Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára tájékoztatta az MTI-t az online számlázással és az önszámlázással kapcsolatosan. Úgy fogalmazott, hogy „elkezdődik ma egy új, online korszak, amelyben az adóhivatal már minden számlát lát.” A szakpolitikus kiemelte, hogy a március 31-ig tartó szankciómentesség lejártát követően továbbra is méltányosan, az adózóval együttműködve jár el a NAV.

Nyilatkozatának leglényegesebb elemei:

• A gazdaság újraindításának egyik fontos eleme az, hogy idén a mi javaslatunkra a koronavírus-járvány miatt a kis- és középvállalkozások (kkv) helyi iparűzési adójának (HIPA) maximális mértéke a felére csökken, azaz 1%-nál nem lehet magasabb az adó mértéke. 2021-ben a változtatás nyomán 150 milliárd forint maradhat a kisebb vállalkozásoknál.
• A felére csökkentett adómérték már a 2021-ben fizetendő iparűzési adóelőleg fizetésénél is alkalmazható, ám ennek az adókönnyítésnek az igénybevételéhez a vállalkozónak 2021. február 25-ig be kell jelentenie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) az összes helyi adótörvény szerinti telephelyét, és nyilatkoznia kell a jogosultság fennállásáról, így többek között arról is, hogy kkv-nak minősül.
• Az elektronikus nyilatkozattételi kötelezettség nem terheli azokat a kkv-kat, amelyeknek a törvény alapján nem kell adóelőleget fizetni, így például a HIPA-ban egyszerűsített adómegállapítást választó KATA adózást választók, akik két részletben fizetnek adót, valamint a jogelőd nélkül kezdő vállalkozókat.
• A 2021. február 25-ig esedékes elektronikus nyilatkozattétel csak az adóelőleg kedvezményes fizetéséhez szükséges; az egy százalékos iparűzési adó mérték alkalmazásához nem.
• Az alacsonyabb adómérték automatikusan jár a kkv-nak, így 2021-re vonatkozóan minden érintett a felére csökkentett, legfeljebb 1%-os mértékű adót fogja majd megfizetni 2022. május 31-én.
• Egyre erősebb az adótudatosság a kkv-k körében is. Ritka az, amikor több mint egy héttel a lejáró határidő előtt az érintettek jelentős része teljesíti az előírt kötelezettséget. Kiemelkedő eredmény az, hogy február 17-ig már mintegy 340 ezer vállalkozás megtette nyilatkozatát - mindez a vállalkozások mellett az adózási szakemberek érdeme is.
• Egy vállalkozás akkor jogosult a kedvező iparűzési adómérték alkalmazására, ha mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül, de a nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a négymilliárd forintot. A vállalkozó és a kapcsolódó, illetve partnervállalkozások adatait össze kell számítani, vagyis a négymilliárd forintos értékhatár, valamint a foglalkoztatotti létszámra vonatkozó határ nem az egyedi vállalkozás szintjén, hanem "csoportszinten" értelmezendő.

A Pénzügyminisztérium az önszámlázással kiállított számlák tekintetében teljesítendő számlaadat-szolgáltatási kötelezettségre vonatkozóan az alábbi tájékoztatást adta:

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2020. december 16.-án a honlapján közzétett közleménye értelmében, az ott meghatározott esetekben nem alkalmaz szankciót a számlaadat-szolgáltatási kötelezettség elmulasztása, nem megfelelő teljesítése esetén. Ez a szankciómentes időszak 2021. március 31-én lejár.

A számlaadat-szolgáltatási kötelezettség a számlakibocsátásra kötelezett adóalanyt (értékesítőt) terheli akkor is, ha a számlát, számlával egy tekintet alá eső okiratot a felek megállapodása alapján az értékesítő nevében a vevő állítja ki (önszámlázás). Az önszámlázás lehetősége adott határon átnyúló ügyletek esetében is, vagyis amikor a vevő az EU másik tagállamában vagy az EU-n kívül telepedett le. Ugyanakkor a belföldi teljesítési helyű ügyletekről kibocsátott számlákra, számlával egy tekintet alá eső okiratokra (Közösségen belüli termékértékesítés, termékexport) a számlaadat-szolgáltatás vonatkozik.

A fent leírt esetekben a számlaadat-szolgáltatás teljesítését lehetővé tevő technológiák alkalmazhatóságát a Pénzügyminisztérium jelenleg vizsgálja, továbbá 2021. június 30-ig az adóhatóság méltányosan jár el, vagyis eltekint a mulasztási bírság kiszabásától, ha a számlaadat-szolgáltatásra kötelezett adóalany nem vagy nem megfelelően tesz eleget a számlaadat-szolgáltatási kötelezettségének az alábbi esetben:

- a termék beszerzőjével történt megállapodás értelmében a számlát a beszerző állítja ki az értékesítő nevében, és

- a termék beszerzője nem telepedett le gazdasági céllal belföldön és nem rendelkezik, és nem is kellene belföldi adószámmal rendelkeznie.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatója IDE kattintva érhető el.