-ben az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítmények az EU teljes kibocsátásának mintegy 40%-át tették ki. A megerősített szabályok elengedhetetlenek ahhoz, hogy az EU elérje a Párizsi Megállapodás szerinti éghajlat-politikai célkitűzéseit, és megvalósítsa az európai zöld megállapodást.

Az európai zöld megállapodás az EU hosszú távú növekedési terve, amely arra irányul, hogy Európa 2050-re klímasemleges kontinenssé váljon. E cél elérése érdekében Európának 2030-ig legalább 55%-kal kell csökkentenie kibocsátásait az 1990-es szinthez képest. A kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatáról és a Szociális Klímaalap létrehozásáról szóló megállapodás alapvető lépés az európai zöld megállapodás megvalósítását célzó, „Irány az 55%!” elnevezésű bizottsági intézkedéscsomag elfogadása terén. A megállapodás a légi közlekedésre vonatkozó uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerről, a személygépkocsikra és a kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról, a közös kötelezettségvállalási rendeletről, a földhasználatról, a földhasználatról és a földhasználat-megváltoztatásról, valamint az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló közelmúltbeli megállapodások sorába illeszkedik.

A tárgyalások végén Frans Timmermans ügyvezető alelnök méltatta Mauro Petriccione korábbi éghajlat-politikai főigazgató tevékenységét, aki a Bizottság e javaslatokkal kapcsolatos munkáját irányította idén nyárig, amikor sajnálatos módon elhunyt.

A biztosi testület tagjainak gondolatai

Frans Timmermans,, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A kibocsátáskereskedelem az európai zöld megállapodás központi eleme – a szén-dioxid-kibocsátás megfizettetése. Az erősebb kibocsátáskereskedelmi rendszer elősegíti majd, hogy éghajlat-politikai céljainknak megfelelően ösztönözni tudjuk a dekarbonizációra irányuló beruházásokat, valamint a kibocsátások további és gyorsabb csökkentését. Az új Szociális Klímaalap révén az EU gondoskodni fog arról, hogy zöld átállásunk során megvédelmezzük a legkiszolgáltatottabbakat, és segítsük őket abban, hogy részeseivé váljanak az átállásnak. Egy kihívásokkal teli év végén nagy szükség van örömteli hírekre; a rendkívül kedvezőtlen körülmények ellenére folytatjuk az európai zöld megállapodás megvalósítását a fenntartható jövő érdekében.”

 

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2022. december 18.