Krisán László: A válság után az innováció legyen a megújuló gazdasági, vállalkozói modell alapja!

A járványhelyzet okozta gazdasági válságra reagálva megújították az amúgy is népszerű Széchenyi Kártya Program valamennyi elemét. Az új hitelkonstrukciók rendkívül kedvező feltételekkel, megoldásbarát tartalommal reflektálnak a vállalkozások feszítő problémáira. Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója amellett, hogy megoldásokat kínál a bajba jutottaknak, abban bízik, hogy válság után az innováció lesz a megújuló gazdasági, vállalkozói modell alapja. 

- Vezérigazgató úr, nemrég egy online vezetői klubban úgy fogalmazott, hogy ez a krízis szinte dominószerűen ment végig a világgazdaságon, benne a magyar gazdaságon is. Mi a különbség a 2008-as és a mostani válság között? 
- Hatalmas az eltérés a korábbi válságok, így a 2008-as és a mostani helyzet között is. A 2008-as válságban volt egy fáziskésés, időbeli eltolódás a világrészek, nagy régiók között, Amerika, Európa, Ázsia nem egy időben torpant meg.  Most viszont minimálás időkülönbséggel kapta a sokkot mindenki, globálisan. Egyszerre esett vissza a kereslet és a kínálat is. Az a módszertan, amit 2008-ban az amerikai központi jegybank, a FED követett, hogy irdatlan mennyiségű pénzt öntött a piacra, most nem tűnik hatékony válasznak.  Hiába teremtenének ezzel ugyanis keresleti dömpinget, az emberek nem tudják azt felhasználni fogyasztásra, hiszen karantén korlátozások vannak. Csakhogy emellett a kínálat is karanténba záródott, hiszen a gyártások is leálltak vagy lelassultak, sőt az üzletek jó része is bezárt, az élelmiszerboltokon kívül jó ideig. A nagy különbség tehát, hogy ahogyan a nagy világrészek, a kereslet meg a kínálat is egyszerre kerültek válságba.

A dominó példát pedig arra is értettem, ahogy sorra állt le a légiközlekedés, a turizmus, a szálláshelyek, a rendezvényszervezés és a vonzott iparágak köre, és ez pillanatok alatt ért körbe az egész gazdaságon. Jött a karantén - ami persze egy teljesen korrekt járványkezelési eszköz -, az élelmiszerboltokat kivéve szinte leállt az egész kiskereskedelem, leálltak vagy fél árbocra ereszkedtek a cégek. Az a nagy kérdés, hogy ez most két hónapig, vagy egy évig fog tartani.

Válság idején fontos felhívni a figyelmet egy erősen bizalmi, pszichés elemre is.  Úgy gondolom, ha az emberek elhiszik, hogy van kitörési pont, akkor az önbeteljesítő lehet, ha nem hiszik el, akkor sajnos az is. Hogy ennek a válságnak a kimenetele U-, V- vagy dupla W-alakú lesz-e, egyrészt azon múlik, hogy melyik kormány milyen eszközöket használ, másrészt hogy a vállalkozói hit hogyan alakul. 

Segítés nano méretben is 

- Milyen helyzetben, erőben találta ez a járvány a magyar kkv-szektort, de úgy is kérdezhetném, tudjuk-e, hogy melyik vállalkozás mit bír ki és meddig? Vagyis mennyire ütésállók a magyar kis- és középvállalkozások?
 - Sokkal jobb helyzetben érte a mostani válság Magyarországot, mint 2008-ban. Jóval erősebbek, strapabíróbbak, válságállóbbak most a magyar kkv-k. Nem függenek a nemzetközi piacoktól, és a méretük miatt rugalmasabbak és kreatívabbak is, viszont nagyon alacsony a likviditásuk, és mivel jellemzően a szolgáltatásban működnek a legmagasabb arányban, a kitettségük is jóval magasabb. A szektor a GDP-hez 50 százalék fölötti mértékben járul hozzá, a foglalkoztatáshoz viszont 75 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy a hazai kkv-szektor támogatása és megsegítése stratégiailag is nagyon fontos elem, és azt látom, a gazdasági kormányzat ennek teljes mértékben a tudatában is van.  

