Az elmúlt év számos váratlan fordulatot hozott a gazdaságban, amely a helyi vállalkozásokat is jelentősen érintette. Az infláció, a csökkenő vásárlóerő és a német gazdaság visszaesése mind éreztette hatását, ugyanakkor pozitív példák is akadnak, mint a BYD beruházása. Évértékelő interjúra kértük a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, Dr. Kőkuti Attilát, aki részletesen elemezte a jelenlegi helyzetet, ismertette a kamara célkitűzéseit és bemutatta azokat az új programokat, amelyekkel segíteni kívánják a helyi vállalkozások alkalmazkodását a gazdasági változásokhoz.

– Számtalan változás történt országos és vármegyei szinten is a gazdaságot érintően az elmúlt évben, miközben több ezer vállalkozó fordult meg a kamarában, a kamara rendezvényein. Hogyan értékelné ezt az évet?

– Ha a gazdaságot nézzük, akkor nem sok jót tudok mondani sajnos. A beruházások volumene csökkent, sajnos a lakossági fogyasztás nem állt helyre, az ipari termelés pedig alacsony bázisról csak csekély mértékben bővült. Az infláción túl a magyar gazdaságot a feldolgozóipari termékek iránti keresletcsökkenés, illetve a német gazdaság gyengélkedése érinti hátrányosan. Mindez a vármegyében is nagyon érződik. Bár a legfrissebb hírek szerint a lakossági fogyasztás a tavalyi évhez képest egy 4-5 százalékos emelkedést mutat, ez pedig nagyon jó hír, mert ha emelkedik a fogyasztás, az azt jelenti, hogy emelkedni fognak az adóbevételek, és ha emelkedik az adóbevétel, akkor az államnak nehezen ellátható feladatai elláthatóak lesznek. Ez jó hír, de összességében azt kell mondjuk, hogy ebben az évben a gazdaság az nem úgy lábadozott, ahogy mi szerettük volna, tehát továbbra is olyan jelenségek vannak, amit feltétlen javítani kell.

–  Bár gyengélkedik a gazdaság, de a vármegye szempontjából fontos előre lepések történtek idén…

– Komoly lendülettel elindult a BYD beruházás. Én voltam az építkezésen, és azt láttam, hogy komoly ütemben haladnak az acélszerkezetű csarnokok építései. Csak egy méretet mondanék: 800 méter hosszú és 200 méter széles lesz a végszerelékcsarnok. Ez azt jelenti, hogy egy csarnoknak 1,6 hektár az alapterülete Mit jelent ez a magyar vállalkozók számára? Az építési területen nagyon sok daru van, legalább 40-50 daru, nagyon sok építőgép van, és nagyon sok billenő teherautó van, és ezeket a gépeket kizárólag magyar emberek kezelik. Magát az összeszerelést kínai szakemberek végzik, de a szerkezeteknek az összeépítését, összeszerelését, a logisztikát, a szállítást, a földmunkákat, azt magyar vállalkozók végzik. A beruházáshoz kapcsolódóan pedig meg kell majd csinálni az infrastruktúrát, így utak és felüljárók épülnek, a vasúti összeköttetést ki kell építeni, és még sorolhatnám. Hamarosan ezek is elkezdődnek majd.

–  Az idei történéseket tekintve nemcsak a BYD beruházása kiemelkedő a vármegye szempontjából, hanem az is, hogy országos szinten és a vármegyében is kamarai választások zajlottak. A vármegyében folytatja elnöki tevékenységét, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának pedig az alelnöke lett. Milyen célok mentén folytatja a vármegyében a munkát, és az alelnöki tevékenységet milyen célok mentén végzi majd?

– Ugyanazt a tevékenységet szeretném folytatni, amit eddig folytattam, és ugyanazzal a csapattal, ugyanazokkal a munkatársakkal. Úgy gondolom, hogy az elmúlt ciklusban is, hogy nagyon jó munkát végeztünk. Ha megnézzük a kamarának az eredményeit, akkor az egyik kiemelt cél volt, hogy az önkéntes tagság létszáma nőjön, és hát el kell mondjam, hogyha nem is nagy mértékben, de nőtt, és ha megnézzük, hogy más kamarákhoz képest hogyan állunk, akkor azt kell mondjam, hogy jól. Mi vagyunk a második legnagyobb vidéki kamara az országban, és erre nagyon büszkéknek kell legyünk. És visszatérve még a kérdésre, hogy mit szeretnénk csinálni, hát a jövőben ugyanolyan programokat szeretnénk szervezni, mint eddig szerveztünk, talán még nagyobbakat, talán még jobbakat. És szeretnénk, hogy a kamarai önkéntes taglétszám növekedjen, és azt is, hogy a vállalkozók munkáját színvonalas előadásokkal tudjuk segíteni.

