Megjelent a szakképzési törvény módosítása
2023. június 2-án, a Magyar Közlöny 2023. évi 81. számában hirdették ki A szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIII. törvényt.
A jogszabálymódosítás – amelynek célja a szakképzés szabályozásának finomhangolása – több ponton érintette a szakirányú oktatásra, a szakképzési munkaszerződésekre és a duális képzőhelyekre vonatkozó rendelkezéseket. A módosítás általános hatálybalépési időpontja 2023. július 1, azonban bizonyos változásokat csak szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
A módosult és új szabályok könnyebb alkalmazása érdekében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az alábbi, rövid tájékoztatót állította össze a duális képzőhelyeket érintő legfontosabb változásokról.
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény[1] duális képzéssel kapcsolatos módosításai[2] – 2023. június
Saját munkavállaló szakirányú oktatása a módosítás szerint kétféleképpen történhet duális képzés keretében:
a) Ha a foglalkoztató duális képzőhely (nyilvántartásba vette duális képzőhelyként a gazdasági kamara), köthet szakképzési munkaszerződést a saját munkavállalójával, így párhuzamosan kétféle jogviszonyt fenntartva. Ez a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho törvény) szerinti adókedvezmény igénybevételére is jogosít.
b) Az eredeti munkaszerződés – duális képzési célú - módosítása továbbra is lehetőség. A lényeges változás ez esetben, hogy bár a módosított munkaszerződés alapján kerül megszervezésre a saját dolgozó szakirányú oktatása, azonban az nem válik szakképzési munkaszerződéssé, ami számos ponton egyértelműsíti a jogalkalmazást. Ebben az esetben nincs szükség kamarai nyilvántartásba vételre, viszont a Szocho törvény szerinti adókedvezmény sem vehető igénybe.
Megjelenik a kinevezés kifejezés a szabályozásban, ami azt jelenti, hogy nem csak a Munka törvénykönyve (Mt.) szerinti munkaviszony, hanem más foglalkoztatásra irányuló jogviszony esetében is lehetőség van az eredeti jogviszony módosítása mellett saját munkavállalót képezni.
Változás, hogy a szabadságot nem, csak a munkabért kell arányosítani a munkaviszony időtartamának megfelelően, ha a szakképzési munkaszerződés megkötésére más foglalkoztatóval fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszony (pl. egészségügyi szolgálati jogviszony) mellett kerül sor.
A tanulói jogviszonyban, közismereti oktatással párhuzamosan szervezett szakirányú oktatás csak tanévhez kötötten szervezhető meg.
Szakirányú oktatás tanulói jogviszonyban – a kizárólag szakmai vizsgára felkészítő szakmai oktatás kivételével – kizárólag a tanítási év első napjától szervezhető. Ezzel egyértelművé válik a szakirányú oktatás első lehetséges napja, azaz tanulói jogviszony esetén nem válhat hatályossá a szakképzési munkaszerződés közvetlenül az ágazati alapvizsga letétele után, még annak tanévében.
A módosítás egyrészt lehetővé teszi, hogy egy naptári éven belül kétszer, akár két tanévben is lehessen rövid ciklusú szakképzési munkaszerződést kötni, továbbá alkalmazkodik a rövidebb idejű, kéthetes egybefüggő szakmai gyakorlatokhoz.
Rövid ciklusú szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel (a kettő együtt a továbbiakban: szakmát tanuló) köthető évente legfeljebb két alkalommal, az eddigi 4-12 hét helyett egyenként 2-12 hét, de éves szinten összesen legfeljebb 12 hét határozott időtartamra.
Ha a duális képzőhely a szakmát tanuló szakirányú oktatásához közreműködőt vesz igénybe, akkor a közreműködőnél történő foglalkoztatás tartama a szakképzési munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony időtartamának 49 százalékáig terjedhet a korábbi évi legfeljebb 44 munkanap helyett. A duális képzőhely ugyanúgy felelős a közreműködőnél folyó szakirányú oktatásért, mintha az maga végezné. A módosítás értelmében a gazdasági kamara végzi a szakirányú oktatás ellenőrzését nemcsak a duális képzőhelynél, hanem a duális képzőhely által bevont közreműködőnél is.
Az Mt. fiatalkorú munkavállalókra vonatkozó – 2023. január 1. óta hatályos –, a 16. életévüket be nem töltött munkavállalók napi munkaidejét érintő változása az Szkt. módosítás értelmében a szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatottakra nem vonatkozik, így a duális képzésben részt vevő 16 év alatti fiatalok újra napi 7 órában foglalkoztathatók. A 18 év felettiek napi 8, az ennél fiatalabbak napi 7 órában vehetnek részt szakképzési munkaszerződéssel a duális képzésben. A napi munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama is beszámítandó.
