A tagállamok kérésére az Európai Bizottság szerdán közzétette elképzeléseit arról, hogy milyen feltételek mellett és milyen lépéseken keresztül kellene az EU tagállamainak visszavonniuk a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedéseket, hogy fokozatosan visszatérhessen az élet a normális kerékvágásba. A normalizálódás egyik Brüsszel által szükségesnek tekintett feltétele a nagy volumenű szűrőtesztelési kapacitás megléte.

Ursula von der Leyen, a testület elnöke hangsúlyozta, hogy a „kivezetési stratégiával” Brüsszel célja nem az, hogy jelzést adjon a visszavonulás megkezdésére, hanem az, hogy egyfajta keretet teremtsen az ilyen tagállami döntésekhez. 

A Bizottság szerint a kormányoknak három kritériumot kellene figyelembe venniük, amikor azt mérlegelik, hogy eljött-e az idő a járvány elterjedését fékezni hivatott korlátozások feloldására. Az első kritérium, aminek a testület szerint ehhez rendelkezésre kell állnia járványügyi. Jelesül az, hogy tartósan csökkenjen vagy stabilizálódjon az új megbetegedések és/vagy az újonnan kórházi ápolásra szorulók száma. A második feltétel, hogy a tagállamok betegellátó rendszere megfelelő kapacitásokkal rendelkezzen, megfelelő számú kórházi ággyal, gyógyászati termékekkel és védőfelszerelésekkel. A harmadik kritérium pedig az, hogy rendelkezésre álljon a nyomon követéshez szükséges elegendő kapacitás, ideértve a szűrőtesztek nagy volumenű elvégzéséhez szükséges kapacitást a fertőzött személyek kiszűrésére és izolálására, és mozgásuk figyelemmel kísérésére. 

A Bizottság arra is felhívja a figyelmet, hogy a korlátozó intézkedések fokozatos visszavonása elkerülhetetlenül az új fertőzések számának növekedését idézi majd elő és ezen intézkedések esetleges újrabevezetését is szükségessé tehetik. 

Jóllehet a járvány súlyossága szempontjából tagállamról tagállamra jelentősen eltérő a helyzet, Brüsszel mégis fontosnak tart egy közös megközelítést. Megítélése szerint ehhez a kormányoknak három szempontot kellene figyelembe venniük, amikor az intézkedések kivezetéséről döntenek. Először is minden ilyen lépésnek tudományosan megalapozottnak kell lennie és a közegészségügyre kell elsősorban tekintettel lennie a szociális és gazdasági szempontokat sem figyelmen kívül hagyva. Másodszor: az intézkedések visszavonását koordinálni kell a tagállamok között a negatív átgyűrűző hatások megelőzése végett. Végül a tagállamok közötti tisztelet és szolidaritás továbbra is elengedhetetlen a jobb koordinációhoz, kommunikációhoz és az egészségügyi-, illetve szociális-gazdasági hatások közömbösítéséhez. 

A Bizottság az európai járványmegelőzési központ (ECDC) és a COVID-19 miatt létrehozott tudományos tanácsadói testület tanácsaira alapozva ajánlásokat tett közzé arról, hogyan oldják fel fokozatosan a korlátozásokat. 

A folyamatnak először is fokozatosan kell végbemennie, úgy, hogy a különböző intézkedéseket nem egyszerre, hanem több lépésben oldják fel, elegendő időt (például egy hónapot) hagyva a lépések között, hogy legyen idő a hatások mérésére. 

A következő elv, hogy az általános jellegű intézkedéseket fokozatosan célzottakkal kellene felváltani, ami lehetőséget adna a társadalomnak a normális kerékvágásba való fokozatos visszatérésre.  

A sérülékeny csoportok, így az idősek és a krónikus betegségekben szenvedők például hosszabb idejű védelemre szorulnak. A koronavírussal diagnosztizált és az enyhébb tüneteket produkáló személyeknek karanténban kellene maradniuk és megfelelő kezelésben részesülniük. 

A Bizottság szerint a meglévő általános jellegű korlátozó intézkedéseket biztonságos alternatívákkal kellene felváltani, amelyek megkönnyítenék a szükséges gazdasági tevékenységek újraindítását. (például a szolgáltatások kategorikus tiltása helyett rendszeresen fertőtleníteni az állomásokat és közlekedési eszközöket, üzleteket és munkahelyeket).

A kormányok kezébe rendkívüli hatásköröket adó általános szükséghelyzeteket az ajánlás szerint az alkotmányos rendelkezésekkel összhangban álló „célzottabb intézkedésekkel” kellene felváltani. (Arról nem tesz említést a dokumentum, hogy milyen célzott lépésekre gondol). 

