A Kormány gazdasági akciótervéről azt nyilatkozta, hogy négy fő célt fogalmaztak meg a KKV-k európai uniós összehasonlításban való felzárkóztatásra 2030-ig, melyek az alábbiak:

1. A KKV-k beruházási aránya az összberuházáson belül 30%-ról 40%-ra emelkedjen.
2. A KKV-k exportaránya a jelenlegi stagnáló 5%-ról 7%-ra növekedjen.
3. Az egy foglalkoztatottra eső GDP összeg a KKV-knál a 2020-as 19 ezer euróról 28 ezer euróra emelkedjen 2030-ra.
4. A KKV-k hitelpenetrációja a jelenlegi kb 13-17% közötti szintről 20%-ra növekedjen.

Kiemelte továbbá, hogy az új államtitkárság először a beruházások ösztönzésére kíván fókuszálni, melyben érdekében folyamatosan vizsgálni és elemezni fogják a „fogyasztási puzzle”-t, vagyis azt, hogy miképpen alakul a kkv-kat érintő fogyasztási kereslet. Ezen felül az államtitkárság célja, hogy a célzott támogatási programok szabályozási és adminisztrációs terhének összetettsége, bonyolultsága csökkenjen.

A Kormány akciótervének keretében az alábbi programok valósulhatnak meg:

1. A Széchényi Kártya Program kedvezőbbé tétele,
2. a kkv-k beruházásait és versenyképességét támogató tőkeprogram,
3. a kkv-k exportját élénkítő új hitelprogram,
4. a kkv-k kifektetéseit támogató hitel és tőkeprogram,
5. a kkv-k beruházásait célzottan támogató „1+1” Program,
6. a kkv-k digitalizációs csomagja, melynek célja, hogy minden kkv saját honlappal és email elérhetőséggel rendelkezzen, mert e nélkül egy versenyképes vállalkozás ma már gyakorlatilag nem létezhet,
7. vállalkozásfejlesztési uniós program,
8. vállalati elektromosautó-támogatási program.

A nemzetgazdasági miniszter mindezek mellett kiemelte, hogy a kkv-kra vonatkozóan is fel kell építeni egy olyan célzott beruházás-támogató rendszert, mint a nagyberuházásokat támogató Egyedi Kormánydöntés (EKD).

Miniszter úr a fenti akcióterv mellett az alábbi területeken tervez felülvizsgálatot:

1. E-kereskedelem: A külföldi vásárlások növekedése és a webshopok forgalma problémát jelent, amelyet kezelni kell. A webshopok nem fizetnek kiskereskedelmi, társasági vagy iparűzési adót, így költségelőnyben vannak a fizikai boltokkal szemben. Szükséges tartja a webshopok adóztatása és az áfa-kezeltetésük felülvizsgálatát, hogy ugyanannyi adót fizessenek, mint a hagyományos. A kormány célja az egyenlő versenyfeltételek biztosítása.
2. Otthonteremtés és lakáspiac: A lakásvásárlások 70-80%-a befektetési céllal történik, míg csupán 20%-a az otthonteremtés. Az átlagos lakásméret 40 négyzetméter, melynek Budapesten 1 millió forint/négyzetméter az ára. A lakáscélú hitel átlagosan 18 millió forint, 7%-os kamat mellett.

Bérkérdés: A 2025-től érvényes mértékeknél a 2024-es átlagbéreket vegyék alapul, mivel ezek alacsonyabbak, mint a 2025-ös várható átlagbérek. A garantált bérminimum magyar sajátosság, ezért a statisztikák nem különítik el a kétféle bérminimumot. Fontos lenne, hogy a minimálbért az összes tényező figyelembevételével számolják ki, beleértve a garantált bérminimumot és a közmunkát is, mivel ez adná a legpontosabb képet. Ezzel a módszerrel akár az uniós rangsor 16. helyére is felkerülhetnénk.

A miniszter az akcióterv sikeres végrehajtása érdekében arra kérte a kamarák vezetőit, hogy segítsék a program megismerését és bemutatását is annak érdekében, hogy az akcióterv minél több vállalkozáshoz eljusson. Ennek a felelőse a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről az új kkv államtitkár lesz. A nemzetgazdasági miniszter továbbá arra kérte a gazdasági kamarákat, hogy vegyenek részt a hazai kkv-k megerősítésében és a kkv-kat célzó akcióterv kidolgozásában, amely dinamizálja és magasabb növekedési pályára állítja a nemzetgazdaságot.