Kirizs Tibor: Pályázni az tud, aki a jövőt tervezi

Már lehet pályázni a 2023-as kamarai pénzügyi alapokra. A nehéz helyzetbe került vállalkozások számára külön válságkezelési pályázatot is meghirdetett a vármegye gazdasági önkormányzata, az elbíráláshoz gyorsított eljárást ígérve. A kamatmentes visszatérítendő pénzügyi támogatással az országban is egyedülálló módon segíti a Csongrád–Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagvállalkozásait. Aztán március-áprilisban várhatóan megjelennek az első európai uniós pályázatok is, amire már javában készülnie kell annak, aki indulni szeretne ezek bármelyikén. Magyarázó és értő segítséget Kirizs Tibortól, a kamarai pályázatokat elbíráló munkabizottság tagjától, az Értő Kft. ügyvezetőjétől kértünk.

 

Kétféle alapból lehet pályázni


– Alig jutottunk túl a Covid-válságon, a gazdasági életet újabb sokkhatások érték. Annak, hogy a kamarai alapok továbbra is kamatmentes támogatásként érhetők el, talán soha nem volt akkora értéke, mint most, amikor csúcson a jegybanki alapkamat és egekben az infláció. Beszéljünk is rögtön arról, hogyan is néznek ki a mostani kamarai pályázati lehetőségek?
– Kétféle forrásról beszélhetünk, van az ismert gazdaság-, kereskedelemfejlesztési és innovációs alap, ami mellett viszont egy válságkezelési alapot is nyitott a kamara. Ahogy tavaly és tavalyelőtt a Covid kedvezőtlen gazdasági hatásainak enyhítését célozta egy külön pályázat, idén a kedvezőtlen gazdasági környezetben – energiaválság, háború, infláció, árfolyam-ingadozás, ellátási láncokkal kapcsolatos problémák miatt – nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak igyekszik mentőövet dobni a kamara. Biztosan lesznek olyanok, akik például ebből tudják kifizetni a többszörösére emelkedett rezsiszámlájukat. Szabadon felhasználható pénzügyi segítségről van szó, amit könnyű igénybe venni, 2 millió Ft a felső határa, és maximum 2 év futamidőre lehet kapni. Ezt a kamatmentes visszatérítendő pénzügyi támogatást azok kérhetik, akik legalább 1 éve önkéntes tagjai a kamarának.
És akkor térjünk rá a kamarai támogatási rendszer fő pénzügyi forrására, a gazdaság-, kereskedelemfejlesztési és innovációs alapra, amelynek lényeges jellemzője, hogy sokkal több mindent enged meg, mint mondjuk egy GINOP-os pályázat. Az eszközbeszerzéstől (lehet használt is), a telephelyfejlesztésen, -vásárláson át a kiállításokon, vásárokon való részvételig sok mindent támogat. Bizonyos részét a támogatásnak lehet a gyártáshoz szükséges alapanyagokra, segédanyagokra is fordítani. Érdemes a pályázati kiírást alaposan áttanulmányozni. Az innovációs témák közül pedig megemlíteném az energia- és anyagtakarékos műszaki megoldásokat, vagy éppen a környezetvédelmet. Ennél az alapnál az a vállalkozás, amelyik legalább három éve önkéntes tagja a kamarának maximum 10 millió Ft összegig pályázhat, aki kevesebb, mint 3 éve kamarai tag, maximum 5 millió Ft-ig. A támogatási összegeket mindkét esetben maximum 5 év alatt kell visszafizetni.


