Az EU számos, a foglalkoztatást érintő intézkedést hozott már annak érdekében, hogy biztosítsa Európa-szerte a szociális védelmet. Ezek többek között lefektetik a minimum követelményeket a munkakörülményekre vonatkozóan, érintik például a munkaidő hosszát, a részmunkaidős állásokat, vagy a munkavállalók azon jogát, hogy minden munkájukat érintő fontos információhoz hozzá kell férniük. Ezek Európa szociálpolitikájának egyik legfontosabb elemévé váltak.

Munkakörülmények

Munkaórák

A munkaidő hosszára vonatkozóan az EU olyan minumimfeltételeket állapított meg, amelyek minden tagországban alkalmazhatóak. Ennek megfelelően minden munkavállalónak egyéni jogokat biztosítanak, az egy héten ledolgozott órák száma maximum 48 óra lehet, egy évben legalább 4 hét fizetett szabadsággal, pihenőidőkkel, és szabályokkal az éjszakai munkára és a műszakos munkára vonatkozóan.

Az új foglalkoztatási formák védelme

Az elmúlt években nagyon sokat változott a munkaerőpiac az új technológiáknak és a digitalizációnak köszönhetően, ezzel pedig minden sokkal rugalmasabb lett és új típusú munkahelyek születtek, több ideiglenes pozícióval és nem hagyományos állásokkal.

Hogy az EU így is meg tudja védeni a munkavállalók jogait, különösen azokét, akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben vannak, a Parlament 2019-ben a munkakörülményekre vonatkozó új minimumfeltételeket fogadott el. Ez többek között kiterjed a próbaidő hosszára, amit hat hónapban maximalizáltak, a kötelező tréningekre, amit ingyenessé tettek és megtiltotta a korlátozó szerződéseket.

A képviselők jelenleg egy olyan irányelven dolgoznak, amely javítja a digitális platformok, például az Uber és a Deliveroo dolgozóinak feltételeit. A javasolt szabályok célja, hogy helyesen határozzák meg a platformon dolgozók foglalkoztatási státuszát, hogy ezáltal védve legyenek munkavégzési jogaik.

Távmunka

Bár a távmunka növelte a hatékonyságot és a rugalmasságot a munkáltatók és a munkavállalók számára, egyúttal elmosta a különbséget a munka és a magánélet között. Azért, hogy a digitális eszközök kiterjesztett használata ne sértse a munkavállalók jogait, a Parlament olyan uniós törvény kidolgozását szorgalmazza, amely lehetővé teszi, hogy a munkaidőn kívüli időszakban következmények nélkül lecsatlakozzanak. A képviselők minimumszabályokat is szeretnének meghatározni a távmunkát illetően.

Bővebben arról, hogyan biztosítaná a Parlament a lecsatlakozása jogát

Minimálbér

2017-ben az EU megerősítette elkötelezettségét amellett, hogy minden munkavállaló számára méltányos jövedelmet biztosítson. 2022 szeptemberében a képviselők elfogadták az első uniós jogszabályt a megfelelő minimálbérről.

Az országok különböző kritériumokat alkalmazhatnak annak értékelésére, hogy a bérek megfelelőek-e – például összehasonlíthatják a béreket egy nemzeti áru- és szolgáltatáskosárral, vagy olyan széles körben használt referenciaértékekkel, mint a bruttó mediánbér 60%-a vagy a bruttó átlag bér 50%-a. A szabályok célja továbbá a kollektív tárgyalások előmozdítása és a munkavállalók jogainak érvényesítése.

A munkavállalók biztonsága és egészsége

Az Unió a munkahelyi egészségvédelem és biztonság érdekében szabályokat fogadott el, ezzel is segítve és kiegészítve a tagállamokban érvényes törvényeket.

A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló irányelv általános szabályokat fektet le az egészségvédelmi és biztonsági követelményekre vonatkozóan. Ezek érvényesek mind a privát, mind a közszférában és meghatározza a munkáltatók és munkavállalók kötelezettségeit. Emellett speciális szabályokat állapít meg a veszélyes anyagokkal való érintkezés esetére, és akkor, ha a munkavállalók speciális kategóriába tartoznak (például terhes nők vagy fiatal dolgozók), ha különleges feladataik vannak (kézi tehermozgatás) vagy különleges munkahelyeik (halászhajók).

A Parlament arra vonatkozóan is elfogadott egy irányelvet, hogy még tovább csökkentsék a daganatos megbetegedéseket kiváltó rákkeltő anyagokat a munkahelyeken. 2022-ben a képviselőknek sikerült a reproduktív egészségre ártalmas anyagokat is belefoglalni az irányelv legutóbbi frissítésébe.

A tagállamok szigorúbb határértékeket is megállapíthatnak, amikor elfogadják és alkalmazzák az uniós szabályokat.

