Kirizs Tibor: Pályázattal lehet a leghatékonyabban fejleszteni!

Aki kimarad, lemarad – indul az új támogatási ciklus

Kezdődik az új uniós pályázati ciklus, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvénysorozattal igyekszik felkészíteni a vállalkozásokat lehetőségeikre. Különösen nagy várakozás előzi meg a GINOP Plusz-1.2.1-21 indulását, amellyel egy új pályázati rendszer is széles körben debütál Magyarországon. A legutóbbi online pályázati rendezvényen Kirizs Tibor, az Értő Kft. ügyvezetője, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tanácsadója imponáló felkészültséggel, részletekbe menő alapossággal látta el hasznos információkkal, tanácsokkal hallgatóságát. A húsz éve pályázatokkal, szervezetfejlesztéssel, irányítási rendszerekkel foglalkozó szakembert mi másról, mint a pályázatok világáról, és annak aktualitásairól kérdeztük.

- Ahogy az egy főre jutó GDP mértékében, a nyertes pályázatok számában sem áll túl jól Csongrád-Csanád megye. Ön szerint mi az oka annak, hogy e téren sem eléggé versenyképes vállalkozóink többsége?

- Ennek számos oka feltételezhető, talán az egyik legjelentősebb, hogy az elmúlt években a pályázatoknál előnyben részesítették a gyártó, termék előállító cégeket. Azonban megyénkben a szolgáltató cégek száma nagyobb az országos átlaghoz képest, így az elmúlt években kevesebb lehetőség adódott számukra.

Egyre vonzóbb

- Lát-e fejlődést, a támogatási lehetőségek szélesedésével erősödik-e vajon a vállalkozók aktivitása, javult-e pályázati kultúrájuk?

- Tapasztalatom szerint egyre többen szeretnének pályázni. A vállalkozások mostanra sok példát látnak arra partereiknél, versenytársaiknál, hogy pályázattal lehet fejleszteni. Aki még nem pályázott, abban felmerül a kérdés, hogy miért maradt ki eddig a lehetőségekből, és ezen vállalkozások egy része eljut legalább a szándékig, hogy pályázattal fejlesszen. A pályázati szándékot erősítik az új pályázatok a magas támogatási intenzitással (akár 70%) és a könnyebb finanszírozással.

- Nem ritkán hallom magam is, túl bonyolult, sok papírmunkával, bürokráciával, macerával jár egy pályázat, és inkább lemondanak a lehetőségről. Mondhatjuk, hogy minél kisebb egy vállalkozás, annál kevésbé képes, vagy mer élni a lehetőségeivel? Holott gyakran éppen nekik lenne a legnagyobb szükségük a támogatásokra. És egyáltalán, tényleg nagy a bürokrácia?

- Az elmúlt években a pályázati adminisztrációs rendszer jelentősen változott egyszerűsödött, azonban vannak olyan új elemei a rendszernek, amelyek sok feladatot és problémát jelentenek a vállalkozásoknak. Talán az egyik legfontosabb változás, hogy korábban elegendő volt a pályázati tételek igazolására az ajánlatokat csatolni (nyertes ajánlat és ellenajánlatok), az új pályázatoknál ezt nem kell megtenni azonban az ajánlatok alapján „piackutatást” kell végezni és be kell mutatni, hogy miért az adott szállítóra esett a választás. Igazolni kell a választott szállító státusát (generálimportőr, disztribútor, stb.) és sok esetben a szállítótól referenciákat is kell kérni, ami az üzleti titok határát is súrolhatja.
Összességében: van ami változott, egyszerűsödött a pályázati rendszerben, de van ami nem.

Ötlettől a megvalósításig

- És akkor lépjünk tovább, tegyük fel, hogy megvan a vállalkozó szándéka a pályázásra, hogyan tovább, milyen előfeltételeknek kell megfelelnie?

- Mindenképpen kell egy jó ötlet, kell bizonyos elszántság. Viszont önmagában egy ötletből még nem lesz jó pályázat. Az első fontos dolog, hogy meg kell felelni a pályázati követelményeknek. Ezek többféle dolgot jelentenek, és pályázatonként eltérőek lehetnek.

Talán a legfontosabb, hogy a lezárt üzleti évet tekintve a vállalkozás saját tőkéje ne legyen negatív. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy kft. esetében 3 millió forint a jogszabály szerinti jegyzési tőkéje, ez alá nem csökkenhet a saját tőkéje.

Egy másik fontos követelmény, hogy legalább 1 fő statisztikai létszám szükséges a legutolsó lezárt évre.

Általános követelmény, hogy a vállalkozásnak legyen egy teljes a lezárt üzleti éve, amely január 1-től december 31-ig terjedő időszakot jelent. Vagyis ha egy vállalkozás csak tavaly év közben alakult, valószínű, hogy a pályázatok egy részében idén még nem tud indulni.