Egyszerűbben, rugalmasabban


– Mik a kamarai pályázati rendszer fő jellemzői, úgyis kérdezhetném, mitől szerethető?
– Amellett, hogy kamatmentes pénzügyi támogatásról van szó, sokkal vállalkozásbarátabb a döntési mechanizmus, mint egy banki hitelnél, éppen emiatt könnyű is igénybe venni. Különösebb szakértelem nélkül, a könyvelője segítségével bárki képes pályázni, de ha szükséges, a kamarai munkatársak is rendelkezésre állnak a felmerült kérdésekben a támogatási kérelem összeállításánál. Maga az ügyintézés sokkal rugalmasabb, személyesebb és barátságosabb, mint másutt. A Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara támogatási rendszeréről azért jegyezzük meg, hogy 1996 óta igyekszik visszatérítendő kamatmentes pénzügyi támogatással segíteni tagvállalkozásait, ami országos szinten is kuriózumnak számít. Az idők folyamán persze folyamatosan korszerűsödött, azt is mondhatnám, egyre rugalmasabban, egyszerűbben, kevesebb korláttal lehet igénybe venni. És az erkölcsi értéke is magas ezeknek a támogatásoknak, hiszen a kamara valójában a tagok befizetéseit forgatja vissza a vármegye gazdaságfejlesztésére.
– Mettől meddig vannak nyitva az alapok, és hogyan történik a pályázatok elbírálása, mennyi időn belül jut valaki pénzhez?
– A pályázati szezon most már hagyományosan februárban kezdődik, és egész évben tart, decemberben van az utolsó bírálat. A munkabizottság időszakosan, havonta-kéthavonta tart bírálatot, illetve készíti elő a pályázati anyagokat, melyek alapján a kamara elnöksége hozza meg a döntéseket. A válságkezelő pályázatokkal kapcsolatban viszont más a helyzet, hiszen aki bajban van, annak minden nap számít, ezért mind a munkabizottság, mind az elnökség extra gyorsítást és rugalmasságot ígér, így a pályázók gyakorlatilag folyamatos elbírálásra és döntésre számíthatnak. Ugyan a kamarai pénzkihelyezéseknél nincsenek olyan szigorú követelmények, mint mondjuk egy bankhitelnél, de a bírálati folyamat során nyilván a kamara is igyekszik csökkenteni a kockázatokat. Valamilyen biztosítékot ezeknél a konstrukcióknál is kell a támogatás mögé tenni, ami lehet ingatlanfedezet, bankgarancia, adott esetben ingóság. A legköltséghatékonyabb, ha valaki ingatlanfedezetet tud biztosítani, az ügyintézése is ennek a legegyszerűbb. A munkabizottság, az elnökség, az ügyintéző szervezet munkáját is minősíti, hogy a kihelyezett pénzek gyakorlatilag mindig rendben, időre visszaérkeznek. Elmondhatjuk, hogy a kamara amellett, hogy pénzügyi támogatással segíti a vállalkozásokat, felelősen is bánik a tagság pénzével.

 

Készülni kell az EU-s pályázatokra


– Tágítva a pályázati lehetőségek körét, mit tud mondani azoknak, akik az európai uniós pályázatokra várnak?
– Benne vagyunk a 2021–2027-es európai uniós ciklusban, vannak tervben pályázatok erre az évre is, de igazából mindenki arra vár, hogy az uniós pénzek hogyan fognak megjönni. Bizonyos forrásoknál vannak pozitív döntések, de hogy a pályázatok konkrétan mikor fognak kijönni, még nincsenek információk, általánosságban azt lehet várni, hogy március vége, április lehet a legkorábbi időszak.
– Ha addig nem érkeznek uniós források, akkor is?
– Azt azért tudni kell, attól, hogy itt vannak a pénzek, még nincs pályázat. Ugyanis ha ekkor találnak ki egy új pályázatot, hosszú az átfutása, mire elnyeri végleges formáját és ténylegesen felhívás lesz belőle – ez 3-4-5 hónap is lehet (csak a társadalmi egyeztetés igényel 30 napot). Egyszerűbb a helyzet, ha korábban felfüggesztett pályázatot nyitnak újra, hiszen az előbbi, meglehetősen hosszadalmas folyamatot nem kell újra végigjátszani. Ezekre lehet számítani legelőbb. Egyébként kormányzati szándék is a vállalkozások segítése, akik viszont nagyon várják már, hogy a mostani, meglehetősen mostoha gazdasági helyzetből fejlesztésekkel tudjanak előre lépni, előre menekülni. A vállalkozások a fejlesztés mellett, leginkább költséget szeretnének megtakarítani, ki energetikai, ki technológiai, ki informatikai, ki komplett cégfejlesztéssel – mindazzal, amivel többet, jobban, gyorsabban, azaz hatékonyabban tudnak termelni, szolgáltatni. Míg a konkrét pályázati információk nem jelennek meg, a vállalkozások egyet tehetnek: felkészülnek a pályázatokra!
– Hogyan lehet felkészülni arra, ami még nincs?
– Kétféleképpen. Az első, hogy májusig mindenki le fogja zárni a 2022-es évét – ezt úgy tegyék meg, hogy minél inkább pályázatképesek legyenek. A mérleg azt mutassa, amit a vállalkozás szeretné, hogy mutasson. Nem mindegy, hogy a költségek, bevételek, hová kerülnek könyvelésre. Míg egy könyvelő a mérleget számszaki dolognak tekinti, a vállalkozásnak olyan marketing elemként kell felfognia, amivel be tudja mutatni a céget másoknak (bankban, pályázatnál). Vagyis már most tisztában kell lennie a vállalkozásnak azzal, hogy pályázati feltételeknek hogyan tud megfelelni. Néhány fontosabb szempont, amire figyelni kell: legyen megfelelő bevétele a cégnek, legalább a megvalósítani kívánt projektérték duplája; legyen eredményes; lehetőleg legyen legalább 1, a nagyobb pályázatoknál 3 fő statisztikai létszáma; legyen köztartozásmentes.
Amivel még készülni tud egy vállalkozás: előtervezi a projektet. Például amikor építeni vagy felújítani szeretne, követelmény, hogy legyen költségvetése az építési projektnek, illetve terve. Ne a pályázat megjelenésekor kezdjen el ajánlatokat kérni vagy terveztetni, mert ki fog futni a határidőből. Ugyanez igaz, ha eszközbeszerzésről, technológiafejlesztésről van szó, lehetőség szerint ott is kérjenek be ajánlatokat, írjanak „kívánságlistát”, és árazzák be a fejlesztési elképzeléseket. A pályázatokat ugyanis mindig valamilyen céllal írják ki, korlátozásokkal, hogy mit lehet megvalósítani és mit nem. Minél bőségesebb a „kívánság” listánk, nagy valószínűséggel találunk olyan fejlesztési elemeket, amelyek megfelelnek egyik vagy másik, vagy több pályázati kiírásnak is, és még a költségvetésünkbe is belefér. Szóval ne akkor kezdjünk kapkodni, amikor megjelenik egy pályázat. És amikor a finanszírozást tervezzük, ne feledkezzünk el a Széchenyi Kártya hitelkonstrukcióiról sem – az igényléseket a kamarában lehet intézni.

