Az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács politikai megállapodásra jutott annak érdekében, hogy az EU nagyobb befolyást gyakorolhasson a nem uniós közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésre, és ezáltal bővüljenek az uniós vállalkozások lehetőségei. A nemzetközi közbeszerzési eszközről szóló megállapodás a március 14-én, hétfőn Brüsszelben tartott utolsó háromoldalú egyeztetést követően jött létre.

Az EU közbeszerzési piaca az egyik legnagyobb és leghozzáférhetőbb a világon. Ezzel szemben az EU legnagyobb kereskedelmi partnerei közül többen is olyan korlátozó gyakorlatokat alkalmaznak piacaikon, amelyek hátrányosan megkülönböztetik az uniós vállalatokat. Ezek a korlátozások olyan versenyképes uniós ágazatokat érintenek, mint az építőipar, a tömegközlekedés, az orvostechnikai eszközök szektora, a villamosenergia-termelés és a gyógyszeripar. A nemzetközi közbeszerzési eszköz segíteni fog e probléma kezelésében, hiszen lehetővé teszi az EU-nak, hogy vizsgálatot kezdeményezzen abban az esetben, ha valamelyik harmadik ország közbeszerzési piacán állítólagos korlátozások vannak érvényben uniós vállalatokkal szemben, konzultációkat folytasson az érintett országgal közbeszerzési piacának megnyitásáról, végső esetben pedig korlátozza az uniós vállalatokra korlátozásokat alkalmazó ország vállalatainak hozzáférését az EU közbeszerzési piacaihoz.

Valdis Dombrovskis, a Bizottság ügyvezető alelnöke és a kereskedelempolitikáért felelős biztos így nyilatkozott: „Az egyenlő versenyfeltételek elengedhetetlenek vállalataink versenyképességéhez. Az EU fenntartotta közbeszerzési piacának nyitottságát, ez azonban nem mondható el sok harmadik ország esetében, ahol vállalataink még mindig méltánytalan akadályokkal szembesülnek. A jövőben is arra fogunk törekedni, hogy az ilyen jellegű problémákat párbeszéd útján oldjuk meg. De végső esetben, az új nemzetközi közbeszerzési eszközt latba vetve eredményesebben fel tudunk lépni ezeknek az akadályoknak a felszámolásáért, előmozdítva ezzel a tisztességes versenyt, ami mindenki javát szolgálja.”

A nemzetközi közbeszerzési eszközzel a Bizottság végső soron korlátozni fogja tudni bizonyos vállalatok hozzáférését az EU közbeszerzési piacaihoz – vagy kiigazító intézkedésekkel az érintett országból benyújtott ajánlatok értékelése során, vagy pedig ezeknek az ajánlatoknak a kizárása révén. A kiigazító intézkedések a gyakorlatban azt jelentik, hogy az adott országból benyújtott ajánlatok esetében az árajánlatot az ajánlatban ténylegesen feltüntetett árnál magasabbnak tekintik. Ez versenyelőnyt biztosítana az EU-országok és más harmadik országok ajánlattevői számára az uniós közbeszerzési piacokon.

A nemzetközi közbeszerzési eszköz alkalmazására azonban végső esetben kerülne sor. E lépés megtétele előtt a Bizottság vizsgálatot indítana, hogy megállapítsa, valóban fennáll-e az állítólagos korlátozás az adott harmadik országban az uniós vállalkozások közbeszerzésekben való részvétele terén. Az uniós árukra, szolgáltatásokra és/vagy beszállítókra vonatkozó korlátozások tárgyában indított vizsgálattal párhuzamosan a Bizottság egyeztetést kezdeményezne az érintett országgal az ottani közbeszerzési piac megnyitásáról. Ilyen egyeztetésre nemzetközi megállapodásra irányuló tárgyalások formájában is sor kerülhet.

Mindenesetre, amennyiben a harmadik ország felhagy korlátozó gyakorlatával, az EU sem fog korlátozó intézkedéseket hozni. A nemzetközi közbeszerzési eszköz nem érintené a már fennálló uniós kötelezettségvállalásokat, köztük a közbeszerzésről szóló WTO-megállapodást és a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat.

Háttér-információk

A közbeszerzés meghatározza, hogy a hatóságok miként fordíthatnak közpénzeket áruk és szolgáltatások vásárlására. Ez többek között kiterjedhet a számítógép-vásárlástól kezdve a közútépítésen át egészen a közlekedési hálózatok üzemeltetéséig. A közbeszerzés a nemzetgazdaságok jelentős részét teszi ki. A közbeszerzési kiadások az egyes országok GDP-jének átlagosan 10–20%-át teszik ki, és világszerte több mint 8 billió (ezermilliárd) eurót képviselnek az üzleti lehetőségek terén.

Az EU kiáll a nyitott nemzetközi közbeszerzési piacok mellett, és megnyitotta saját közbeszerzési piacát számos, harmadik országból származó áru és szolgáltatás előtt. A zárt közbeszerzési piacok ellehetetlenítik a versenyt, csökkentik az átláthatóságot, felhajtják a közjavak és szolgáltatások adófizetőkre háruló költségeit, és növelik a korrupció kockázatát.

A nemzetközi közbeszerzési eszközt a Bizottság először 2012-ben javasolta, majd 2016-ban módosított javaslatot terjesztett elő. A Tanács 2021 júniusában elfogadta a nemzetközi közbeszerzési eszközről szóló javaslattal kapcsolatos álláspontját.

A következő lépések

E politikai megállapodást követően az Európai Parlament és a Tanács hivatalosan elfogadja majd a módosított rendeletet annak érdekében, hogy az a lehető leghamarabb hatályba léphessen.

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2022. március 14.