Jóváhagyták a közös uniós agrárpolitika reformját

Az Európai Parlament zöld utat adott az új uniós agrárpolitikának. A reform célja, hogy az agrárium zöldebb, méltányosabb, rugalmasabb és átláthatóbb legyen.

A reformcsomagról folytatott tárgyalások során a Parlament határozottan kérte, hogy a 2023-ban hatályba lépő megreformált közös agrárpolitika (KAP) központjában a biológiai sokféleség erősítése legyen, és az új szabályok igazodjanak az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályaihoz és kötelezettségeihez. A Bizottság át fogja nézni, hogy a nemzeti mezőgazdasági stratégiai tervek összhangban vannak-e ezekkel a kötelezettségvállalásokkal, a mezőgazdasági termelőknek pedig éghajlat- és környezetbarát módszereket kell majd alkalmazniuk, ha uniós támogatást szeretnének. A tagállamok kötelesek lesznek gondoskodni arról, hogy a vidékfejlesztési költségvetés legalább 35 százalékát és a közvetlen kifizetések legalább 25 százalékát környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedésekre fordítsák.

Több támogatás a kisebb gazdaságoknak és a fiatal gazdálkodóknak

A képviselőknek sikerült elérniük, hogy a tagállamok a közvetlen kifizetések legalább tíz százalékát kötelező jelleggel a kis- és közepes méretű gazdaságok, a KAP költségvetésének legalább három százalékát pedig a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására használják fel. Azt is kiharcolták, hogy jöjjön létre egy (folyó árakon) 450 millió euró éves költségvetéssel rendelkező válságtartalék-alap, amely áringadozás esetén a gazdák rendelkezésére áll.

Átláthatóság és nagyobb összhang a munkaügyi szabályokkal

A Parlament nyomásgyakorlásának köszönhetően mostantól fokozottabb együttműködésre lehet számítani a nemzeti munkaügyi felügyeletek és a KAP kifizető ügynökségei között. Így a mezőgazdaságban is jobban odafigyelnek majd az uniós munkaügyi szabályok betartására, a jogsértések pedig szankcionálhatók lesznek.

Egy új uniós adatbányász-eszköznek köszönhetően átláthatóbbak lesznek az uniós támogatás végső kedvezményezettjeire vonatkozó információk. A tagállamok számára is elérhető eszköz összeveti egymással a nyilvános adatbázisokban található adatokat, így segíti az esetleges csalások felderítését.

A stratégiai tervekről szóló rendeletet 452 szavazattal, 178 ellenszavazattal és 57 tartózkodás mellett, a horizontális rendeletet 485 szavazattal, 142 ellenében és 61 tartózkodás mellett, a közös piacszervezésről szóló rendeletet pedig 487 szavazattal, 130 ellenszavazattal és 71 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

A jelentéstevők szerint

„A KAP-reform jóváhagyásával nem csak a tagállamok, hanem mindenekelőtt az európai gazdálkodók számára megteremtettük a tervezhetőség jelentette biztonságot. Az új mezőgazdaságpolitika fenntarthatóbb, átláthatóbb és kiszámíthatóbb lesz. Ráadásul a gazdálkodókra nehezedő papírmunka is csökken. A mai döntéssel megmutattuk: szeretnék megvédeni és támogatni a kulturális környezetünket fenntartó és megőrző családi gazdálkodásokat” - mondta Peter Jahr (EPP, Németország), a stratégiai tervekről szóló rendeletért felelős jelentéstevő.

„Az új mezőgazdaságpolitika fókuszában elsősorban a célok teljesítése lesz, nem pedig a szabályoknak való puszta megfelelés. Azt is elértük, hogy a KAP-kifizetések átláthatóbbá váljanak, és jobban odafigyelünk az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére. Az új KAP tényleg sikeres lesz” - vélte Ulrike Müller (Renew, Németország), a horizontális rendeletért felelős jelentéstevő.

„A KAP-reform közös piacszervezésről szóló részének köszönhetően harminc éve most először fordul elő, hogy a reform valóban a piac szabályzásáról, nem pedig a szabályok fellazításáról szól. Büszkék vagyunk az eredményre, mert az a gazdálkodók és a fogyasztók számára egyaránt fontos újításokat tartalmaz” - mondta Eric Andrieu (S&D, Franciaország), a közös piacszervezésről szóló rendeletért felelős jelentéstevő.

A következő lépések

A korábbi KAP-szabályok 2020. december 31-ig voltak érvényben, majd azokat 2022 végéig érvényes átmeneti szabályok váltották fel. Ha a Tanács is jóváhagyja az új szabályokat, azok 2023. január 1-jétől lépnek életbe.

Forrás: az Európai Parlament, 2021. november 23.