A 2021–2027 közötti időszakban odaítélt kohéziós politikai támogatások várhatóan 1,3 millió munkahelyet teremtenek, és az évtized végéig átlagosan 0,5%-kal fogják növelni az EU GDP-jét, ami egyes tagállamok esetében 4%-os növekedést is jelenthet. Az említett támogatások emellett elősegítik a közjavak fejlesztését, és kézzelfogható, konkrét előnyöket biztosítanak az európai polgárok, régiók és városok számára. A fenti következtetéseket az a most közzétett jelentés vonta le, amely a kohéziós politika 2021–2027 közötti programozási időszakára vonatkozó eredményeiről szól.

Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, a kohéziós politikához kapcsolódóan 545 milliárd euró összegű beruházásra kerül majd sor az említett időszakban, amelyből 378 milliárd eurót az EU finanszíroz. Az említett beruházások elő fogják segíteni a tartós társadalmi-gazdasági felzárkózást, a területi kohéziót, Európa szociális és befogadó jellegét, valamint a zökkenőmentes és méltányos kettős átállást.

Intelligensebb és versenyképesebb Európa

A kohéziós politika határozottan támogatja a kutatást és az innovációt, és megoldást keres a digitális szakadék problémájára. Jobb hozzáférést tesz lehetővé például a kutatási létesítményekhez 83 000 kutató számára, és 725 000 vállalatot részesít támogatásban az innováció és az intelligens növekedés érdekében.

A kohéziós politika célja a közszolgáltatások korszerűsítése és digitalizációja (ez 22 500 közigazgatási szervet érint majd), valamint a vállalkozások digitális átalakulása. Támogatja továbbá a digitális készségeket és az infrastruktúrát, többek között 3,1 millió háztartás csatlakozását teszi lehetővé a nagy sebességű mobilhálózatokhoz és a vezetékes digitális infrastruktúrához.

Átállás a nulla nettó szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra és Európa reziliensebbé tétele

Az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló zöld beruházások szem előtt tartják az európai zöld megállapodás céljait: 2030-ra legalább 55%-kal csökkenteni az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását az Unióban, és 2050-re megvalósítani az EU klímasemlegességét.

A kohéziós politika révén ezért támogatásban részesülnek az energiahatékonyság és a megújuló energia területén megvalósuló projektek, amelyek különösen fontosak a REPowerEU terv részét képező kulcsfontosságú intézkedések végrehajtásának szempontjából. Például összesen 32 millió m² alapterületű középület és 723 000 háztartás profitálhat az energiahatékonysági fejlesztésekből, miközben további 9 555 MW megújulóenergia-kapacitás is kiépül.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakockázat-kezelés elősegítése érdekében a kohéziós politika 229 000 hektárnyi új zöld infrastruktúra kiépítését fogja támogatni.

A fenntartható városi mobilitás is részesül a támogatásokból: többek közt 1 230 km új és korszerűsített villamos- és metróvonal, valamint 12 200 km kerékpáros infrastruktúra kiépítéséhez fognak hozzájárulni.

16,4 millióval több ember fér majd hozzá tiszta vízhez és jobb szennyvíz-infrastruktúrához a kohéziós beruházásoknak köszönhetően.

Méltányos átállás

A kohéziós politika segíteni fog a klímasemlegességre való átállást leginkább megszenvedő embereknek és területeknek, hogy senki se maradjon ki a folyamatból.

Ezért csaknem 39 000 vállalkozásnak fog támogatást nyújtani az átállás megkönnyítése érdekében. Több mint 5 000 kis- és középvállalkozás jut majd olyan beruházásokhoz, amelyek az intelligens szakosodáshoz, az ipari átalakuláshoz és a vállalkozói léthez szükséges új készségek fejlesztését célozzák. Mintegy 120 000 munkanélküli részesül majd a munkaerőpiaci intézkedések jelentette előnyökből, és közel 200 000 személy szerezhet majd új képesítést.

Szociálisabb és befogadóbb Európa

A társadalmi szempontból inkluzív növekedés biztosítása érdekében, valamint a szociális jogok európai pillérével összhangban a kohéziós alapok befektetései az embereket támogatják, többek között a szakmai életükben is. A fentiek keretében legalább 6,5 millió munkanélküli szakmai készségfejlesztése és egész életen át tartó tanulása valósul meg, a készségek európai évének alapvető prioritásait követve. Ez hozzájárul majd azon 2030-ig elérendő uniós szintű cél teljesítéséhez, amely arra irányul, hogy a teljes felnőtt lakosság legalább 60%-a minden évben vegyen részt valamilyen képzésben.

Különleges hangsúlyt fektetnek több mint 3 millió ember integrációjának és befogadásának elősegítésére, akik közül 600 000-en marginalizált csoportokhoz tartoznak, például romák. Az alapok 1,7 millió tanulót is támogatnak az alap- és középfokú oktatásban, közel 3,5 millióan pedig majd új vagy korszerűsített felsőoktatási intézményekben tanulhatnak.

Jelentős javulásra lehet számítani az egészségügy és a tartós ápolás-gondozás terén, beleértve az infrastruktúrát és a felszereléseket is, emellett 60 millió beteg új vagy korszerűsített egészségügyi létesítményekben részesülhet orvosi ellátásban vagy kezelésben.

Jobb összeköttetések Európa-szerte

A kohéziós politika minden területi szinten támogatni fogja a hatékony közlekedési rendszereket, például a vasutat, amely az egyik legbiztonságosabb és legtisztább közlekedési mód: 3 900 km vasútvonal építésére vagy korszerűsítésére kerül majd sor a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) részeként.

Végezetül az európai területi együttműködési programok keretében olyan közös projektekbe történnek majd befektetések Unió-szerte és a szomszédos országokban, amelyek több mint 2 millió személy, 40 299 szervezet és 25 456 kis- és középvállalkozás részvételével valósulnak meg.

Háttér-információk

A kohéziós politika a legfontosabb hosszú távú beruházási eszköz az EU-ban. Hozzájárul az EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítéséhez, kiigazítja az országok és régiók közötti egyenlőtlenségeket, és megvalósítja az Unió politikai prioritásait.

A kohéziós politika végrehajtása több alapon keresztül történik:

• Az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamennyi uniós régió és város társadalmi és gazdasági fejlesztésére irányuló beruházásokat eszközöl.
• A Kohéziós Alap az alacsonyabb életszínvonalú uniós országokban történő környezetvédelmi és közlekedési beruházásokért felel.
• Az Európai Szociális Alap Plusz a munkahelyeket támogatja, és ezzel méltányos és szociálisan befogadó társadalmat hoz létre az EU-ban.
• Az Igazságos Átmenet Alap a klímasemlegességre való átállás által legérzékenyebben érintett régiókat karolja fel.

A kohéziós politika célkitűzései a következőkre irányulnak:

• versenyképesebb és intelligensebb Európa;
• zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és a nulla nettó szén-dioxid-kibocsátásra átálló, reziliens Európa;
• egy jobban összekapcsolt Európa megteremtése a mobilitás fokozásával;
• szociálisabb és befogadóbb Európa;
• a polgárokhoz közelebb álló Európa, alulról felfelé építkező, helyi alapú megközelítéssel. A szubregionális területek és a helyi közösségek megerősítése, hogy integrált és részvételen alapuló módon azonosítsák saját prioritásaikat és projektjeiket;
• az Unió 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai céljai felé való igazságos átmenet és az Unió gazdaságának 2050-ig megvalósítandó klímasemlegessége, a Párizsi Megállapodás alapján.

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2023. május 2.