Az elöregedő munkaerővel és a magasabb nyugdíjkorhatárral együtt az egészségügyi problémák is megsokasodtak. 2018-ban ezért az EP elfogadta az arra vonatkozó intézkedéseket, amelyek elősegítik a munkavállalók visszatérését egy-egy hosszabb betegség után, illetve a krónikus beteg vagy fogyatékkal élő személyek visszailleszkedését a munkahelyekre.

2022 júliusában, az unión belüli mentálhigiénés problémák növekedésének közepette a Parlament arra szólította az uniós intézményeket és tagállamokat, hogy ismerjék el a munkával összefüggő mentális egészségügyi problémák magas szintjét, és találjanak megoldásokat ezen problémák megelőzésére.

A munka-magánélet egyensúlya és a nemek közti egyenlőség

A Parlament mindig is határozottan kiállt a nemek közti egyenlőség mellett.

A több egyenlő lehetőség biztosítása érdekében az EP 2019-ben új szabályokat fogadott el, amelyek célja, hogy segítsék a kisgyerekes szülőket, valamint a családtagjaikat gondozókat a munka és a családi élet sikeresebb összehangolásában. Ennek értelmében legalább 10 munkanap apasági szabadság jár, minimum 4 hónapos egyéni szülői szabadság, amelyből 2 hónap nem átruházható és fizetett, és évente 5 munkanap gondozói szabadság azok számára, akik súlyosan beteg vagy gondozásra szoruló családtagot látnak el.

A várandós anyák jogait a várandós munkavállalókról szóló irányelv foglalja össze, amely szerint legalább 14 hét anyasági szabadság jár mindenkinek, és két hét kötelező szabadság a szülés előtt és/vagy után.

A Parlament tovább folyamatosan harcol a nemek közötti bérszakadék ellen és a férfiak és nők nyugdíjkülönbségének csökkentéséért. Emellett számos intézkedést tett a megfélemlítés és a szexuális zaklatás ellen is.

A Parlament és a Tanács által 2022 decemberében elfogadott új szabályok arra kényszerítik a vállalatokat, hogy tegyék közzé a fizetési információkat, ami megkönnyíti a munkavállalók fizetéseinek összehasonlítását, és felfedi a nemek közötti bérszakadékokat.

A munkavállalók EU-n belüli mozgástere

A társadalombiztosítási jogosultság tagországok közötti koordinációjának köszönhetően az európaiak akkor is megkapják a nekik járó egészségügyi és szociális ellátást, ha elköltöznek egy másik tagállamba. Ennek megfelelően a betegszabadság, az anyasági/apasági szabadság ugyanúgy kijár mindenhol, a munkanélküliségi és egyéb hasonló támogatásokról pedig jelenleg is zajlanak a tárgyalások.

2019-ben az EP elfogadta az Európai Munkaügyi Hivatal felállításáról szóló terveket is, mely abban segíti a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy egyszerűbben tudják adaptálni az uniós szabályokat a foglalkoztatásra és a társadalombiztosítási rendszerek koordinációjára vonatkozóan.

A vállalatok kiküldetésre küldhetik munkavállalóikat, ezért az EU ezeknek a munkavállalóknak is biztosítani kívánja a jogait. 2018-ban fogadtak el erre vonatkozó szabályokat, amelyek ugyanannyi munkáért ugyanannyi fizetést biztosítanak a kiküldetésben lévő dolgozóknak, mintha az eredeti munkahelyükön dolgoznának.

A munkanélküliség elleni küzdelem elősegítése és a munkaerő-piaci kereslet és kínálat jobb párosítása érdekében a Parlament 2016-ban elfogadta a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatát (EURES) átalakító rendeletet, létrehozva az álláskeresők és állásajánlatok uniós szintű adatbázisát.

Szociális párbeszéd

A szociális partnerek – a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek – az úgynevezett szociális párbeszéden keresztül, konzultációk és véleményezés által vesznek részt az európai szociál- és foglalkoztatáspolitika alakításában, illetve konkrét ügyekben keretmegállapodásokat is tárgyalhatnak.

Az EU szeretné, ha a munkavállalókat is bevonnák vállalatuk döntéshozatalába, és általános keretet hozott létre a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogára vonatkozóan.

Az uniós szabályok előírják, hogy tömeges elbocsátások esetén a munkáltatóknak tárgyalniuk kell a munkavállalók képviselőivel.

Transznacionális szinten a munkavállalókat az Európai Üzemi Tanácsok képviselik. Ezeken a testületeken keresztül a vezetőség tájékoztatja a munkavállalókat, és konzultál velük minden olyan jelentős uniós szintű döntésről, amely hatással lehet a foglalkoztatásra vagy a munkakörülményekre. A képviselők a szabályok frissítését szeretnék, hogy megerősítsék az európai üzemi tanácsok szerepét.

 

Forrás: az Európai Parlament hivatalos oldala, utolsó frissítés 2023.03.02.