Az Európai Bizottság a minőségi jogalkotásról szóló közleményt fogadott el, amelyben számos javaslatot tett az uniós jogalkotási folyamat javítására. Európa helyreállításának elősegítése érdekében minden eddiginél fontosabb, hogy a jogalkotás a lehető leghatékonyabb legyen, és hogy az uniós jogszabályok jobban megfeleljenek a holnap szükségleteinek.

Maroš Šefčovič, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős alelnök így nyilatkozott: „A Bizottság már most is a világ egyik legjobb minőségi jogalkotási rendszerével rendelkezik, de még akadnak teendőink. Ezért fokozzuk az uniós jogszabályok egyszerűsítésére és az általuk jelentett terhek csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, miközben jobban kihasználjuk a stratégiai előrejelzést, és támogatjuk a fenntarthatóságot és a digitalizációt. A siker érdekében azonban valamennyi érdekelt félnek együtt kell működnie a magas színvonalú uniós szakpolitikai döntéshozatal működtetéséhez, amely erősebb és reziliensebb Európát eredményez.”

Kulcsfontosságú az uniós intézmények, a tagállamok és az érdekelt felek – köztük a szociális partnerek, a vállalkozások és a civil társadalom – közötti együttműködés. A jelenlegi és jövőbeli kihívások kezelése érdekében a Bizottság a következő intézkedéseket javasolta:

- a beruházásokat hátráltató akadályok és bürokrácia felszámolása és a XXI. századi infrastruktúra kiépítése, együttműködés a tagállamokkal, a régiókkal és a legfontosabb érdekelt felekkel,
- a nyilvános konzultációk egyszerűsítése egy egységes „véleményezési felhívás” bevezetésével a továbbfejlesztett „Ossza meg velünk véleményét!” portálon,
- az „egy be, egy ki” elv bevezetése a polgárok és a vállalkozások terheinek minimalizálása érdekében, különös figyelmet fordítva a jogszabályok alkalmazásának következményeire és költségeire, főként a kis- és középvállalkozások esetében. Ez az elv biztosítja, hogy az újonnan bevezetett terheket az azonos szakpolitikai területre vonatkozó egyenértékű terhek megszüntetésével ellensúlyozzák.
- az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak általános érvényesítése annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi jogalkotási javaslat hozzájáruljon a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendhez,
- annak javítása, hogy a minőségi jogalkotás hogyan kezeli és támogatja a fenntarthatóságot és a digitális transzformációt,
- a stratégiai előrejelzés beépítése a szakpolitikai döntéshozatalba annak biztosítása érdekében, hogy az megfeleljen a jövő kihívásainak, figyelembe véve például a zöld, a digitális, a geopolitikai és a társadalmi-gazdasági kontextusban kialakuló megatrendeket.

További lépések

A minőségi jogalkotás valamennyi uniós intézmény közös célkitűzése és felelőssége. Ezért az uniós jogszabályok és az uniós kiadási programok hatásának értékelésére és nyomon követésére irányuló erőfeszítéseik kapcsán egyeztetünk az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal is. Emellett az uniós szakpolitikai döntéshozatal terén szorosabban együtt fogunk működni a helyi, regionális és nemzeti hatóságokkal, valamint a szociális partnerekkel.

A közleményben említett néhány új kezdeményezés már a gyakorlatban is megkezdte működését: ilyen például a jövőállósági platform, amelyen tanácsok olvashatók arra vonatkozóan, hogy miként lehetne az uniós jogszabályokat könnyebben betartani, valamint hatékonnyá és a jövő kihívásainak kezelésére alkalmasabbá tenni. Az elkövetkező hónapokban további intézkedések végrehajtására is sor kerül, többek között:

- a terhek 2020. évi felmérésére, amely felvázolja a Bizottság tehercsökkentési erőfeszítéseinek eredményeit, valamint
- a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatás és eszköztár felülvizsgálatára a közlemény új elemeinek figyelembevétele érdekében; ezek konkrét iránymutatást nyújtanak az Európai Bizottság szolgálatai számára az új kezdeményezések és javaslatok kidolgozása, valamint a meglévő kezdeményezések és javaslatok kezelése és értékelése során.

Háttér-információk

A Bizottság 2019-ben áttekintette minőségi jogalkotási programját, és ennek eredményeként megerősítést nyert, hogy a rendszer általánosságban jól működik, ugyanakkor a tapasztalatok hasznosítása érdekében javításokra van szükség.

Az EU hosszú ideje a tényeken alapuló politikai döntéshozatal mentén cselekszik, beleértve a szabályozásból eredő terhek csökkentését is, amellyel kapcsolatban már 2002 óta vannak törekvések. Ez magában foglalja a hatályos jogszabályok rendszeres értékelését, egy rendkívül fejlett hatásvizsgálati rendszert, az érdekelt felekkel folytatott kiterjedt konzultáción alapuló megközelítést és egy átfogó tehercsökkentési programot (REFIT).

Forrás: az Európai Bizottság sajtóközleménye, 2021. április 29.