Kerekasztal: Mi változott az elmúlt másfél évben?

A vállalkozói napok állandó programelemeként ezúttal is fiatal szakemberek, vállalkozók osztották meg egymással és a hallgatósággal gondolataikat, tapasztalataikat a még mindig nem a hátunk mögött lévő pandémiás időszakról. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Czimbalmos Levente, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Modern Vállalkozások Program szakmai vezetője, Katkó Krisztina, az Alkimista Kulináris Műhely séfje-tulajdonosa; Knezevics Viktor, a 3rdGEN Zrt., Creativ_IT Egyesület elnöke és Márkusné Laczi Bettina, a Komplex Assistant Kft. ügyvezetője. A beszélgetést Seres Erika HR- szakember, coach vezette.


A beszélgetés moderátora egy közelmúltbeli IT-konferencia szlogenjére utalt bevezetőjében, amely szerint a best practice (legjobb gyakorlat) után eljött a next practice (következő gyakorlat) ideje –, ehhez kért kommentárt beszélgetőtársaitól. És persze szó esett irányváltásról, a változásokhoz való alkalmazkodásról, ami természetesen a szervezeti kultúrát sem hagyta érintetlenül.
Czimbalmos Levente a digitalizáció irányába tett lépésekben látja a legjelentősebb elmozdulást a jövő irányába, amit a Modern Vállalkozások Programja is zászlajára tűzött. De a digitalizáció önmagában még nem a megoldás, hanem eszköz a változó feladatok, kihívások megoldásához. A munkavállalóknak is üzent, hogy digitális megoldásokkal nem kiszolgáltatottabbak lesznek az emberek, hanem segítségével éppen kreatívabb, magasabb hozzáadott értékű feladatokat tudnak elvégezni. Végezze a gép a rossz munkát, az ember meg a jó munkát – tette hozzá. És nem arra kell fókuszálni, ami nincs, hanem, ami van, vagy ami lehetséges. Egyébként a világ sem lesz olyan, mint volt korábban.
Katkó Krisztina a pandémia egyik nagy vesztes szektorát, a rendkívül magas eszköz- és energiagénnyel dolgozó vendéglátást képviselte. Az elmúlt évet saját vállalkozásában is sokknak nevezte. A pandémia azonban közelebb vitte konyháját a közelben fellelhető regionális alapanyagokhoz. A „romok alól” kibújva rá is kényszerültek a takarékosságra. – A jövőben igyekszünk elfelejteni a több ezer kilométerről hozott alapanyagokat, nem fogjuk lézerkarddal felvágni a kacsamájat, és a nyesedéket is felhasználjuk, igyekszünk minimalizálni a veszteségeket. Ezzel párhuzamosan megtanulunk tűzön főzni, sütni – ami a skandináv területekről indult organikus, fenntartható konyhát jelenti –, osztotta meg konyhatitkait a Vállalkozói Nap résztvevőivel a kulináris műhely séfje.
Knezevics Viktor szerint a sokkot elsősorban az okozta, hogy milyen gyorsan meg tudnak változni a körülmények. Arra kell felkészülni, hogy a ma hozott jó döntésünk, nem biztos, hogy holnap is az lesz. És aki ehhez a sebességhez nem tud alkalmazkodni, és nem tud együttműködni, lemarad. És nem szégyen kérdezni, tanulni másoktól. A bizonytalanságban az is biztos, hogy sokkal többet kell foglalkozni az emberek problémáival, mint korábban. Meg kell kérdezni: Mit tehetek érted? Emellett a vezető kommunikációjának érthetőnek, átláthatónak és őszintének kell lennie – amit mondok, azt csinálom, és amit csinálok, azt mondom. És még valami: Tudjuk-e, melyek a legkritikusabb folyamatok cégünknél, kik a kulcsemberek, melyek a legfontosabb beszállítóink, és ha velük történik valami, mit fogunk tenni?
Márkusné Laczi Bettina elmondta, a pandémia ugyan le tudta fékezni a működésüket, de a gondolkodásukat nem. A bizonytalanság miatt nehéz volt ugyan tervezni, de partnereiknél is azt tapasztalta, azok ugrották meg jól az akadályokat, akik megpróbáltak gyorsan reagálni a változásokra. Megálltak egy pillanatra, de terveztek, és léptek. Különös figyelmet fordítottak a legértékesebbre, erőforrásaik megőrzésére, alkalmazottaik egybentartására, motiválására, a vállalkozás stabilitásának megőrzésére, fejlesztésére. Ezt hívják next stepnek, a következő lépésnek, vagyis előregondolkodásnak. És még valami, ha valamikor, most, a pandémia alatt tényleg kiderült, hogy ki milyen vezető.