Települési szennyvíz: a Tanács a hatékonyabb kezelést célzó új szabályokat fogadott el
A Tanács véglegesen zöld utat adott a települési szennyvíz kezeléséről szóló módosított uniós irányelvnek. A módosított irányelv kiterjeszti a hatályt a kisebb agglomerációkra, több szennyező anyagra terjed ki – a mikroszennyező anyagokat is beleértve –, valamint hozzájárul az energiasemlegességhez.
Az új szabályok elfogadása kiemelten fontos feladatként szerepel az EU szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervében.
A módosított irányelv értelmében a tagállamoknak az 1000 fős lakosegyenérték feletti agglomerációk szennyvizét kell az uniós minimumszabályoknak megfelelően gyűjteniük és kezelniük (a korábbi szabályokban meghatározott 2000 fős lakosegyenérték helyett). A lakosegyenérték (LE) a településiszennyvíz-szennyezés kiszámításához használt mértékegységet jelenti.
A szennyezés hatékonyabb kezelése és a kezeletlen települési szennyvíz környezetbe történő kibocsátásának megelőzése érdekében 2035-ig minden 1000 és 2000 fő közötti lakosegyenértékű agglomerációt gyűjtőrendszerrel kell ellátni, és az összes háztartásiszennyvíz-forrást rá kell kötni erre a rendszerre.
Az ilyen agglomerációk esetében a tagállamoknak 2035-re el kell távolítaniuk a biológiailag lebomló szerves anyagokat a települési szennyvízből (másodlagos kezelés), mielőtt azt a környezetbe kibocsátanák. Eltérések fognak vonatkozni azokra a tagállamokra, ahol a gyűjtőrendszerek általi lefedettség szintje nagyon alacsony, és ahol ezért jelentős beruházásokra lenne szükség e téren. Azon tagállamok számára, amelyek nemrégiben csatlakoztak az EU-hoz, és a közelmúltban jelentős beruházásokat hajtottak végre a jelenlegi irányelv végrehajtása érdekében (azaz Románia, Bulgária és Horvátország esetében) szintén lehetővé kell tenni eltérések alkalmazását.
2039-re kötelező lesz a nitrogén és a foszfor eltávolítása (harmadlagos kezelés) a legalább 150 000 LE terhelést jelentő települési szennyvizet kezelő településiszennyvíz-tisztító telepek esetében. E településiszennyvíz-tisztító telepek esetében a tagállamoknak 2045-re további – úgynevezett negyedleges – kezelést kell alkalmazniuk a mikroszennyező anyagok eltávolítása érdekében.
A települési szennyvízben található mikroszennyező anyagok fő forrását jelentő gyógyszerek és kozmetikumok gyártóinak – a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) révén és a „szennyező fizet” elvvel összhangban – legalább 80%-ban hozzá kell járulniuk a negyedleges kezelés többletköltségeihez.
A településiszennyvíz-kezelés ágazata fontos szerepet tölthetne be az üvegházhatásúgáz-kibocsátások jelentős csökkentésében és annak előmozdításában, hogy az EU elérje a klímasemlegességi célkitűzését. Az új szabályok energiasemlegességi célt vezetnek be, ami azt jelenti, hogy 2045-re a legalább 10 000 LE terhelést kezelő településiszennyvíz-tisztító telepeknek az általuk előállított megújuló energiaforrásokból származó energiát kell majd felhasználniuk.
Az irányelvet alá kell írni és ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az irányelv a kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
A tagállamoknak akkortól kezdve 31 hónap áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy nemzeti jogszabályaikat hozzáigazítsák az új szabályokhoz (azaz „átültessék az irányelvet”).
A települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvet 1991-ben fogadták el. Az irányelv célja a környezet megóvása volt „a települési forrásokból és meghatározott iparágakból származó szennyvízkibocsátások káros hatásaitól”.
A Bizottság 2019-ben elvégezte az irányelv értékelését. Az értékelés megerősítette, hogy a korábbi irányelv az elmúlt három évtizedben rendkívül hatékonynak bizonyult a vízszennyezés csökkentése és a szennyvízkibocsátások kezelésének javítása szempontjából.
Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy vannak olyan szennyezési források, amelyekre a hatályos szabályok nem terjednek ki kellőképpen. Ezek közé tartozott a kisebb agglomerációkból származó szennyezés és a káros mikroszennyező anyagok széles köre. Ezen túlmenően az értékelés arra is rávilágított, hogy a településiszennyvíz-kezelés a legtöbb energiát fogyasztó ágazatok egyike a közszektorban.
A Bizottság 2022. október 26-án benyújtotta az irányelv módosítására irányuló javaslatát. A két társjogalkotó 2024. január 29-én megállapodásra jutott a szöveg végleges formájáról.
(Forrás: EU tanács sajtóközlemény)