- És ott vannak a valóban kicsik, a legkisebb vállalkozások, akik közül legtöbben éppen a legnagyobb sérülést elszenvedő a szolgáltató szektorban estek el. 
- Aki felelősen gondolkodik a gazdaságfejlesztésről, nem képzeli, hogy a gyengébbeknek el kell engedni a kezét. Már csak azért sem, mert a Magyarországon működő körülbelül 750 ezer vállalkozásnak legalább a 60 százaléka nagyon kicsi vállalkozás, nano méretű. E nagyon találó kifejezés egyébként Nemesi Páltól, az önök kamarai elnökétől származik. Mi nem is kkv-szektort említünk, hanem az  nkkv, azaz nano-, mikro- kis- és középvállalkozások munkazsargont használjuk a cégen belül. Ezeknek a sokszor egyszemélyes kisvállalkozásoknak nagyon fontos szerepük van a foglalkoztatásban is, hiszen foglalkoztatja saját magát és sokszor a családját is. Viszont és ellenben a tőkeellátottságuk, likviditásuk nagyon alacsony, így nem lehet a legtipikusabb komplex banki megoldásokban gondolkodni velük kapcsolatosan, valamiféle segítség, megoldás viszont, már csak a számosságuk miatt is, nekik is kell.

Válság után technológiai ugrás

- Egyszer ez a válság is véget ér, nem mindegy, ki hogy jön ki ebből a krízisből – megújulva, vagy csak úgy túlélve.  
- Fontos kérdés, hogy melyek azok a cégek, amelyeket érdemes úgy megtámogatni, hogy a válság utáni időszakban valóban gerincét képezzék egy új gazdasági, vállalkozói modellnek. Mert egy dolog biztos, sok mindent másképpen kell csinálni a válság után, mint előtte. Remélem nem az lesz, mint 2008-2010 között, akkor is mindenki fogadkozott, hogy mostantól minden másképp lesz, aztán lement a válság, és minden maradt a régiben. Az emberek nagyon nehezen tanulnak, és roppant gyorsan felejtenek. Igaz, hogy akkoriban megugrott a fogyasztás, és a világgazdaság is elkezdett dübörögni, így nem volt igazi fejlesztési kényszer, most viszont az a gazdaságpolitika tud igazán profitálni ebből a válságból, amelyik a technológiai fejlesztéseket, robotizációt, digitalizációt előnyben részesítő ágazatokra épít, illetve támogat kiemelten.  Igenis történjen meg végre az technológiai ugrás, ami 2008 után nem valósult meg! 

- A helyzetből adódó szerencsétlenségünk mellett egy óriási edukációnak is a tanúi lehetünk.
- Abszolút. Kollégáim is home office-ban dolgoznak, olykor vannak döccenők, de meg lehet oldani. Ha az ember rákényszerül, meg tud oldani olyan dolgokat, amiket korábban elképzelhetetlennek tartott.  Amikor Demján Sándor mellett dolgoztam, azt mondtuk neki, hogy a lehetetlent azonnal szállítjuk, a csodákra még vagy két napot kérünk… Karizmatikus vezető volt, elhittük, hogy nincs olyan, hogy nincs, és nem azt mondtuk, hogy mit miért nem. És ezt ma igen sokan kénytelenek átélni. Csak tanuljanak belőle! Nagyon bízom abban, hogy most nem esünk vissza ugyanoda, ahol már voltunk, és elindulunk valamerre. Ez egy történelmi lehetőség is egyben, hogy meglehessen húzni azokat a lépéseket, amelyekkel egy valóban új technológiai, innovatív jövőkép felé indulunk el, és létrejönnek végre a jövő iparágak. És én biztos vagyok abban, hogy a nevében is innovációs és technológiai minisztériumnak is prioritása, azaz hogy a válság után valóban az innováció legyen a megújuló magyar gazdasági, vállalkozói modell az alapja. 

