A Európai Parlament felvázolta, hogy milyen módon alakítaná át a káros adózási gyakorlatok elleni uniós szakpolitikát és mi alapján értékelné a nemzeti adórendszereket.

Miközben világszerte és az Unión belül is egyfolytában komoly adóverseny zajlik, a képviselők szerint az Uniónak ideje lenne határozottan fellépnie a tagállamokat jelentős adóbevételtől megfosztó, tisztességtelen versenyt eredményező és az állampolgárok bizalmát aláásó adózási gyakorlatokkal szemben.

A Parlament az 506 szavazattal, 81 ellenszavazat és 99 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban kijelenti, hogy ugyan a tagállamok közötti adóverseny önmagában nem jelent problémát, közös elvekben kellene megállapodni azzal kapcsolatban, hogy az egyes országok milyen mértékben használhatják adórendszerüket és adópolitikájukat vállalkozások és nyereség bevonzására. Ennek ellenőrzése most hatástalan, vélik a képviselők, mert az uniós szakpolitika és jogalkotás nem tartotta a lépést az elmúlt 20 évben kialakult kreatív adózási rendszerekkel.

Az Unióban elterjedt adórendszerek helyreállítása

A képviselők az állásfoglalásban számos javaslatot tesznek a káros adózási rendszerek gyors átalakítására, többek között az alábbiakat:

• meg kellene határozni a „gazdasági tartalom minimumszintjének" fogalmát - ez a vállalat által végzett gazdasági tevékenységnek azt a minimum szintjét szabná meg, amelyet a vállalatnak az adott országban való adózáshoz feltétlen teljesítenie kell;
• felkérik a Bizottságot, hogy dolgozzon ki iránymutatást arról, hogyan lehet olyan tisztességes és átlátható adózási ösztönzőket bevezetni, amelyek nem vezetnek az egységes piac torzulásához;
• felkérik a Bizottságot, hogy értékelje a szabadalmi adókedvezmények és a szellemi tulajdonra vonatkozó egyéb rendszerek hatékonyságát;

és az európai szemeszter keretében évente kiadott, országspecifikus ajánlásokat használják ki az agressszív adótervezés visszaszorítására.

A káros adórendszerek ellen alkalmazott legfontosabb uniós eszköz átalakítása

A képviselők mindenekelőtt alapjaiban átírnák az uniós tagállamok társasági adózására vonatkozó magatartási kódexet, amelyet a káros adóverseny kiküszöbölésére használnának. A kódexben szereplő kritériumokat, a szabályok használatát és hatályát egyaránt felül kell vizsgálni, mondják a képviselők.

A magatartási kódex jelenleg az adókedvezményeken alapuló rendszerekre fókuszál, ezért az adózási rendszer károsságának megállapításához használt kritériumai elavultak, fogalmaz az állásfoglalás, amely szerint a preferenciális rendszereket már más technikák váltották fel. Az új feltételrendszernek és a kódex hatályának sokkal szélesebb körűnek kellene lennie, és tartalmazna kell egy tényleges adókulcsra vonatkozó kritériumot, összhangban a jövőbeli, nemzetközileg elfogadott tényleges minimális adókulccsal. A feltételek között szilárd és progresszív gazdasági tartalmi követelményeknek is szerepelnie kell. A kódex alkalmazásának módja szintén reformra szorul: a döntéseket kötelező érvényűvé, a döntési folyamatot pedig átláthatóbbá és hatékonyabbá kellene tenni.

A képviselők az állásfoglalásban részletes tervet dolgoztak ki a jelenleg érvényes magatartási kódexet felváltó, az „agresszív adótervezési konstrukcióra és alacsony adómértékekre vonatkozó keretrendszerről".

Aurore Lalucq (S&D, Franciaország) jelentéstevő szerint

„A Pandora-iratok körüli botrány emlékeztet arra, hogy mennyire fontos, hogy közös és nagyszabású európai szabályzással vegyük elejét a tagállamok közti vetélkedésnek a vállalatoknak nyújtott adókedvezmények terén, és világszerte fellépjünk az adóparadicsomok ellen. A Parlament a jelentésben leszögezi, hogy a társasági adóval kapcsolatban a tagállamok számára összeállított magatartási kódex elavult. Ezért át kell azt írni, szigorítani kell az adóparadicsomok besorolási kritériumait és kötelezővé kell tenni a kódex ajánlásait. Így lehet majd hatékonyan fellépni a káros adórendszerekkel és az agresszív adóversennyel szemben."

A vita magyar felszólalója

Győri Enikő (független)

Háttér

Az elmúlt évtized multinacionális vállalatait és gazdag befektetőit érintő, egyre gyakoribb adózási botrányai (Lux Leaks, Panama- és Paradise-iratok, és a legutóbbi Pandora-iratok) rávilágítottak az adóelkerülés gyakoriságára és súlyosságára, és egyben arra, hogy milyen sürgős kitalálni, hogyan lehet a jelenséget véglegesen visszaszorítani.

Az OECD társaságiadóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással (BEPS) kapcsolatos, konzervatív becslései szerint az állami költségvetések évente a globális társasági adókból származó bevételek 4-10 százalékától, azaz 84-202 milliárd eurótól esnek el.

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2021. október 7.