A szakmát tanuló számára legfeljebb négyhetes munkaidőkeretet lehet elrendelni, az eddigi kéthetes munkaidőkeret helyett. A nagyobb munkaidőkeret nagyobb szabadságot eredményez a munkaidő-beosztásban.
A végrehajtási rendeletből törvényi szintre emeli a módosítás szakképzési munkaszerződés esetén a munkaszüneti vagy pihenőnapon, illetve iskolai szünetben igénybe vett idő helyett biztosítandó szabadidőre vonatkozó szabályt. Törvényi szinten szükséges az eltérést megengedni, mivel az Mt. ezt a fiatal munkavállalók esetén általában tiltja.
Megszűnik a szakmát tanulót a szakmai vizsgát megelőzően kötelezően és egységesen megillető 15 munkanapos egybefüggő felkészülési idő, ennek kereteiről a szakképző intézmények a szakmai programjukban önállóan rendelkezhetnek majd. (A részletszabályok az Szkr. módosításában jelennek majd meg.)
A nyári szünetben kötelezően, egybefüggően kiadandó szabadság mértéke 15 munkanapról 20 munkanapra változik. Az éves összes szabadság mértéke a módosítás értelmében többé nem életkorhoz kötött, hanem a jogviszony típusától függ (tanulói jogviszonyban évi 45 munkanap, felnőttképzési jogviszonyban évi 30 munkanap).
A módosítás rögzíti, hogy távolléti díjat kell fizetni, ha a szakmát tanuló a szakképzési törvény végrehajtási rendeletében meghatározott esetben mentesült a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.
Megváltozott a szakképzési munkaszerződés megszűnésének időpontja. A módosítás értelmében a szakképzési munkaszerződés megszűnik:
A szakképzési munkaszerződést kötő felek megállapodhatnak abban, hogy a szakképzési munkaszerződés határozatlan idejű munkaviszonnyá alakul. Ebben az esetben a munkaviszony a szakképzési munkaszerződés megkötésétől kezdve folyamatosan fennáll.
A rendelkezés módosítja a duális képzőhelyként nyilvántartásba vehető szervezetek körét, a szakirányú oktatás duális képzőhelyen való szélesebb körű megszervezhetősége érdekében lehetővé teszi a mezőgazdasági őstermelő duális képzőhelyként való nyilvántartásba vételét.
Felnőttképzési jogviszonyban az ágazati alapoktatás és a közismereti oktatás a módosítást követően folyhat részben (a tanulói jogviszonyra megállapított kötelező óraszám feléig) távoktatásban.
A felnőttképzési jogviszonyban szervezett szakmai oktatás esetén kibővül, pontosításra kerül a jogviszonyra vonatkozó szabályozás.
A tanév rendje a szakképző intézményekre vonatkozóan a továbbiakban önállóan, külön miniszteri rendeletben kerül szabályozásra, eddig ugyanis a köznevelési intézményekre vonatkozóan kiadott tanév rendjét kellett „értelemszerűen” alkalmazni.
Kivezetésre kerül a programtanterv (PTT), a szakképző intézmények a képzési és kimeneti követelmények (KKK) alapján önállóan dolgozzák ki saját szakmai programjukat. Az eddig a PTT-ben szabályozott kötelező óraszám a KKK-ban lesz rögzítve.
A nem egyházi, nem állami, nem KEKVA[7] fenntartású szakképző intézményfenntartók a továbbiakban csak öt évre kapnak működési engedélyt, azt pedig ötévenként meg kell újítaniuk.
Az együttműködési megállapodások a magánfenntartók esetén felülvizsgálatra (indokolt esetben megszüntetésre) kerülnek a tényleges tanulói létszámok alapján.
A törvénymódosítás általános hatálybalépési időpontja 2023. július 1.
A törvénymódosítás azon változásai, amelyek a szakirányú oktatásra és a szakképzési munkaszerződésre vonatkoznak, 2023. szeptember 1-től alkalmazandók.
Saját munkavállaló módosított munkaszerződéssel történő képzése legfeljebb 2023. december 31-ig folytatható, amennyiben a foglalkoztató nem válik duális képzőhellyé, és a szakképzési munkaszerződés 2023. szeptember 1-jén már hatályos. Szeptembertől pedig már csak az új szabályok szerint köthető szakképzési munkaszerződés. A törvénymódosítás kimondja, hogy a módosított munkaszerződés 2023. december 31-ig szakképzési munkaszerződésnek, a foglalkoztató pedig duális képzőhelynek minősül.[8]
[1] Szkt.
[2] Lásd: a szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIII. törvény – Magyar Közlöny 2023. évi 81. száma
[3] Szkt. új 90/A. § és 90/B. §-ai
[4] Szkt. 84. §
[5] Szkt. 87. § (1) a)-b), 87. § (3)
[6] Szkt. 82. § (1)
[7] Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok
[8] Szkt. 128/A. § (3)-(4)
Forrás: MKIK, https://dualis.mkik.hu