– A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) új elnöke, Nagy Elek kamarai reneszánsz programot hirdetett. Mit jelent ez pontosan? Mire számíthatnak a vállalkozók a 2025-ös évben?

– Így van. Az egész kamarai vezetés megújult, régóta ért már ez a változás. A program célja, hogy a kamara középpontjában a vállalkozók lesznek, és sokkal nagyobb szerepet kapnak a területi kamarák, hiszen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara munkája a területi kamarák munkájára fog épülni, és eszerint próbáljuk majd ezt a tevékenységet szervezni. Most van folyamatban ennek az egész struktúrának a kialakítása, de ami nagyon-nagyon lényeges, hogy már megfogalmazott az MKIK egy 15 pontos javaslatot a kormányzat felé. Először is azt tűztük ki célul, hogy a kormányzatnak partnerei akarunk lenni, de ha kell, akkor kritikus partnere is, ha kell, akkor támogató partnere is, attól függően, hogy a vállalkozásuk érdeke mit kíván. És ebben a 15 pontban megpróbáltuk azokat a javaslatokat összefoglalni, amelyek most pillanatnyilag nem kerülnek nagy összegbe, de a vállalkozások szempontjából nagyon fontos, és a GDP növekedésének a biztosítása szempontjából is nagyon fontos. Tehát már rögtön letettünk az asztalra egy olyan javaslatcsomagot, amely kapcsán megkezdődtek a tárgyalások a kormánnyal úgy, hogy a korábbiaktól eltérően a kamara elnöke mellett az alelnökök is ott vannak az egyeztetéseken.

– Az alelnöki tevékenység mellé még egy országos titulus kapott, a KAVOSZ igazgatósági tanácsának tagja lett.

– Igen, ez vonzata az országos kamarai vezetésben bekövetkezett cserének is. Értelemszerűen a KAVOSZ-ban, a KAVOSZ igazgatóságban, a kamarai képviselet személyeiben is csere történt. Ugye a KAVOSZ -hoz kötődik a Széchenyi Kártya Program, ami az egyik legfontosabb program a vállalkozások számára, hisz az a kamatszint, amit kormányzati támogatással a KAVOSZ tud nyújtani, az egy nagyon nagy segítség a vállalkozások számára, főleg ilyen válságos időszakban. Úgyhogy a legfontosabb feladatunk a jövőben is az lesz, hogy ennek a szervezetnek a nagyon hatékony működését biztosítsuk. Tartsuk fent azt a kapcsolatot, ami lehetővé teszi ennek a rendkívül kedvező feltételű hitelnek a folyósítását, és hát figyeljük azokat az eredményeket, azokat a számokat, amelyek mutatják a vállalkozások helyzetét, a gazdaság állapotát, mert ez egy nagyon-nagyon fontos indikátor lesz a munkánk során.

– A vállalkozók egyébként már érzik a változást, hiszen jelentősen csökkent a kamata több konstrukciónak is a Széchenyi Kártya Programban. A Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamarában hányan igényeltek idén eddig Széchenyi Kártyát? Mit lehet tudni a számokról?

– Eddig 2200 igénylést fogadtak be idén a kamarai munkatársak, vármegyeszerte 68 milliárd forint értékben. Az 1312 Széchenyi Kártya ügyfélből 208 volt kamarai tagunk. A Széchenyi Kártya Program beruházási kamatainak 5-ről 3,5 százalékra csökkenése folytán idén várhatóan országosan 2200 milliárd forint hitelt vesznek fel a kkv-k. A 3,5 százalékos kamat azt jelenti, hogy egy 100 milliós 10 évre felvett hitel esetében több mint negyedével csökkenhet a vállalkozások finanszírozási terhe. Ez egy óriási segítség, óriási támogatás, és meghatározó abban, hogy a magyar gazdaság tudjon eredményesen működni, és tudjon a jövőben fejlődni. Tehát két olyan programunk is van most már, amiben a kamara komoly szerepet vállal, egyrészt a Széchenyi program, másrészt pedig a Demján Sándor Tőkeprogram.

– Miről szól majd a Demján Sándor Tőkeprogram?

