Az évnek ezen szakaszában, amikor közelednek a Black Friday akciók, valamint a karácsonyi nagybevásárlás, egyre inkább aktuálissá válik az a kérdés, hogy a fogyasztóknak, valamint a kereskedőknek mik a jogai és kötelezettségei egy esetleges hibás termék esetén, vagy csak szimplán abban az esetben, ha a megvásárolt termék mégsem megfelelő. A Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Által Működtetett Független Békéltető Testület összefoglalta, hogy mit érdemes számításba venni, mielőtt belevetjük magunkat az ünnepek előtti nagybevásárlásba.

 

14 napos elállás online vásárlás esetén

 Számos előnye van az online vásárlásnak amellett, hogy ehhez ki se kell mozdulnunk otthonról, így elkerülhetjük a nagy embertömegeket és időt is spórolhatunk. Érdemes azonban tudni, hogy online vásárlás esetén ugyanis minden esetben megilleti a vásárlót a 14 napos elállási jog. A vásárló 14 napon belül – amennyiben a terméket nem használta – bármikor dönthet úgy, hogy a termékre mégse tart igényt, ebben az esetben nem kell mást tennie, mint visszajuttatni a kereskedő részére a terméket.

mint írták, ez egy lényeges különbség az online vásárlás és az üzletben vásárlás között, hiszen amennyiben személyesen vásároljuk meg a terméket, a kereskedő bár dönthet úgy, de nem köteles 14 napon belül visszavenni a megvásárolt, egyébként hibátlan terméket. Ennek oka nagyon egyszerű, hiszen ha személyesen jelen vagyunk a vásárláskor, meg tudjuk nézni, fogni a terméket, esetleg ki tudjuk próbálni, vagy fel tudjuk próbálni, azonban a képernyő előtt ülve ezt nem tehetjük meg, csupán egy kép és egy leírás áll rendelkezésünkre a vásárlás során, és sok esetben a kép jelentősen eltér a valóságtól, más lehet a szín, a minőség.

Fontos azonban, hogy a 14 napos elállással akkor érdemes élni, ha a termék egyébként hibátlan, hiszen ebben az esetben a visszajuttatás költsége – amennyiben a kereskedő önként nem vállalta ennek viselését – a vásárlót terheli. Ezzel szemben, amennyiben a termék hibás, akár a jótállás, akár a szavatosság szabályai vonatkoznak rá, minden esetben a kereskedőt terheli az ebből eredő költség, ideértve a szállítást is.

A jogalkotó a 14 napos elállási jogot azonban csak a fogyasztók részére biztosítja, cég nevében történő vásárlás esetén a vásárlót nem illeti meg az elállás joga, ezt szükséges szem előtt tartani az online vásárlás során.

Jótállás, szavatosság

A következő kérdés, ami általában hibás teljesítés esetén komoly fejtörést okoz mind a vásárlónak, mind a kereskedőnek, az a jótállás és szavatosság kérdése, hiszen laikusként nem könnyű elhatárolni egymástól a kettőt. A szervezet kiemelte, hogy amennyiben cég nevében vásárolunk, a vásárlásról számlát kérünk, abban az esetben már a kötelező jótállás ki van zárva, hiszen a hatályos jogszabályok csak a fogyasztókkal szemben teszik kötelezővé a jótállást.

Tehát amennyiben cégként vásárolunk, már nem is kérdés, hogy a jótállás vagy szavatosság szabályait kell alkalmazni, hiszen ilyen esetben a szavatosság szabályai lesznek az irányadóak. Előfordulhat olyan eset is, hogy a kereskedő önként vállal jótállási kötelezettséget, ilyenkor dönthet úgy, hogy ezt kiterjeszti a cég nevében vásárlókra is.

Fogyasztók esetében már nem ilyen egyszerű annak az eldöntése, hogy a jótállás vagy a szavatosság szabályai alkalmazandóak. A jogalkotó kötelező jótállást csak a tartós fogyasztási cikkekre ír elő, amennyiben annak a vételára meghaladja a 10.000.-Ft-ot. A kötelező jótállás alá eső termékek listáját megtaláljuk az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Kormányrendeletben.

Azokra a termékekre, amelyek nem szerepelnek a fenti kormányrendeletben, csak akkor vonatkozik jótállás, ha a kereskedő azt önként vállalta, egyébként a szavatosság szabályai szerint kell eljárni. A fentieken túl további különbség a fogyasztók és vállalkozások között, hogy azok az előnyök, amelyeket a jogalkotó a fogyasztóknak biztosít, a cégeket, egyéni vállalkozókat nem illeti meg.

Ilyen például a hibás teljesítési vélelem, ami azt jelenti, hogy a vásárlást követő 6 hónapon belül fellépő hiba esetén azt vélelmezi a jogalkotó, hogy a hiba oka gyártási eredetű. Amennyiben tehát fogyasztóként vásárolunk, az első 6 hónapban a kereskedő kötelezettsége azt bizonyítani, hogy a hiba oka az eladás pillanatában nem állt fenn.

Cégek és egyéni vállalkozók esetén azonban a vásárló kötelezettsége ezt bizonyítani az első 6 hónapban is.

 

dr. Fejes Laura

Csongrád-Csanád Megyei Békéltető Testület