16 ezer 809 vállalkozást érintett a törvényi változás megyénkben

 

Rendhagyó adófórum volt a kamarában augusztus 18-án, hiszen az adószakértők általában decemberben szokták magyarázni a következő évi adóváltozásokat. Az ok jól ismert, július 12-én fogadta el a parlament a kata törvénymódosítását, szeptember elején pedig már életbe is léptek az új szabályok. A kamarai rendezvényen Szabó Gábor, a NAV Dél-alföldi Tájékoztatási Osztályának szakértője tartott előadást nagyszámú közönsége előtt, és válaszolt a helyszínen és az online térben felmerülő kérdésekre. A fórumot ugyanis élő online közvetítésen is követhették az érdeklődők.

Bevezetőjében dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna, kamaránk titkára arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a 2021. évi adatok szerint 16 ezer 809 katás vállalkozást tartottak nyilván Csongrád-Csanád megyében, ami, az összes vállalkozás 40 százaléka. Felhívta a figyelmet, hogy a kamara weboldalán külön menüpont nyitott a témának, a kamarába beérkező kérdéseket továbbítják adószakértőknek, és igyekeznek könyvelőket is ajánlani, nyilván olyanokat, akiknek egyáltalán van még szabad kapacitásuk.

 

Szűk körben
Szabó Gábor előadását az alapténnyel kezdte: a régi kata rendszer augusztus 31-ével megszűnt, az új kata szeptember 1-jén lépett hatályba. A kettő között nincs átjárás, új törvény van, új szabályozás. Az adózói kört illetően a legfontosabb változásnak nevezte, hogy a régi katásoknak igen nagy hányada az új kata rendszerbe nem tud beférni. Az első nagyon fontos korlát a személyi korlát, hogy, kik azok, akik adóalannyá válhatnak az új kata rendszerében. Csak és kizárólag az egyéni vállalkozásokról és egyéni cégekről szóló törvény (Evec) szerinti egyéni vállalkozó tartozhat ide (aki az szja-törvény szerint egyéni vállalkozóként adózik, például egyéni ügyvéd, állatorvos, nem tartozhatnak ebbe a körbe). Nagyon fontos, hogy ebbe a szűk körbe csak főállású egyéni vállalkozó tartozhat.

 

Óvatosan a számlázással!
Ami nem az adóalanyi kört érinti, de sokakat érint, aki az Art szerinti kifizető vagy külföldi kifizetőtől szerez bevételt (kivéve taxiszolgáltatást, illetve a fizetési számlán a kamatjóváírást) – másnap már nem lehet katás. Az adószakértő szerint a főállású egyéni vállalkozó meghatározására is érdemes figyelni, hosszú a felsorolása, mi nem számít annak. Ugyanígy az Art szerinti kifizető fogalmával is érdemes alaposan tisztában lenni, hiszen az új katás vállalkozó nem számlázhat például egy másik egyéni vállalkozónak sem, mert akkor is ugrik a katás jogviszonya, de ugyanígy, ha önkormányzatnak, civil szervezetnek, vagy akár csak egy társasháznak számláz.

 

A támogatásokra is figyelni kell
Az új kata szabályozásban a tételes adóból csak egyfajta létezik, havi 50 ezer Ft (az ellátások számításának alapja 108 ezer Ft). A 40%-os különadó marad, viszont csak évi 18 millió Ft bevétel felett fizetendő. Kiemelte az előadó, hogy nem bevétel az új kata szabályozásban a szocho-törvény alapján a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményének érvényesítése során kapott adó-vis - szatérítés. Az előadó a fodrászt hozta fel példának, aki – amennyiben kizárólag magánszemélyeknek dolgozik –, ha felvesz tanulót, fel tudja venni a szocho-kedvezményt. Egyébként a támogatásokra is érdemes odafigyelni, a fórum idején például még nem volt tisztázott, hogy mondjuk egy kormányhivatali támogatás minek minősül, ugyanis az is kifizetőhelynek számít, ahonnét az új katás vállalkozónak elvileg nem lehet bevétele. Új információ, hogy a számlán nem kötelező feltüntetni, hogy: „Kisadózó”. Azt is érdemes tudni, hogy az őstermelés továbbra sem zárja ki a kata jogállást (őstermelőként továbbra sem lesz biztosított). Szabó Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a régi kata időszakáról minden esetben be kell nyújtani 2022. szeptember 30-áig a bevallást. Megerősítette, hogy az alanyi adómentességre vonatkozó áfa szabályozása nem változott.

 

Katán túl
A régi katások többsége, akik nem választották/nem választhatták az új kata szabályozást, az augusztusi fórum óta bizonyára áttért már valamilyen adózási formára. A cégek a társasági törvény, vagy a kiva szabályok szerint folytathatták, míg az egyéni vállalkozók az átalányadózást, vagy a tételes költségelszámolást (vszja) választhatták. És persze maradt a munkaviszony, illetve a megbízási jogviszony lehetősége, ahol az ekho szabályozást érdemes alaposan áttanulmányozni. Az előadó valamennyi lehetőségről beszélt részletesen is. A kamarai adófórum ITT nézhető vissza.