Aztán figyelni kell arra is, hogy a lezárt év árbevétele megfelelő mértékű legyen. Ennek azért van jelentősége, mert a pályázatoknál követelmény szokott lenni, hogy a projektérték nem haladhatja meg az árbevétel összegét, a félét vagy éppen a dupláját, de mindenképpen valamilyen viszonyítási alapot jelent.

Ha lehet, az eredmény egyébként is legyen pozitív, ami a bírálatnál jó képet fest a vállalkozásról. Az is fontos lehet, hogy a fő tevékenysége illeszkedjen a pályázati követelményekhez. Például ha valaki gépet akar venni, és a pályázatban megvan jelölve a gyártás mint célterület, fontos, hogy a vállalkozásnak legyen ilyen bejegyzett tevékenysége a cégkivonatában.

És még egy dologra hívnám fel a figyelmet: nagyon sok vállalkozásnál felmerülő probléma, hogy szeretnének egy olyan telephelyre pályázni amit ugyan a NAV-hoz bejelentettek, azonban a cégkivonatban nem szerepel ez a helyszín. A pályázatnál ez is kizáró ok szokott lenni.

Azt fejlessze, amire szüksége van

- Ha mindezen pályázati feltételnek megfelel a vállalkozás, akkor már nyeregben érezhetik magukat?

- Egyáltalán nem, hiszen azzal, hogy valaki megfelel a pályázati követelményeknek, még nem ért célba, mivel jön a következő szempont: tudja-e teljesíteni a vállalás(oka)t? Ami az új pályázati ciklusban más megközelítésbe is került. Szóval akkor lehet sikeres egy pályázat, ha a vállalásokat is teljesíteni tudja a vállalkozás. És talán a legfontosabb a finanszírozás. A korábbi időszakban a pályázatok nagy részénél a projektérték nagy részét meg kellett finanszírozni, ez most változott egyes pályázatoknál, de ettől még a projektfinanszírozás egy nagyon fontos tényező.

- Nyilván nem csak úgy, l’árt pour l’árt pályázik valaki valamire, de mégis milyen típusú fejlesztésekre érdemes fókuszálnia a vállalkozásoknak?

- Erre azt mondanám, gondolja át mindenki, hogy mi az, ami a vállalkozásán belül fejlesztésre szorulhat. Az biztos, hogy a mai korban az informatika fejlesztése kiemelkedő szempont, és számos olyan terület van minden vállalkozás életében, ahol a digitalizáció jelenti az innovációt.

Ezen túlmenően természetesen lehet pályázni olyan, klasszikus értelemben vett célokra, mint például termelőeszközökre, szerszámokra, vagy éppen telephely-fejlesztésre, iroda, üzlethelyiség építésére, felújítására, átalakításra, de energetikai korszerűsítésére is. Gyakran kérdezik tőlem, ezért emlékeztetnék rá, hogy szállítójármű vásárlást az elmúlt 15 évben már nem támogattak pályázatok. Amire még számítani lehet az elkövetkező időszakban, hogy a munkahelyteremtés jegyében lesznek olyan pályázatok, amelyek létszámbővítést fognak támogatni vagy éppen a munkaerő tudásának megőrzését és fejlesztését, vagyis oktatását fogják támogatni. Szóval arra a kérdésre, hogy mit fejlesszünk, röviden ezt tudnám válaszolni: Minden vállalkozás azt fejlessze, amire szüksége van!

Dönteni kell!

- Még kicsit tovább boncolgatva ezt a témakört, van még kérdő szócska bőven a tarsolyomban, mikor és mekkorát fejlesszen egy vállalkozás?

- A döntésnél kiindulásként általában azt kell figyelembe venni, hogy milyen időtávban gondolkodik a vállalkozás, többnyire 1, 3, 5 éves időszakokról szoktunk beszélni. Ehhez kell igazítani a fejlesztési elképzeléseket. Az, hogy mikor fejlesszünk, elsősorban gazdaságossági kérdés, de mindenkinek azt javasolnám az elindult új ciklussal használják ki a lehetőségeket, és támogatással fejlesszék a vállalkozásukat.

Hogy milyen módszer a célravezető, általában azzal függ össze, hogy milyen mértékű fejlesztésben gondolkodunk. Az óvatosabb szemléletű vállalkozásoknál lehet több kisebb fejlesztéssel is megvalósítani egy-egy elérendő célt, bátrabb szemlélettel viszont egy nagy fejlesztéssel is lehet jelentősebb változást eredményezni. Kockázati kérdésről van szó, a vállalkozás vezetőjének kell mérlegelnie, döntését alapvetően a költségek nagysága, illetve a források megteremtése határoz meg.

