Mottó: Az emberek nem a változásnak állnak ellen, hanem a nyomásnak. (Leandro Herrero)
A technológiaváltásban érintett vezetőknek szervezett kamaránk tréninget november 11-én, a változásmenedzsment és a vezetői szerepek összefüggésrendszerét vizsgálva. A program szervesen kapcsolódott a korábban Ipar 4.0 témakörben megtartott rendezvényekhez, így a június 8-ai első i3 klubhoz (Ipari, Innovációs és Informatikai Klub), a szeptemberi Güttler Kft.-nél tartott céglátogatáshoz, és az októberi K+F konferencia eredményeihez.

A tréningen azt járták körbe a résztvevők, hogy egy technológiai transzformáció milyen fellépést, változásmenedzsmentet kíván a vezető részéről. Hogyan kell a vezetőnek alkalmazkodnia az új helyzethez, a szükségszerű új eljárásokhoz és folyamatokhoz, továbbá hogyan tudja munkatársait és irányító kollégáit maga mellé állítani.
Az eseményen szó volt csoportdinamikáról, változási görbéről, döntési pontokról és eljárásokról, munkavállalói ellenállásról, belső szervezeti kommunikációról. Emellett számos élő és működő példa került terítékre, sikertörténetek és kudarccal végződő helyzetek elemzésével is foglalkoztak a résztvevők. A hatékony párbeszéd és jó gyakorlatok megosztása révén, számos vezető tudott megfogalmazni változtatási igényt, valamint fejlesztési pontokat saját szervezetében.
A nagyobb létszámot megmozgató tréning után, a délután folyamán szűkebb körben, a technológiaváltásban érintett cégvezetőknek szerveztünk i3 klubot. Az erre az alkalomra készült előadásból megtudhatták a résztvevők, hogy mit mutatnak a kutatások a technológiai transzformációk sikerrátájáról, és vajon melyek a technológiaváltás legfőbb buktatói. Mint kiderült a sikerráták világszerte megdöbbentően alacsony értéket mutatnak, akár egy robottechnológia, de akár egy új digitalizációs eljárás vagy rendszer bevezetésénél.
A résztvevők a klub keretében először összeszedték a technológiaváltásban érintett főbb csoportok (munkavállalók, vezetők, beszállítók és vevők) helyzetét és érdekeltségét, majd a munkavállalók példáján keresztül arra világítottak rá, hogy mi a valódi háttere az ellenállásuknak, és ezek hogyan kezelhetők szervezeti eljárásokkal, beavatkozásokkal.
A csoport – szimulációs eljárás keretében – két folyamatot dolgozott ki: az egyik esetében egy CRM-rendszer bevezetéséhez köthető szervezeti beavatkozásokat, a másiknál pedig egy technológiaváltáshoz kapcsolódó feszültséggóc enyhítésének eszközeit listázva fel.
Számos jó gyakorlat, vezetői és szervezeti irányítási eszköz hangzott el, az összegzés során pedig többen jelezték, hogy szükséges lenne a vállalatok közötti együttműködések fejlesztéséről is beszélni azért, hogy az értékláncban a szereplők jobban ki tudják egymást egészíteni, egymáshoz jobban kapcsolódhassanak.
RILIAM I-4.0 projektünk referenciaszáma: husrb/1903/43/0051/csmkik/01
Ez a rendezvény a Riliam I-4.0 projektben, az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg, az Interreg-IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Magyarország–Szerbia által. A tartalmáért teljes mértékben a Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió és/vagy a programot Irányító Hatóságnak állásfoglalását tükröző tartalomnak.