Nagyobb védelem a szerzői jogoknak az interneten

Az internetes platformok a jövőben felelősséggel tartoznak majd az oldalukon megjelenő tartalmakért és tisztességes tiszteletdíjat kell majd fizetniük az előadóknak, az alkotóknak és az újságíróknak az általuk létrehozott művek megjelenítéséért. Az európai fogyasztóvédelmi szervezet ugyanakkor úgy véli, hogy a fogyasztók lesznek az interneten érvényes szerzői jogi szabályok első számú kárvallottjai. Több mint három éve óta tartó jogalkotási munka végére pontot téve az Európai Parlament plenáris ülése kedden elfogadta azt a jogszabályt, ami első ízben szabályozza a szerzői jogok érvényesülését az interneten. A képviselők által megszavazott jelentés az első kísérlet arra, hogy az internetes tartalomszolgáltatók is tisztességes árat fizessenek az általuk megjelenített tartalmakért, amelyek a szerzői jog alá esnek. Ezzel párhuzamosan a jelentés szerzői állításuk szerint nagy gondot fordítottak arra is, hogy a szólásszabadság érdekei ne sérüljenek. A képviselők a plenáris ülésen 348 szavazattal, 274 ellenszavazat és 36 tartózkodás mellett fogadták el a jogszabályt. Most a tagállamokon a sor, hogy a következő hetekben jóváhagyják a Parlament által már elfogadott döntést. A tagállamoknak két évük lesz a jogszabály átültetésére. Az irányelv célja, hogy a szerzői jogi törvényekben foglalt jogok és kötelességek az interneten is érvényre jussanak. Többek között olyan ismert cégekre lesz hatással, mint a YouTube, a Facebook és a Google News. Az új jogszabály javítani kívánja az alkotók – például zenészek, előadók vagy forgatókönyvírók -, a hírszolgáltatók és az újságírók alkupozícióját, amikor a különböző megosztó platformokon megjelenő munkájuk után járó díjazásról tárgyalnak. Az irányelv ezt úgy éri el, hogy egyrészt az internetes platformok ezentúl közvetlen felelősséggel tartoznak az oldalukon megjelenő tartalmakért, másrészt felhatalmazza a hírszolgáltatókat, hogy újságíróik nevében egyszerre több újságcikkre vonatkozó megállapodást tárgyalhassanak le a híraggregátorokkal. Az irányelv javítani kívánja az alkotók – például zenészek, előadók vagy forgatókönyvírók -, a hírszolgáltatók és az újságírók alkupozícióját, amikor a különböző megosztó platformokon megjelenő munkájuk után járó díjazásról tárgyalnak. Ezentúl ha a szerzői jogok hasznosításáért eredetileg kialkudott díj „aránytalanul" alacsony a művekből származó bevételhez képest, akkor a szerzők további javadalmazást kérhetnek attól, akivel megállapodtak a jogok használatáról. A jelentés másfelől azt is biztosítani kívánja, hogy az internet továbbra is a szólásszabadság terepe maradjon. Az újságcikk-részletek megosztását kiemelték az irányelv hatálya alól, tehát hírrészletek megosztása továbbra sem jelenti majd a hírt kiadó vállalat jogainak megsértését. A megállapodás ugyanakkor garanciát tartalmaz arra, hogy a hírgyűjtő oldalak ne élhessenek vissza ezzel az engedménnyel. Tehát hírrészlet ugyan továbbra is megjelenhet például a Google News listáján vagy a Facebookon, de csak akkor, ha „nagyon rövid". Idézés, kritika, recenzió, karikatúra vagy paródia készítésének céljából ezentúl is - sőt, az eddiginél nagyobb védelem mellett - fel lehet tölteni védett tartalmakat, így a GIF-ek és mémek továbbra is az interneten maradnak és megoszthatók lesznek. A jogszabály külön kitér arra, hogy a Wikipediához hasonló, online enciklopédiák nem kereskedelmi célú feltöltése és a nyílt forráskódú szoftverplatformok, mint például a GitHub, automatikusan kívül esnek az irányelvnek alávetett tartalmak körén. Az irányelv megkönnyíti, hogy kutatók a szerzői jogi védelem alatt álló anyagokat is elérhessék szöveg- és adatbányászat céljából. Az európai kutatók ezzel egy jelentős versenyhátránytól szabadulnak meg. A jelentés leszögezi: oktatás vagy illusztráció céljából felhasznált tartalmakra nem vonatkoznak a szerzői jogi korlátozások. Végezetül az irányelv a kulturális örökség megőrzése céljából is ingyenesen használhatóvá teszi a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakat. A kereskedelmi forgalomba nem kerülő művek abban az esetben használhatók, ha nem létezik licencdíjat beszedő közös jogkezelő szervezet. „Az irányelv fontos lépés annak a helyzetnek a helyrebillentése felé, amikor is néhány vállalat hatalmas bevételre tett szert anélkül, hogy tisztességesen javadalmazott volna több ezer, a kreatív iparágban dolgozó embert és újságírót, akiknek a munkájából megél” - jelentette ki a parlamenti jelentés német néppárti szerzője. Axel Voss szerint számos kitétel garantálja, hogy az internet továbbra is a szólásszabadság terepe maradjon. Ezek az előírások tulajdonképpen nem is lennének szükségesek, mert az irányelv nem teremt új jogokat a jogbirtokosok számára. „De meghallgattuk a felmerült aggodalmakat és úgy döntöttünk, hogy inkább duplán garantáljuk a szólásszabadságot. A mémek, a GIF-ek és a szövegrészletek most minden eddiginél nagyobb védelmet élveznek” - tette hozzá. Az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) úgy véli, hogy az Európai Parlament tudósok, szerzői jogi szrvezetek, az ENSZ képviselői és több százezer európai fogyasztó jelzései és aggályai ellenére egy „nagyon kiegyensúlyozatlan” szerzői jogi törvényt hozott. „A fogyasztók viselik majd ennek a döntésnek a következményeit. Fenntartásaikat hangosan és érthetően kifejtették, de a képviselőknél süket fülekre találtak” - vélekedett Monique Goyens, a BEUC főigazgatója. Forrás: BruxInfo - 2019. március 26.
Szerző: Piti Enikő
2019.03.29.