Új források nyílnak

- Amikor forrásokról beszélünk, alighanem az alapkérdéshez érkeztünk: Miből fejlesszünk?

- Gazdaságilag valóban ez a legnagyobb kérdés a vállalkozásoknál. Én azt javaslom mindenkinek, pályázati forrásból, főleg addig, míg vannak pályázatok. A most kezdődő uniós ciklusra meghatározott menetrendje van a pályázatoknak, hogy aztán majd a következő ciklusban mi lesz, nem láthatjuk előre. Közvetlen vagy közvetett megoldással lehet forrást teremteni. Közvetlen fejlesztés az, amikor egy vállalkozás mondjuk valamilyen gépet szeretne venni, és arra ad be pályázatot. Az egyéb megoldás lehet az, amikor egy vállalkozás ugyanúgy gépet szeretne venni, nincs forrása, de tervbe van véve mondjuk létszámfejlesztés, akkor a létszámbővítést valósítsa meg pályázattal, és az így megmaradó pénzéből tud gépet vagy akár szállító járművet vásárolni.

Hitelből is lehet fejleszteni, nagyon jó konstrukciók vannak mostanában, kormányzati szándék is ezekkel a vállalkozások megerősítse. És persze önerőből is lehet fejleszteni, nyilván megtakarításból, amit költségoptimalizálással, a hatékonyság javításával lehet elérni. Azt azért mindenképpen hangsúlyoznám, hogy leghatékonyabban pályázati támogatással lehet fejleszteni, ugyanis a vállalkozásnak ekkor nem kell akkora saját forrást beletennie a megvalósítandó projektbe, mint egyébként kellene. Magyarul, ez a legolcsóbb útja a fejlesztéseknek.

Jön a GINOP Plusz

- És akkor érkezzünk meg 2021-be, milyen pályázati lehetőségek nyílnak meg idén a vállalkozások előtt?

- A legfontosabb, hogy most indult el a 2021-től 2027-ig tartó új európai uniós támogatási ciklus, új források nyíltak meg, és a korábbi időszakhoz képest jelentős többletforrások jelentek meg a programokban. Továbbá, az uniós mentőcsomag is jelentős pluszforrásokat hoz Magyarországra. És akkor beszéljünk az úgynevezett GINOP Plusz-1.2.1-21-ről, ami korábban VINOP 1.2.1-es névre hallgatott. Hosszú címe van: „A mikro- kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása”. Ezt én egyszerűen technológia-fejlesztési pályázatnak nevezném. Jellemző, hogy az új vállalkozásfejlesztési programokban az informatika, a digitalizáció mostanra egyenértékűvé vált a klasszikus fejlesztési irányokkal.

- Miről szól GINOP Plusz-1.2.1-21, és mi mindenre terjed ki a támogatási lehetőségek köre?

- A támogatható tevékenységek köre nagyon széles, ennek is köszönhető a felfokozott érdeklődés, igen sok vállalkozás szeretne elindulni ezen a pályázaton. A klasszikus beruházási lehetőségek mellett hangsúlyos szerepet kap a technológia- , informatika- és infrastruktúra-fejlesztés, de a pályázat támogatja az ingatlanberuházást is, ezen belül az építést, bővítést, átalakítást, energetikai korszerűsítést, azonban vásárlást nem. Emellett gyártási licence illetve know-how beszerzéseket, és megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazását is támogatja a pályázat. Vagyis napelemről és az ehhez kapcsolódó technológiákról van szó.

Akár 70 százalék

- Sikeres pályázat esetén mekkora pályázati forrásokra lehet számítani, milyen konstrukcióban és mikortól?

- A támogatás összege a tervek szerint 10 millió Ft-tól nagyjából 630 millió Ft-ig terjed, mértéke maximum 70 százalék. Ennek megfelelően a legkisebb projektérték várhatóan 14.300.000 Ft összegű lesz, ami áfa visszaigénylő vállalkozásoknál a nettó projektértéket jelenti, míg az áfát nem visszaigénylő vállalkozásoknál a bruttó projektértéket.

Fontos új elem, hogy amennyiben a vállalkozás megnyeri a pályázatot, kvázi előlegként megkapja a megítélt támogatás 90%-át, így sokkal könnyebbé válik a projekt finanszírozása. Viszont, ez a forrás visszatérítendő támogatásként indul minden vállalkozásnál, amit ebben a stádiumában nevezhetnénk kamatmentes hitelnek is. Aztán majd a projekt befejezése utáni év eredményei alapján (a bázis évhez viszonyítva – ez a 2020 lesz) dől el, hogy mennyi támogatás marad a vállalkozásnál, vagyis milyen mértékben fordul át vissza nem térítendő támogatássá.

