Körkörös gazdaság: mit jelent, miért fontos és mi a haszna?

Európában évi 2,5 milliárd tonna hulladékot termelünk. Épp ezért az Unió korszerűsíti a hulladékkezelésre vonatkozó jogszabályait, hogy ösztönözze a lineáris gazdaságról való átállást az úgynevezett körkörös gazdaságra.

Az Európai Bizottság 2020 márciusában az európai zöld megállapodás keretében és az új iparstratégiarészeként benyújtott egy cselekvési tervet a körforgásos gazdaság megvalósítására,, amely javaslatokat tartalmaz a fenntarthatóbb terméktervezésre és a hulladék csökkentésére. Külön figyelmet fordítanak a legtöbb energiát felhasználó ágazatokra, mint például az elektronika és az IKT, a műanyagok, a textiliparés az építőipar.

A Parlament februárban megszavazta a körkörös gazdaság új cselekvési tervét, amely további intézkedéseket vár a karbonsemleges, környezetvédelmi szempontból fenntartható, mérgezésmentes és teljesen körkörös gazdaság 2050-ig történő megvalósítása érdekében, beleértve az újrafeldolgozás szigorúbb szabályait és az alapanyagok felhasználására és fogyasztására vonatkozó, 2030-ra kötelezően teljesítendő célértékeket

Mi az a körkörös gazdaság?

A körkörös gazdaság termelési és fogyasztási modellje arra épül, hogy egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk. Erre alkalmas módszer lehet, ha vásárlás helyett kölcsönzünk, a már megvásárolt termékeknek pedig „második esélyt” adunk azzal, hogy megjavítjuk, átalakítjuk, esetleg továbbadjuk őket. Amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani. Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő.

Ezzel szemben a hagyományos lineáris gazdasági modell egyszeri fogyasztással számol. Emiatt a termékek olcsó, könnyen hozzáférhető alapanyagokból készülnek, az alacsonyabb minőségük miatt pedig nem is olyan tartósak. Az EP-képviselők épp ezért tartóssági kritériumokat határoznának meg a használati tárgyakra.


Forrás: Európai Parlament

Miért van szükség a körkörös gazdaságra?

A népesség és vele a nyersanyagok iránti igény növekedése miatt egyre szűkösebbek az erőforrások. Ráadásul számos nyersanyagot nem helyben termelünk, így ilyen esetekben az EU sokszor harmadik országokra támaszkodik. Emellett a környezetre is komoly hatással van a nyersanyagok termelése, szállítása és felhasználása. A nyersanyagok hatékonyabb felhasználásával csökkenthető a széndioxid-kibocsátás.

Mi hasznunk származik ebből?

A hulladékcsökkentés, a környezetbarát terméktervezés és az újbóli felhasználás az európai vállalkozások számára rengeteg megtakarítást jelenthet, és csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A körkörös gazdaság csökkentené a környezetre nehezedő nyomást, biztosítaná a nyersanyagforrásokat, valamint javítaná az Unió versenyképességét és 700 ezer új munkahelyet teremtene az EU-ban. A fogyasztók pedig tartósabb használati tárgyakhoz férhetnének hozzá.

Amennyiben érdeklődik a körforgásos gazdaság témája iránt, ajánljuk figyelmébe kapcsolódó kezdeményezésünk, a REFRAME projektet, melynek keretében a kis- és középvállalkozások megismerhetik a körkörös gazdaság folyamatát, és a gyakorlatban is alkalmazhatják azt. A projektről ITT olvashat bővebben.