Megoldás a bajban 

- És hogy ez ne csak óhaj legyen, a napokban jelentették be, hogy rendkívül kedvező, és az előbb elmondottakra rímelve, innovatív feltételekkel megújították a Széchenyi Kártya Programot. Mi volt ennek az előzménye?
- Egyszerű módon működünk. A Széchenyi Kártyánál nem nekem kell megmondani az íróasztal mellől, hogy szerintünk mire van szüksége a vállalkozónak. A vállalkozó felelős és felnőtt és pontosan tudja és jól el is mondja, hogy mire van szüksége, mi a problémája és mire szeretne megoldást kapni. Nekünk az a dolgunk, hogy ezeket a vállalkozói inputokat összegyűjtsük, lefordítsuk a pénzügyi programok nyelvére, majd igyekezzünk meggyőzni a gazdaságpolitikát ezek hasznosságáról. A Széchenyi Kártya megoldás szeretne lenni a felmerülő problémákra. A miniszterelnök március 10-én jelentette be az MKIK gazdasági évnyitóján, hogy a járványügyből fakadó gazdasági válság derékon fogja kapni Magyarországot is. A kamara gyorsan reagált, és megkezdte a vállalkozói problémák, felvetések, jelzések összegyűjtését, és két héten belül letette az első javaslatcsomagját. Óriási feladata és komoly hozzáadott értéke volt a területi kamaráknak, hogy a területükön valamiféle lakmuszpapírként tudták érzékeltetni és bemutatni a vállalkozók helyzetét. Már akkor egyértelműen kiderült, hogy a legnagyobb baj a munkahelyek elvesztésével van. A kormány gyorsan reagált is erre, és a kurzarbeit bevezetése lett az egyik megoldás.  De jól tudjuk, nincs egy olyan varázsütés, ami mindenfajta problémára gyógyírt jelentene. Ahogy nincs két egyforma vállalkozás sem, mindenkinek más és más a problémája. Már pedig ha nincs egyfajta megoldás, akkor többféle kell, egyfajta mix: van egyszer a kurzarbeit, legyen bértámogatás, mellette lehessenek nagyon olcsó hitelek, legyenek tőke- és garanciaprogramok, az adminisztrációs korlátokat csökkentő intézkedések, adózással kapcsolatos könnyítések, hirdessenek tőke- és hitelmoratóriumot stb., ezek mind-mind olyan elemek, amelyek egymásra épülve, a végére egy egységes csomaggá összeállva tudnak a vállalkozásoknak valódi segítséget nyújtani. A lényeg, hogy ha a vállalkozó bajban van, hozzá tudjon jutni valamifajta megoldáshoz. 

- Bizonyára nem mindenki tudja, hogyan is működik a Széchenyi Kártya Program, ki a gazdája, ki adja a pénzt, ki állja a kedvezményeket?
- Ez egy érdekes szimbiózis az állam és a vállalkozók között, hiszen a KAVOSZ Zrt., ami a kamarának és a VOSZ-nak a közös cége, a vállalkozások és a bankok közé egyfajta közvetítőként beékelődik. Az állam szerepe elengedhetetlenül fontos, hiszen azáltal, hogy garanciát nyújt a programra és odaáll a hitelek mögé, ezzel csökkenti a bankok rizikóját, ezáltal a pénzintézetek sokkal nyitottabbak a hitelezésre. Emellett az állam a hitelt is olcsóbbá teszi az által, hogy kamattámogatást, garanciatámogatást, díjtámogatásokat ad a programnak – ezáltal olcsó lesz és biztonságos. Az állam szerepe tehát rendkívül fontos, de mégsem az állami költségvetés pénzét használja fel, hanem a kereskedelmi bankok forrásaira épít. Innentől kezdve sokkal kevesebbe kerül az államnak, és mégis egy multiplikációs hatású, nagyon komoly segítséget tud nyújtani a vállalkozásoknak.  

Öt az egyben

- És akkor nézzük a Széchenyi Kártya Program újonnan kifejlesztett konstrukcióit. Mire fókuszálnak az egyes elemek, és milyen kondíciókkal vehetők igénybe?
- Ahogy a kamarai felméréseknél is elsődleges problémaként jelent meg a munkahelyek megőrzésének igénye, kezdjük is ezzel. A Széchenyi Kártya Program első új eleme az ötből, a munkahelymegtartó hitel, amit 2 évre, 0,1%-os fix kamat mellett vehetnek fel a vállalkozások, munkabér és munkabér-típusú költségeinek legfeljebb 9 hónapi, de ha különösen veszélyeztetett ágazatról van szó, akkor a duplája, 18 hónapi bérköltségét fedezheti. Az igényelhető hitelösszeg felső határa 750 millió forint. Okos megoldás, hogy ezt a hitelt nem a mostani, hanem a múlt év december végi létszámra lehet felvenni. A tőketörlesztésre és a kamatra is moratórium van, az előbbire 9 hónap, az utóbbira 2020.decemberig. Tehát az ez évi terhek csúsztathatók.

Az előbbihez hozzá lehet illeszteni kombinált hiteltermékként egy szabadon felhasználható folyószámlahitelt - ez a második elem a programban - aminek felső határa 100 millió forint, és bármire fel lehet használni, amire a mindennapi működés során szükség lehet.  A futamidő itt is kettő év, és a kamat is ugyanúgy 0,1%.  A türelmi idők is hasonlóak, mint a munkahelymegtartó hitelnél.  