Amennyiben az elvárt feltételek teljesülnek akár teljes mértékben. Miért lényeges ez? A pályázat kapcsán nem várják el a vállalkozásoktól, hogy előre tegyenek vállalást akár létszámtartásra, akár bevétel- vagy eredménynövelésre, vagy bármi másra. A projekt lezárásakor, a pályázat befejezése utáni év adatait hasonlítják össze a bázisévvel. E két év gazdálkodási eredménye alapján dől el, hogy a pályázati összeg milyen arányban alakulhat át vissza nem térítendő támogatássá.

Ez az új pályázati ciklus új megközelítési szemlélete támogatás oldalról, és egyre több pályázatnál látható, hogy ez a gyakorlat működik és működni is fog a későbbiekben is. A pályázat benyújtására tervezetten 2021. június 28-tól 2022. április 20-ig lesz lehetőség, várhatóan szakaszosan, vagyis nem egy folyamatosan nyitva álló lehetőségről van szó.

Várhatóan négy, egy-egy hetes benyújtási szakaszra lehet számítani. Ez azt is jelenti, hogy nagyon fel kell készülni a pályázatokra. A rendelkezésre álló keretösszeg egyébként jelentősen eltérő az egyes szakaszokban. Előreláthatólag, amint az igény eléri az aktuális keretösszeg másfélszeresét, felfüggesztik az éppen nyitott pályázati szakaszt.

Maximális támogatás a Dél-Alföldön

- A 70 százalékos pályázati intenzitás egységesen vonatkozik mindenkire és mindenütt?

- Nem, területileg és a vállalkozás mérete szerint is vannak különbségek. Eltérő a támogatás mértéke az ország egyes régióiban, legtöbbet a gazdaságilag elmaradottabb, illetve hátrányos helyzetű térségek kapják. Ide tartozik a Dél-Alföld is, ezért is példálóztam a 70 százalékkal. Közép-Dunántúlon például 55, Nyugat-Dunántúlon vagy éppen Pest megye fejlettebb területein pedig csak 45 százalékos a támogatás mértéke. Míg az első és második benyújtási szakasz kapcsán a mikro- kis- és középvállalkozások ugyanolyan mértékű támogatásra számíthatnak, a harmadik és negyedik szakaszban viszont csak azok a vállalkozások indulhatnak el, amelyek hátrányos régiókban helyezkednek el, és szabad vállalkozási zónában fekvő településen működnek, vagy egyéb, „hátrányos” helyzetű településen találhatók. A harmadik és negyedik pályázati szakaszban a vállalkozások mérete szerint is változik a támogatás intenzitása. A Dél-Alföldön a mikro- és kisvállalkozások 70 százalék, a középvállalkozások 60 százalékra számíthatnak. Értelemszerűen, a középvállalkozásoknak az első és a második pályázati szakaszban lenne érdemes elindulniuk.

- Tegyük mérlegre, végül is mik ennek az új típusú GINOP Plusz pályázatnak az előnyei, és mik a hátrányai?

- Egy hátrányát tudnék csak említeni, ami nem is annyira hátrány, inkább csak más a megközelítési módja a korábbi pályázatokhoz képest: nevezetesen az, hogy visszatérítendő támogatásként indul. Az összes többi szempont viszont előnyként sorolható fel: nem kell előre kötelezettséget vállalni, a támogatás 90%-át megkapja a vállalkozás a projekt elején, tehát a finanszírozás sokkal könnyebb. Többféle fejlesztési cél is megvalósítható, és a projekt eredményétől függően, a támogatás egy része, vagy az egész összeg a vállalkozásnál maradhat. De ha úgy alakul, hogy a végén mégis vissza kell fizetni valamennyi összeget, az is kamatmentes, tehát még így is nagyban segíti a vállalkozás pénzügyi helyzetét, vagy, legrosszabb esetben úgy is felfoghatjuk, hogy végül is egy vásárlását, beruházását sikerült előbbre hozni.

Karnyújtásnyira a segítség

- Végül kitől, mikor, milyen segítséget kérjen az a vállalkozás, amelyik úgy dönt, pályázásra adja fejét?

- Mindenképpen figyeljen arra, amikor pályázati partnert, pályázatírót, tanácsadót választ, hogy ne csak a nyertes állapotig kísérje el a pályázatot, hanem vállalja a megvalósítást, az elszámolást, a fenntartást és a lezárás feladatait is. És szerencsés, ha már az ötletelésben is segít, támogatja a tervezést és a pályázat előkészítését is.

A kamara tanácsadó hálózatának tagjaként pedig azt tudom mondani, bármelyik vállalkozás előtt nyitva áll a lehetőség, hogy az Értő Kft. weboldalain elérhető díjmentes pályázati előminősítés adatlapját kitöltse és beküldje – hogy legalább megtudja, egyáltalán van-e lehetősége pályázaton elindulnia.