A korlátozások feloldását azokkal az intézkedésekkel kellene kezdeni, amelyek helyi szinten fejtik ki a hatásukat, hogy aztán fokozatosan kiszélesítsék a földrajzi lefedettséget a nemzeti sajátságok figyelembe vételével. Ezzel a módszerrel szükség esetén könnyebb lesz a korlátozások újrabevezetése.  

A dokumentum belső és a külső határok újranyitására is szakaszos megközelítést javasol, aminek a Schengen-térség normális működéséhez kell végül visszavezetnie. 

A Bizottság szerint a belső határellenőrzéseket összehangoltan kell felszámolni. Az utazási korlátozásokat és a határellenőrzést a testület szerint akkor kellene megszünteni, ha és amikor a határmenti régiókban a járványügyi helyzet eléggé hasonló, és a távolságtartásra vonatkozó szabályokat széleskörűen és fegyelmezetten betartják. A határok fokozatos megnyitásánál a határokon át ingázó és az idénymunkásoknak kellene elsőbbséget biztosítani. 

Az utazási korlátozásokat első körben olyan térségek között célszerű lazítani, ahol a fertőzés mértéke viszonylag alacsony szinten van. A járványügyi központ a tagállamokkal együttműködve felállít egy listát majd ezekről a térségekről.   

A külső határok újranyitására és nem az EU-ban lakók beutazásának engedélyezésére csak egy második szakaszban kerülhet sor, és ennek során figyelembe kell venni a koronavírus-járvány mértékét és elterjedését az EU-n kívül. 

A dokumentum aláhúzza, hogy a gazdasági tevékenységeket is fokozatosan kell újraindítani. Egy biztos, nem szabad, hogy a teljes lakosság egyszerre térjen vissza a munkahelyre. Ehelyett kezdetben a kevésbé veszélyeztetett csoportoknak és szektoroknak kellene zöld utat adni, amelyek lényegesek a gazdasági tevékenységek biztosításához. Ilyen például a közlekedés. A távmunkát továbbra is ösztönözni kell, mivel a távolságtartás szabályai nagyjából-egészében fennmaradnak. 

A Bizottság ugyancsak a fokozatos megközelítést javasolja az emberek gyülekezésének engedélyezésnél. A sorrendiséget illetően a hatóságoknak ajánlott a különböző tevékenységi kategóriák sajátosságaira fókuszálni. Ezek: az iskolák és egyetemek (kisebb előadók és osztálytermek, eltérő ebédidők stb.), kiskereskedelem (az egyidejűleg az üzletben tartózkodók számának korlátozása). Szociális aktivitás (éttermek, kávék – korlátozott nyitvatartás, vendégek, ügyfelek számának korlátozása) és tömegrendezvények (fesztiválok, koncertek, sportesemények). 

A közlekedési szolgáltatások fokozatos újraindítását a Bizottság szerint az utazási korlátozások szakaszosan történő feloldásához kellene hozzáigazítani. Az alacsony kockázatú, személyi közlekedést (így a személyautókat) minél előbb engedélyezni lehetne, miközben a tömegközlekedési módokat a megfelelő egészségügyi kísérőintézkedésekkel együtt kell fokozatosan újraindítani. 

A dokumentum hangsúlyozza, hogy a vírus terjedésének megelőzését szolgáló erőfeszítéseket fenn kell tartani. A védőmaszkok közösségben való alkalmazását megfontolandónak nevezi, különösen forgalmas, zárt helyeken, int amilyenek a zöldségesek, a bevásárlóközpontok vagy a tömegközlekedési eszközök. A védőmaszkok viselése ugyanakkor nem helyettesítheti, hanem csak kiegészítheti a már bevezetett megelőző intézkedéseket, amilyen a fizikai távolságtartás, vagy a gyakori kézmosás. Az egészségügyi dolgozóknak elsőbbséget kell biztosítani az orvosi védőmaszkok használatánál a közösségi célú védőmaszk-használattal szemben.  

A helyzet alakulását folyamatosan nyomon kell követni és a dokumentum szerint készen kell állni szükség esetén a szigorúbb korlátozó intézkedésekre. Az ezen alapuló döntést egy formális terv és pontos kritérium alapján kell meghozni. A Bizottság meg fogja bízni az ECDC-t a jövőbeni hasonló zárlatokra vonatkozó közös uniós megközelítés kialakításával. 

Forrás: Bruxinfo, 2020. április 15.