A munkaerőpiacot megjelenítve, 20 cég képviselői tanácskoztak augusztus 24-én a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában. A résztvevők cégeiket tulajdonosként, ügyvezetőként, HR-vezetőként, műszaki vagy szolgáltatási szakemberként képviselték. 2019–2020 a szakképzés átalakításának fontos dátumává vált. Éppen a gazdasági szereplők kezdeményezésére született meg az Ipar 4.0-hoz illesztve a Szakképzés 4.0 stratégia, amely leszögezi: a sürgető szakemberhiány miatt elemeiben szükséges megváltoztatni a szakképzést. A gazdasági akaratot követte a jogalkotás.

Elkezdődött a szakképzés intézményi és tartalmi átalakítása. A szakgimnáziumokból technikumok, a szakközépiskolákból – változatlanul 3 éves képzési idővel – szakképző iskolák szerveződtek. A technikum 5 éves képzési ideje alatt érettségire és szakmai vizsgára készíti majd fel a tanulókat. Szélesebb szakmai alapozással rugalmasságot, átjárhatóságot, továbbtanulási lehetőséget biztosít az iskolatípusok között az új rendszer.

A tartalmi változtatás igénye még a fentieknél is nagyobb hangsúlyt kapott az átalakításban. A gazdaság, bizonyos ágazatokban a robotika, automatika, elektronika, de a szolgáltatási területek exponenciális fejlődése is szükségessé tette a szakmai tartalmak hozzáillesztését az új követelményekhez. Ezt a feladatot a 19 ágazati készségtanács (ÁKT) országosan reprezentált munkaerőpiaci szereplői vállalták.

Csongrád–Csanád megyében is megfogalmazódott az igény: kapjanak hangot a szakképzésben a területi-megyei sajátosságok is. E motiváció indította el a területi kamarákat – így a CSMKIK-t is, hogy a megye húzóágazataihoz igazodva alakítson olyan ágazati munkacsoportokat (ÁMCS), amelyek helyzetértékeléseikkel, problématérképpel, javaslatokkal jelezhetnek az ágazati készségtanácsoknak, a munkájukat koordináló Magyar Kereskedelmi Kamarának, vagy a szakmai irányítást végző Innovációs és Technológiai Minisztériumnak.

A megye 5 húzóágazatában kértük fel együttműködésre a gazdálkodó szervezeteket: 1. Elektrotechnika és elektronika, 2. Élelmiszeripar, 3. Gépészet, 4. Informatika és távközlés, 5. Turizmus és vendéglátás. Csatlakozott a meghívottakhoz az Egészségügyi technika ágazatot képviselő fogtechnikus szakma is. A meghívottak a kamara alelnökétől, dr. Kőkuti Attilától áttekintést kaptak a szakképzést érintő változások néhány fontos eleméről, a kamarai és a gazdasági szféra szerepvállalásának fontosságáról. Az Élelmiszeripar ÁKT-ben is szerepet vállaló Bonafarm Csoport képviseletében Gáll Krisztina azt is fontosnak tartotta kihangsúlyozni hogy a cégek szerepvállalása jól felfogott munkáltatói érdekek által motivált.

A résztvevők bemutatták magukat, vállalkozásukat, várakozásaikat, képzéshez kapcsolódó problémáikat, beszéltek a képzésből kikerülők kompetenciahiányáról, és a szakképzés finanszírozásával összefüggő kételyeiket is megfogalmazták. Hangsúlyt kapott – és ezt a kamara titkára lehetőségként is kiemelte –, hogy (szerencsére) nincs behatárolt működése az ÁMCS-nek, ezért a szakképzés mellett a felsőoktatásra és a felnőttoktatásra vonatkozó tapasztalatokkal, javaslatokkal, de további cégek bevonásával is folytatódhat a közös gondolkodás a munkaerő-piaci szempontok alapján.

A kamara a csoportok munkájához koordinációs támogatást, helyet nyújt, illetve lehetőséget biztosít szakmai anyagok összeállítására szakértők bevonásával. A munkacsoportokon belüli kapcsolati formákról, a témák konkretizálásáról a résztvevők maguk döntenek. Ezúton is köszönjük együttműködésüket!