A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a területi kamarák, így a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésével kérdőíves felmérést végez (MKIK) a hazai vállalkozások körében, hogy minél pontosabb képet kaphasson a koronavírus-fertőzés gazdasági hatásairól. Cikkünkben annak a gyorselemzésnek az összefoglalóját olvashatja, ami a felmérés második hullámának 2020. március 24-ig beérkezett válaszain alapul. A témában készült online, önkitöltős kérdőívet 3121 vállalkozás töltötte ki. Az elemzés a válaszadó cégek által érzékelt helyzetet,  a vállalkozások első reakcióit ismerteti.

 

Üzleti helyzet és kilátások

A válaszadók 94 százaléka saját üzleti kilátásait kedvezőtlennek, ezen belül a cégek 64 százaléka nagyon kedvezőtlennek ítéli a következő 6 hónapra vonatkozóan. A cégek 74 százaléka szerint a járvány nagymértékben rontja jövőbeni kilátásaikat.

Szinte az összes válaszadó cég már jelenleg is érzékeli a járvány hatásait. A válaszadók 64 százaléka komoly, a cég működését jelentősen akadályozó zavarokat érzékel, 19 százalékuk pedig nagyobb, közepes hatású zavarokról számol be.

A cégek kapacitáskihasználtságának csökkenése azonban már jelenleg is megfigyelhető. A válaszadó vállalkozások kapacitáskihasználtsága a jelenlegi helyzetben a járvány előtti kapacitáskihasználtság 35 százaléka. 

A jelenlegi kapacitáskihasználtság mellett a válaszadó cégek többségénél (30 százalék) a pénzügyi tartalékok pótlólagos források nélkül átlagosan 4 hétig teszik lehetővé a pénzügyi kötelezettségek teljesítését a jelenlegi helyzetben. A kisebb cégek saját várakozásaik alapján rövidebb ideig maradnak fizetőképesek.

A válaszadó cégek nagy többsége, 72 százaléka, a jelenlegi helyzetben a kereslet csökkenését érzékeli a működése szempontjából fontos akadályozó tényezőnek. A járvánnyal kapcsolatos rendelkezések miatt a cégek 35 százaléka jelezte, hogy teljes leállásra kényszerül. A válaszadók 21 százalékának tevékenységét a rendezvények betiltása és a rövidített nyitvatartási idő érinti hátrányosan. További 19 százalékuk jelezte, hogy a hazai vállalkozás, amelynek beszállítanak, csökkentette a rendelésállományát.

A válaszadó cégek 33 százaléka a jelenlegi helyzetben úgy gondolja, hogy a vállalati tartalékokat élné fel, ha egy esetleges karantén esetén egy hónapig nem lenne bevétele a cégnek. 31 százalékuk érzi úgy, hogy ebben az esetben nem lenne semmilyen lehetősége a fennmaradáshoz.

A kérdőív kitöltésének időpontjában összességében átlagosan a válaszadó, nem egyéni vállalkozásként működő cégek dolgozóinak 38 százaléka esik ki a munkából különböző okokból (pl. rendes szabadság, fizetés nélküli szabadság, karantén). A leginkább érintett ágazat a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (az ide sorolható cégek dolgozóinak átlagosan 51 százaléka kieső), de szintén kiemelkedő mértékben érintett a munkavállalók kiesésében a közigazgatás, oktatás, egészségügy, szociális ellátás (az ide sorolható cégek dolgozóinak átlagosan 52 százaléka nem dolgozik jelenleg) területén működő, válaszadó vállalkozások. Jelenleg legkevésbé az ipari és a mezőgazdasági cégek érintettek, ezen vállalatok dolgozóinak átlagosan egyelőre 23–24 százaléka kieső.

 A nem egyéni vállalkozó, válaszadó cégek körében a megbetegedésekkel és karanténintézkedésekkel kapcsolatos, foglalkoztatással összefüggő intézkedések közül a leggyakoribbak a fizetett szabadság (33 százalék), a home office (32 százalék) és a rugalmas munkaidőkeret (32 százalék) alkalmazása. A válaszadó, nem egyéni vállalkozó cégek 28 százaléka ugyanakkor a fizetés nélküli szabadságot is alkalmazza a helyzet kezelésére.

A nem egyéni vállalkozó válaszadók körében a konkrét elbocsátási tervek összefüggést mutatnak mind a vállalatmérettel, mind az ágazatai megoszlással. A vállalatméret növekedésével látható, hogy a cégek egyre nagyobb mértékben készülnek elbocsátásokra. A mikrovállalkozások esetén az elbocsátást tervező vállalkozások aránya 52 százalék, a kisvállalkozások körében ez az arány 74 százalék, a közepes és nagyvállalatok körében pedig 71 százalék. Ágazat szerint az elbocsátásokban várhatóan leginkább érintett terület a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (az ide sorolható cégek, válaszadó 71 százaléka tervez elbocsátást), míg legkevésbé a mezőgazdaság (az ide tartozó, válaszadó cégek 37 százaléka tervez elbocsátást).

 Az otthoni munkavégzés a válaszadó, nem egyéni vállalkozó cégek 57 százaléka számára egyáltalán nem megoldható. 25 százalékuk számára kismértékben megoldható a távmunka, ugyanakkor mindössze 18 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy legalább többségében megoldható ez a munkaszervezési forma. 

A home office döntő akadálya a válaszadók szerint, hogy vállalatuk olyan tevékenységet végez, ami nem végezhető otthonról (a válaszadó, nem egyéni vállalkozók 86 százaléka így látja helyzetét).