– A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Tőkeholding együttműködésével indul a program, ami egy teljesen újfajta megközelítése a kkv szektor támogatásának. Nem vissza nem térítendő támogatásról beszélünk, hanem egy tőkeprogramról, ami azt jelenti, hogy állam egy százalékos tulajdonrészt kér majd a cégből, cserébe pedig akár 100 vagy 200 millió forint támogatást is kaphat a vállalkozó, aki a pénzből majdhogynem azt mondom, hogy azt csinál, amit gazdasági szempontból fontosnak lát, vásárolhat belőle gépet, vehet belőle egy haszonjárművet… de amire mi gondolunk, az az, hogy csináljon olyan fajta beruházásokat, amely által növekedni tud, vagy esetleg gondolhat arra is, hogy vásárol egy másik céget, vagy vásárol egy másik céget külföldön. Hazánkban több mint 900 ezer vállalkozás van kkv szektorban, ez borzasztóan nagy szám. Ha összehasonlítjuk a környező országok helyzetével a magyar helyzetet, akkor azt látjuk, hogy a tőlünk nyugatra lévő országban, úgymond fejlett országokban ezek az arányok egészen mások. Tehát ha mi azt szeretnénk, hogy nálunk a fogyasztás és a bérek nőjenek, és az életszínvonal emelkedjen, ahhoz elengedhetetlen, hogy a termelékenységünket növeljük, hogy a kkv-k növekedni tudjanak. Ezt szolgálja ez a program. Akinek van jó ötlete, lesz jó üzleti terve, annak lesz lehetősége pályázni tőkeemelésre, amiért évente 5% kamatot kell majd fizetni évente, egy összegben csak a támogatási időszak legvégén kell majd visszafizetni a kapott pénzt. Tehát egy olyan üzleti tervet kell tudni végrehajtani, amivel egy ilyen tőkeemelés majd visszatermelhető, visszafizethető, és mellette a cég növekedni tud, versenyképes béreket tud fizetni, és ha versenyképes béreket tud fizetni, akkor nő a fogyasztás, elindulhat egy gazdasági növekedés, egy gazdasági fejlődés, és átalakulhat a gazdaság, átalakulhat a vállalkozásoknak a világa. Ebben a kamara szerepe óriási lesz, mert nekünk kell majd javasolni olyan a cégeket, amelyek erre pályázni tudnak, alkalmasak a feladatra.

– Visszakanyarodva a vármegyéhez: több ezer vállalkozó fordult meg a kamarában, a kamara rendezvényein 2024-ben.

–  Az immár 30 éves Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara küldetése, hogy lendületben tartsa a jövőnkről való tudatos gondolkodást. Célja az előző években megkezdett munka folytatásaként az önkéntes taglétszám szinten tartása, a kamara megítélésének javítása és az üzleti közösségépítés elősegítése. Ez különösen aktuális most, hiszen egy új nemzetközi beruházó jelenik meg térségünkben, ez várhatóan mindenki életére hatással lesz. Rengeteg ingyenes rendezvényünk volt, több mint 6 ezer személy 200-nál is több szakmai rendezvényen vett részt, és ha ezeket a számokat nézzük, akkor úgy gondolom, hogy nagy-nagy dicséret illeti a kamarai alkalmazottakat, mert mindezt meg kellett szervezni, mindezt le kellett vezényelni, mindenhez megfelelő színvonalú előadót kellett találni, úgyhogy úgy gondolom, hogy ez az év rendezvény szempontjából, kamarai rendezvények szempontjából nagyon jól sikerült. Mindemellett 2024-ben több mint 160 céget látogattak meg a kamarai munkatársai és beszélgettek arról, hogy milyen kihívásokkal küzdenek a vállalkozások.

– Így az év végéhez közeledve gyakran felmerül az újévi fogadalom. Önnek van ilyen? És mit üzenne akár a következő évre, akár a következő 30 évre a vármegyei vállalkozásoknak?

– Újévi fogadalmam nincs, de újévi jókívánságom azért van. Nagyon kívánom, hogy a magyar gazdaság mielőbb lábaljon ki ebből a rendkívül nehéz időszakból, kezdődjön meg a növekedés. Minden vállalkozásnak azt kívánom, hogy nőjön a rendelésállománya, vegyen részt a kamarai rendezvényeken és éljen az említett lehetőségekkel, amiket mondtam, a Széchenyi Kártya lehetőségekkel és a Demján Sándor Program által kínált lehetőségekkel. A Demján program várhatóan február-márciusban indul majd el, a Széchenyi Kártya Program pedig már évek óta eredményesen működik. Mindenkinek nagyon eredményes gazdasági tevékenységet, munkát kívánok, boldog új évet és kellemes ünnepeket!