A harmadik elem a likviditási hitel, ez valójában egy szabadon felhasználható forgóeszközhitel, aminek a felső határa 250 millió forint, kamata 0,2 százalék. Ezt akár hitelkiváltásra is igényelhetik a vállalkozások.

A negyedik hitelünk a beruházási hitel plusz, ami a korábbi 100 millió felső határhoz képest tízszeresére, 1 milliárd forintra nőtt, futamideje 6 vagy 10 év, a kamat 0,5%. felhasználható minden olyan ingó, ingatlan, gép, eszköz beszerzésére, amire a vállalkozásnak szüksége lehet ahhoz, hogy fejlesszen, növekedjen, beruházzon, visszatérjen a rendes kerékvágásba, megújulva persze. Olyan speciális elemek is vannak benne, mint hogy felhasználható üzletrészvásárlásra és generációváltásra is. És ezt is jó hitelkiváltásra is. Alighanem ezzel összegében, és tartalmában is alaposan sikerült kitágítanunk a beruházási hitel fogalmát. A kamatfizetés türelmi ideje itt is ez év vége, a tőketörlesztésnél akár 24 hónap is lehet.  

És van még az ötödik hitelünk, az Agrár Széchenyi Kártya Plusz, ami már lassan egy hónapja működik, nagyon komoly érdeklődés mellett, ez azt is jelenti, hogy a vállalkozásoknak megvan az éhségük és igényük az olcsó hitelekre. Az igényelhető hitelösszeget a korábbi 100 millióról 200 millióra emeltük, mind a kamat, mind a díjak, mind az egyéb költségek 0%-ba kerülnek az agrárvállalkozóknak, magyarul az állam minden plusz terhet átvállal.

-  Vajon a bankok is ilyen gálánsak lesznek amikor a hitelfolyósítás költségeit számolják?
- A Széchenyi Kártya egy nagyon unikális termék, egyrészt azért, mert itt nem a résztvevő felek döntik el, hogy milyen díjak lesznek, hanem a Program közösen létrehozott üzletszabályzatai, az ügyrendek, a folyamatszabályozások határozzák meg a szedhető költség szintjét, a bank pedig saját döntése szerint ehhez a programhoz tud csatlakozni azzal, hogy elfogadja ezeket a kereteket. Így az nem fordulhat elő, hogy megjelennek még valamilyen extra költségek. Minden nagyon transzparens, átlátható, nagyon kordában tartott költségekkel. Itt nincs meglepetés.  A KAVOSZ honlapján bárki megtalálja az egyes termékek főbb szempontjait, ismertetőit. 

- Mikortól érhetők el az új hitelek és hol?
- Az Agrár Széchenyi Kártya Plusz, mint ahogy már említettem is, lassan egy hónapja működik, a másik négy hitelkonstrukció pedig a napokban indult el, már itt is elkezdtük befogadni az igényléseket. Körülbelül 200 tagú az országos irodahálózatunk, ezek elsősorban kamarai és VOSZ-irodákat jelentenek, és könnyen elérhetők országszerte. Itt történik az igénylések gyűjtése, az összes előkészítő munka, a kollégák bekérnek a vállalkozó helyett szinte minden dokumentációt, így nagyon gyorsan és egyszerűen tud Széchenyi Kártya hitelhez jutni.  A hazai bankszektor legalább háromnegyed része partnerünk, így pénzintézet is elérhető mindenütt. A folyószámla és forgóeszköz típusú hiteleknél általában két hét átfutással megtörténik a hitelbírálat, a beruházási hitelnél a megvalósítani kívánt projekt összetettségétől függően elképzelhető némileg hosszabb idő, itt négy hetet céloztunk meg. Új termékekről lévén szó, pici csúszás az elején még persze benne van a pakliban. 

Élj a lehetőségekkel!

- Záró gondolatként, ha egy levélkét tűzhetne minden felvett pénzösszeg mellé, milyen gondolatokat, vagy intelmet írna rá, illetve ajánlana a vállalkozók figyelmébe?  
- Mi nem tanácsokat osztogatunk, hanem megpróbálunk segítséget nyújtani. A szlogenünk is az lesz, hogy: Ha bajban vagy, van megoldás! Ha pár szóval kellene üzenni, azt mondanám: Gazdálkodj okosan!, Élj a lehetőségekkel!, A hiteltől nem kell félni – dönts felelősen és átgondoltan! A Széchenyi Kártya mindig is egy bizalmi program volt, és azért dolgoztuk ki az új megoldásokat is, hogy a vállalkozásoknak jó legyen.

Őrfi Ferenc

Szerző: Őrfi Ferenc
2020.06.08.