 

Változások a finanszírozásban


– Hol, milyen vállalkozói kör számíthat leginkább európai uniós pályázatokra, s változott-e a finanszírozás módja?
– A pályázatok többnyire mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogatnak, a fő cél a gazdasági egyenlőtlenségek ledolgozása Magyarország régiói között, és felzárkózás az Unióhoz. Eltérően a kamarai alapoktól, ezeken a pályázatokon egyéni vállalkozók nem nagyon tudnak indulni, mivel a legtöbb pályázatnál feltétel a kettős könyvvitel, ami ebben a körben nem jellemző. Az utóbbi években megerősödött a hátrányos helyzetű településeken, illetve a szabad vállalkozási zónában megvalósuló beruházások támogatása. Itt érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy csak azon telephelye lehet egy vállalkozásnak pályázati megvalósulási, ami a társasági szerződésben benne van, cégkivonatban megjelenik. És az sem mindegy, mikor jegyezték be a telephelyet a társasági szerződésbe.
Ami a finanszírozás módját illeti, 2020 óta megváltozott szemléletről beszélhetünk bizonyos fejlesztési pályázatoknál. Ennek az a lényege, hogy a vállalkozás kvázi előlegként megkapja a teljes támogatási összeget, ami a projektérték 70%-át is elérheti, ami viszont ekkor még visszatérítendő kamatmentes támogatást jelent, de a végén – amennyiben az elvárt feltételek teljesülnek – átminősülhet vissza nem térítendő támogatássá. Ilyen esetben a projekt befejezése utáni gazdasági év adatait hasonlítják össze a bázisévvel, és e két év gazdálkodási eredményének viszonya alapján dől el, hogy a támogatás milyen arányban válik vissza nem térítendő támogatássá, illetve mennyit kell kamatmentesen visszafizetni. A tapasztalatok 2020 óta azt mutatják, működik ez a pályázati gyakorlat, értik és szeretik a vállalkozások ezt a finanszírozási módot.
Fegyelem kérdése is
– Ezek az európai uniós pályázatok meglehetősen bonyolultak. Egyedül képesek megbirkózni ezzel a vállalkozások?
– Általánosságban nem! A legtöbb esetben kell külső segítség a vállalkozásoknak a pályázatokhoz. Ahogy a kamarai alapokra bárki egyszerűen tud pályázni, ezeknél a nagy pályázatoknál sok múlik azon, hogy milyen pályázatírót, de inkább pályázatmenedzser céget választ valaki. Ugyanis pályázatot írni, és megnyerni az egy jó dolog, de a megvalósítás sok buktatót rejthet. Támogatási döntés után hátra van még a neheze, maga a megvalósítás, ami az elszámolással zárul, és az úgynevezett fenntartási időszak, amikor működtetni kell a pályázattal megvalósult projektet.
– Hol szoktak „elcsúszni” a pályázatok?
– Három ok miatt szoktak meghiúsulni a pályázatok: az egyik, hogy átgondolatlan volt a projekt, a másik, hogy a pályázó oldaláról nincs kapacitás a pályázattal foglalkozni, a harmadik, hogy a pályázat során valamilyen súlyos hibát elkövetnek. A pályázatmenedzsment lényege pontosan az, hogy pályázati oldalról figyeljen arra, hogy minden rendben legyen.
– Változott-e a vállalkozások pályázati kultúrája?
– Egyértelműen igen. Míg régebben mindenféle szándékkal –, függetlenül attól, hogy mire van szüksége a vállalkozásnak – próbáltak pályázni sokan, ma már az pályázik, aki tudja, mit akar fejleszteni és meg is akarja csinálni. Vannak kitartóak, akik többször indulnak, és képesek folyamatosan pályázatok által fejlődni. Az a tapasztalatom, hogy akinek van pályázati fegyelme, az képes sikeres pályázati projekteket megvalósítani. Pályázni az tud, aki a jövőt tervezi!


Őrfi Ferenc